Az osztrák integrációs alap (ÖIF) legfrissebb kutatása szerint az ukrán menekültek többsége nem tervezi a visszatérést Ukrajnába. A kutatás szerint Ausztriában az ukrán menekültek 56 százaléka úgy véli, nem tér vissza hazájába, míg csupán 3 százalék rendelkezik konkrét tervekkel a hazatérésre. Ehhez kapcsolódott múlt heti KISZó-kérdésünk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy olvasók mit gondolnak, visszatérnek-e a háborús menekültek? A válaszadók túlnyomó többsége kevés esélyt lát erre.
Szabó Sándor
Az osztrák kutatás eredményei szerint az ukrán menekültek jövőbeli tervei jelentősen megváltoztak az elmúlt években. Míg 2022-ben még 30 százalék, 2023-ban már csak 13 százalék tervezte a hazatérést, 2024-ben pedig ez az arány már csupán 3 százalék. Ezzel szemben 56 százalék úgy nyilatkozott, hogy nem szándékozik visszatérni Ukrajnába. További 12 százalék a később szeretne visszatérni, míg 29 százalék még nem döntött a kérdésben. Jelenleg Ausztriában mintegy 78 ezer ukrán menekült tartózkodik.
Ausztriához hasonlóan Csehországban is folyamatosan csökken az ukrán menekültek hazatérési kedve. Erről tanúskodik az a felmérés, amelyet a prágai Károly Egyetem szakemberei készítettek. A júliusban végzett közvélemény-kutatás szerint míg 2022-ben az ukrán menekültek 75 százaléka nyilatkozta azt, hogy amint engedik a körülmények, visszatér hazájába, 2023-ban már csak 50 százalék tért volna vissza. A megkérdezettek 15 százaléka biztosan vissza akar térni, míg 35 százalék inkább igen, mint nem. Valószínűsíthető, hogy 2024-ben ez az arány tovább csökken – mutatnak rá a kutatók. Jelenleg mintegy 365 ezer ukrán menekült él Csehországban, ahol lakosságarányosan a legmagasabb a menekültek száma Európában. A felmérésben megkérdezettek 89 százaléka nem ért egyet azzal az elképzeléssel, hogy az ukrajnai háború befejezése után kötelezően el kellene hagyniuk Csehországot és vissza kellene térniük Ukrajnába. Ezzel az elképzeléssel csak 11 százalék értett egyet.
A Svédországban tartózkodó ukrán menekültek egyre inkább otthonosan érzik magukat a skandináv országban. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) július végi jelentése szerint az ukrán menekültek 81 százaléka nem tervez elköltözni jelenlegi lakóhelyéről, mivel elégedett a svédországi életkörülményeivel. A kutatás szerint csak 13 százalék tervezi a hazatérést Ukrajnába, abban az esetben, ha biztonságos körülmények lesznek az országban. 2023-ban még 28 százalék gondolta ezt. A svédországi tartós maradást fontolgatók aránya 68 százalékra emelkedett 2024-ben.
Eltérő módon képzelik el a jövőjüket a Németországban és Hollandiában tartózkodó ukrajnaiak. Németország több mint 1,2 millió ukrajnai menekültnek biztosít védelmet. Hollandiában ezek száma 118 ezer. Az EWL migrációs platform és a Varsói Egyetem közös felmérése szerint a német földön tartózkodók 57 százaléka gyermekei jövőjét ebben az országban, míg 39 százaléka Ukrajnában képzeli el. Hollandia esetében más a helyzet. A végleg letelepedők aránya mindössze 29 százalék, a hazavágyóké 60 százalék.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet májusban nagyszabású tanulmányt készített az Ukrajnából érkező menekültek integrációs szükségleteiről, szándékairól és problémáiról Közép- és Kelet-Európa 11 országában (beleértve Fehéroroszországot is). 2023-ban a felmérést 28 700 ukrán körében végezték, akik közül 24 602 volt munkaképes korú. A kutatási eredmények szerint 17 149 válaszadó (70%) szándékszik a közeljövőben a fogadó országban maradni. Átlagosan 61 százalék volt azon munkaképes korú (18-64) válaszadók aránya 2023-ban, akik abban az országban terveztek maradni, ahol a felmérést végezték. A munkaképtelen (65 év feletti) válaszadóknak a 9 százaléka ugyancsak a menedékországban szándékozott maradni. A kutatás szerint a válaszadók 66 százaléka (11 290 fő) volt gazdaságilag aktív – 44 százaléknak volt állása, 22 százaléka pedig állást keresett. A válaszadók 28%-a nem dolgozott.
– Több százezer ukrán állampolgárságról való lemondásra irányuló kérelem halmozódott fel az ukrán nagykövetségeken
– jelentette ki Mikola Knjazsickij ukrán parlamenti képviselő a napokban egy tévécsatornán. Az ellenzéki politikus szerint a kiváltó ok az, hogy a nagykövetségek Ukrajna Külügyminisztériumának utasítására megtagadták a konzuli szolgáltatások nyújtását a hadköteles korú ukránok számára. Knjazsickij demográfiai katasztrófának nevezte a kialakult helyzetet, amihez az ukrán külügy hibás döntései vezettek. Ezért döntenek egyre többen úgy, hogy felveszik a befogadó ország állampolgárságát és lemondanak az ukránról. Németországot hozta fel példának, ahol úgynevezett „szürke útlevelet” kapnak a menekültek.
Ami a Facebook-oldalunkon indított, reakció gombos, nem reprezentatív felmérésben részt vevőket illeti 79 százalékuk gondolja úgy, hogy nem térnek vissza a háborús menekültek. Mindössze 21 százalék érzi úgy, hogy a külföldön tartózkodó ukrán állampolgárok hazatérnek szülőföldjükre. Az egyik kommentelő például úgy fogalmazott, hogy ott maradnak az emberek, ahol biztonságban vannak. Mások szerint az ukránok hazatérése attól is függ, hogy mire számíthatnak hazájukban.
A European Demographic Data Sheet népességváltozásra vonatkozó előrejelzése szerint Ukrajna lakossága 2052-re legkedvezőbb esetben 21, rosszabb esetben akár 31 százalékkal is zsugorodhat a háború kimenetelétől függően. Az ország népességét 2021-ben 41,4 millióra becsülték az Oroszország által 2014-ben annektált Krím félsziget és Szevasztopol (együttesen kb. 2,34 millió lakos) nélkül. Az orosz-ukrán háború 2022. februári kitörése óta közel 17 millió menekült – a lakosság csaknem fele – hagyta el az országot.
Aktuális KISZó-kérdésünk ITT találja.
