Az ukrán hrivnya születésnapján, szeptember 2-án az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) váratlan kezdeményezéssel állt elő. Azt javasolja, hogy a kopijka helyett sahnak nevezzék a pénzérméket. Ez a kifejezés szokatlan a lakosság számára, hiszen a mindennapi szóhasználatban ritkán találkozhattak vele (bár a kifejezés megtalálható többek között Tarasz Sevcsenko műveiben is). Az ötlet így vegyes fogadtatásban részesült.
Bujdosó Ivett
Hogyan merült fel ez a javaslat?
Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke a kezdeményezés bemutatásakor hangsúlyozta, ez a lépés szükséges az igazság helyreállítása, az orosztalanítás előmozdítása és az ukrán pénzügyi hagyományok újjáélesztése érdekében.
„A kopijka elnevezés a moszkvai megszállás szimbóluma. Napjainkban az ukrán nép visszaszerzi azt, amit igazságtalanul elvettek tőle, és amit a Kreml narratívája torzított el. Eljött az ideje, hogy igazságot szolgáltassunk a pénzügyi rendszerünkben is, és megszabadítsuk azt minden, a moszkvai rendszerhez köthető elemtől. Nekünk van saját, eredeti ukrán szavunk az aprópénzre – ez a szó a sah” – mondta Pisnij.
Miért éppen sah?
A NBU szerint a sah visszahozásával az ukrán érmék visszakapják saját identitásukat.
„A sah név már a 16-17. században használatos volt Ukrajna területén, és az ukrán pénzügyi hagyomány része volt. Ez egyedülálló kifejezés, amely más kultúrákban nem ismert. Gyakran találkozunk vele az ukrán irodalomban, például Tarasz Sevcsenko és Leszja Ukrajinka műveiben” – magyarázta a jegybank képviselője.
Az 1917-1921-es ukrán forradalom idején a sah érmék valódi forgalomba kerültek, és ezt törvényileg is rögzítették. Andrij Pisnij szerint tehát a név visszaállítása történelmi és nyelvi hagyományokon alapul.
Gazdasági hatások
Bár sokan a sah-reformot szimbolikus lépésnek tekintik, a kérdés, hogy milyen költségekkel járhat az átnevezés. Az Ukrán Nemzeti Bank közleménye szerint a reform nem igényel jelentős kiadásokat, mivel a kopijkák és a sahok egyidejűleg lennének forgalomban. Az új pénzérmék bevezetése csak a kopott érmék cseréjét jelentené, tehát nem szükséges az összes jelenlegi apró lecserélése.
„2025-re körülbelül 20 millió darab 50 kopijkás érme verését terveztük a jelenleg forgalomban lévők lecserélésére. Amennyiben meghozzák a megfelelő döntést a sah bevezetéséről, akkor elvégezzük a szükséges beállításokat, és már 50 sahot fogunk verni. Technológiailag készen állunk erre” – fogalmazott Andrij Pisnij. Az NBU vezetője elmondta, hogy jelenleg körülbelül 1,35 milliárd darab 50 kopijkás érme van forgalomban, így 20 millió új formátumú darab nem fogja befolyásolni a pénzforgalmat.
Szakértői vélemények
A szakértők különböző nézőpontból közelítik meg a névcserét, mind gazdasági, mind kulturális szempontból.
Oleh Pendzin, ismert gazdasági szakértő inkább a gyakorlati oldalt emeli ki, szerinte ez a változtatás jelentős költségekkel járhat. Elmondta, hogy a névváltás új érmék kibocsátását igényli, amihez új logók és pénzverési formák szükségesek. Bár az NBU szerint a költségek minimálisak, Pendzin rámutatott, hogy minden ilyen intézkedés a költségvetés további terhelését vonhatja maga után.
Ezzel szemben a nyelvészek és kulturális szakértők inkább pozitívan értékelik a kezdeményezést. Olekszandr Szkopnenko, az Ukrán Tudományos Akadémia nyelvtudományi intézetének igazgatóhelyettese üdvözli a sah visszahozását, amely szerinte nemcsak a nyelvi hagyományok megerősítéséhez járul hozzá, hanem a dekolonizációs folyamat része is.
Olekszandr Muzicsko történész hasonló véleményen van: szerinte a dekolonizáció nem csupán a szovjet szimbólumok és emlékhelyek eltávolítását jelenti, hanem a nyelvi és kulturális identitás újraépítését is. Muzicsko kifejezetten fontosnak tartja a cserét, mivel, mint mondta, a kopijka története a moszkvai államhoz és a szovjet múlt örökségéhez kapcsolódik, míg a sah az ukrán történelmi és pénzügyi hagyományok része.
„Távol Moszkvától”
A központi pénzintézet szerint az érmék elnevezésének megváltoztatása segít az orosztalanítás és a dekolonizáció folyamatában, amely a Szovjetunió összeomlásával kezdődött, és 2014-ben, a háború kezdetével lendült fel igazán. Előbbi folyamata gyakran fájdalmas és botrányokkal teli Ukrajnában. Sokan még mindig ragaszkodnak az orosz múlthoz és a szovjet időkhöz, és ellene vannak a közterek és emlékművek átnevezésének. Sok idősebb ember még mindig „rubelben” számol, amikor a hrivnyára gondol.
Nem csoda, hogy az Ukrán Nemzeti Bank javaslata heves vitákat váltott ki a közösségi médiában. A reakciók vegyesek: egyesek támogatják a javaslatot, mások viszont úgy vélik, hogy nem most van itt az ideje ennek a változtatásnak.
Az NBU ugyanakkor azt állítja, hogy most van a megfelelő időszak az ilyen nemzeti hagyományok újjáélesztésére.
A kopijka szó eredete
Valószínűleg kevesen gondolkodtak el eddig a kopijka szó eredetén. Azonban, ha megnyitjuk a Wikipédiát, rögtön kiderül, hogy a kopijka orosz eredetű érme, amelyet először Moszkvában használtak, és a neve a rajta lévő díszítésből ered: egy lovas lándzsát, oroszul kopjét tart. Így a szó maga is a moszkvai történelmi hagyományhoz kapcsolódik.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
