Az elmúlt napokban Közép-Európa több országában is súlyos áradások pusztítottak, amelyekért részben a Boris nevezetű ciklon a felelős. A Boris Ausztriában, Lengyelországban, Romániában, Csehországban és Észak-Olaszországban is jelentős károkat okozott. Az európai árvizek a jelentések szerint 24 halálos áldozatot követeltek. Az áradások következtében számos régió vált megközelíthetetlenné, hidakat és utakat mosott el a víz, több helyen a villamosenergia-szolgáltatás is megszűnt. Magyarország a 2013 utáni legnagyobb árvízzel nézett szembe az elmúlt napokban, az árvízi készültség szeptember 14-én kezdődött. Az árhullám már levonulóban van, az összefogásnak és jól szervezett védekezésnek köszönhetően Magyarország ezt az árvizet kivédte. Múlt heti KISZó-kérdésünk ehhez kapcsolódott, alternatív reakciógombos véleményszavazásunkon azt kérdeztük, hogy Kárpátalja képes lenne-e megbirkózni egy komolyabb árvízzel?
Szabó Sándor
Kárpátalja fokozottan árvízveszélyes terület, a megye maga is sokat szenvedett az 1998-as és 2001-es tiszai árvíz során. A XX. század legnagyobb árvize Kárpátalján 1998 novemberében volt. A vízszint a töltések magasságát is meghaladta, miközben megrongált 24 km töltést. Az áradat elől mintegy 20 000 személyt kellett kilakoltatni, szükségszállásra menekíteni. Sajnos 17-en odavesztek. A víz 40 793 épületet zárt körül, amelyek közül 2695 teljesen lakhatatlanná vált, 2877 pedig súlyos kárt szenvedett. Az ár lerombolt 12 hidat, megrongált 722 kilométernyi közutat és több mint 5 kilométer vasútvonalat. Az anyagi veszteség meghaladta a 810 millió hrivnyát. Az okokat a szélsőséges időjárás és a folyók magas vízállása számlájára írták. Három évvel később 2001 március elején Kárpátalja délnyugati részén, de főként a Rahói, a Técsői, a Huszti, az Ilosvai, a Nagyszőlősi és a Beregszászi járásban végigzúduló árvíz több ezer családot tett földönfutóvá. A hatalmas víztömeg órák alatt óriási pusztítást végzett: 255 településen 33 580 lakóházat öntött el az ár, 98 település maradt áram nélkül, 14 ezren kényszerültek elhagyni otthonukat. Az áradásban 1924 lakóház dőlt össze, további 9 ezer rongálódott meg súlyosan. Hat hidat sodortak el, további 17-et pedig megrongáltak a medrükből kilépő folyók, 52,7 kilométer közutat, 1,4 kilométer vasúti pályát mosott el az ár, 9,15 kilométer vágány került víz alá. A károkat akkor 317 millió hrivnyára becsülték. Az árvíz kilenc emberéletet követelt.
Legutóbb idén februárban okoztak gondot a medrükből kilépett folyók, több száz hektárnyi mezőgazdasági terület került víz alá, a heves esőzések több földcsuszamlást okoztak a régióban. Utakat mosott el a víz. Ezt megelőzően 2022 januárjában Kárpátalja 53 településén okozott károkat az áradás. Házakat, portákat, mezőgazdasági területeket és utakat öntöttek el a megáradt folyók, sárfolyamok és földcsuszamlások keletkeztek. Egy 13 éves gyertyánligeti fiú életét vesztette. Ezeket az áradásokat az „enyhébb” kategóriába sorolják a szakértők. Több évtizedes vizsgálatok azt mutatják, hogy az ilyen árvizek kialakulását különböző természeti és emberi tevékenység is befolyásolhatja. A tudományos közösség egyre inkább egyetért abban, hogy a klímaváltozás jelentős szerepet játszik az ilyen szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedésében.
A 2001-es árvíz után kidolgozott Felső-Tisza-vidéki árvízvédelmi program 2021-ben zárult le. Oleg Kiszil, a Tisza-medencei vízgazdálkodási főosztály vezetője egy korábbi interjúban elárulta, hogy forráshiány miatt mindössze a tervek 20 százalékát sikerült megvalósítani. 2013 és 2021 között a program 5-8 százalékát tudták teljesíteni. Évi 210 millió hrivnya helyett mindössze 8 milliót kapott a vízügy. Utoljára 2008-2010-ben kapták meg az előirányzott teljes finanszírozást. Az 1 milliárd hrivnyára értékelt komplex árvízvédelmi rendszer 70 kilométer árvízvédelmi töltést, 300 kilométer megerősített partvonalat, 32 szivattyúállomást, egyéb létesítményeket és technikai hátteret, valamint egy integrált árvíz-előrejelző rendszert foglal magában. Ennek csak a töredéke készült el. A szakemberek becslése szerint a program folytatásához 2 milliárd hrivnyára lenne szükség. Ám a háborúban álló országban a legutóbbi árvíz okozta károkat sem sikerült helyrehozni, több mint két tucat védművet rongált meg az áradás, ami némi aggodalomra adhat okot.
Ami a Facebook-oldalunkon indított, reakciógombos, nem reprezentatív felmérésben részt vevőket illeti, 80 százalékuk gondolja úgy, hogy Kárpátalja képtelen lenne megbirkózni egy komolyabb árvízzel. A válaszadók mindössze 18 százaléka vélekedett úgy, hogy a régió képes lenne hatékonyan védekezni egy a 2018-hoz vagy 2021-hez hasonló áradással szemben. Az egyik kommentelő például rámutatott arra, hogy a háború és a katonai mozgósítás miatt rengeteg férfi hagyta el az országot, így nem lenne kinek védekezni, valamint a hadseregre sem számíthatnánk, ugyanis a katonák háborúznak.
Aktuális KISZó-kérdésünk:
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
