Zubánics László: fontos, hogy lássuk, melyek a megoldásra váró kérdések

Megtartotta második ülését az Ukrajnai Nemzeti Kisebbségek Civil Szervezeteinek Tanácsa

A napokban Kijevben megtartotta második ülését az Ukrajnai Nemzeti Kisebbségek (közösségek) Civil Szervezeteinek Tanácsa. A kisebbségi törvény által előírt testületben 18 ukrajnai nemzeti kisebbség – a román, az azeri, a szlovák, a lengyel, a zsidó, a magyar, a roma, a gagauz, a német, a bolgár, a török (meskheti), a cseh, a moldáv, a görög, a pakisztáni, az örmény, a grúz és a horvát – képviselői kaptak helyet. Mint arról a júniusi alakuló ülést követően beszámoltunk, a magyar kisebbséget Zubánics László képviseli a testületben. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke kijevi útjáról visszatérve összegezte lapunknak a tanács előtt álló feladatokat.

Szabó Sándor

– Hivatalos levélben kerestem meg a kárpátaljai magyar civil szervezetek és történelmi egyházak vezetőit, hogy javaslataikkal segítsék a további munkámat – kezdte beszámolóját Zubánics László. – Emellett javaslatokat kértem azon magyarországi szakpolitikusoktól is, akik a határon túli magyar közösségek mindennapjaival, illetve jogérvényesítésével foglalkoznak. Ferenc Viktória EP-képviselővel való találkozónk során hasonló kéréssel fordultam az ott jelen lévő civil szervezetek és egyházak képviselőihez is. Megkeresésemre dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, az Országgyűlés korábbi elnöke, illetve a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség reagált érdemben, írásban is eljuttatták javaslataikat. Szövetségünk álláspontja, illetve a megküldött javaslatok alapján készült el a „Feladatok és megoldásra váró problémák” című dokumentum, amelyet az Etnopolitikai és Vallásszabadság Kérdéseivel Foglalkozó Állami Szolgálat, a Kisebbségi Tanács elnöke, illetve annak valamennyi tagja megkapott. Reményeim szerint a benyújtott javaslatokat is figyelembe véve kerül sor a közeljövőben a testület munkatervének kidolgozására.

Az UMDSZ elnöke elmondta, a tanácskozás munkájába több szakértő is bekapcsolódott, köztük Oleg Nemcsinov, a Miniszteri Kabinet minisztere is. Napirenden szerepelt többek között az ukrán közszolgálati televízió kisebbségi adásainak kérdése is, amely az utóbbi időkben jelentős változásokon ment keresztül. Hozzátette: a Tanács munkája hatékonyságának biztosítása érdekében jogi, oktatási-kulturális, szociális-gazdasági szakbizottságokat hozott létre. Jómagam a jogi szakbizottságban vállaltam feladatokat. A kisebbségi törvény módosítása révén a Kisebbségi Tanács jelentős hatásköröket kapott a kisebbségek mindennapjaival összefüggő törvénytervezetek, minisztériumi rendeletek elővéleményezése, monitoringja ügyében. Éppen ezért szorosabbra szeretnénk vonni a kapcsolatokat a Legfelső Tanács illetékes bizottságaival, a külügyminisztériummal (a kisebbségek anyaországai részéről érkező delegációkkal való találkozók ügyében), az oktatási és a kulturális minisztériumokkal. A törvénytervezetek előzetes megvitatásának első lépése már hétfőn megtörtént, amikor a Tanácsunk „Az állami és a kommunális vagyon bérletéről” szóló törvény javasolt módosításával foglalkozott. Ez többek között lehetővé tenné, hogy a nevezett (ingatlan)vagyont a nemzeti kisebbségek, illetve az őshonos népek civil szervezetei is bérbe vehessék.

– A tanácskozás során meggyőződhettem arról, szinte valamennyi nemzeti közösség hasonló problémákkal küzd, s hasonló megoldásokat próbál keresni, ezért a javaslatcsomagban szereplő feladatok és megoldásra váró problémák mindenki számára támogathatóak lesznek

– emelte ki.

A testület előtt álló feladatok kapcsán Zubánics László több dolgot is kiemelt. Ezek között szerepel a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó európai normák ukrán jogszabályokba való átültetésének folyamatos nyomon követése; Az ukrajnai nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvény és Ukrajna egyes törvényeinek módosításáról az Európa Tanács és szervei a nemzeti kisebbségek (közösségek) jogairól szóló, egyes területeken tett szakértői véleményének figyelembe vételéről szóló törvény rendelkezéseinek az illetékes minisztériumok és ügynökségek által történő végrehajtásának folyamatos ellenőrzése. A nemzeti kisebbségi jogok védelmének vizsgálata az EU országaiban (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia), illetve az ottani jó gyakorlatnak az ukrajnai jogi környezetbe való átültetése. Folyamatos párbeszéd az uniós országok végrehajtó és törvényhozó hatóságainak képviselőivel a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében, illetve annak gyakorlati megvalósításában való együttműködésről: ukránok helyzete külföldön, nemzeti kisebbségek (közösségek) helyzete Ukrajnában, közös projektek kidolgozása és megvalósítása. A nemzeti kisebbségi jogok biztosításával foglalkozó Ukrán–Magyar Vegyes Bizottsága ukrán tagjainak kinevezése, illetve munkájának megújítása (hasonlóképpen az akadémiák közötti együttműködés keretében az ukrán–magyar történész vegyes bizottság munkájának újraindítása).

Megoldásra váró problémák kapcsán az UMDSZ elnöke rámutatott arra, hogy a nemzeti kisebbségi nyelvi jogok alkalmazásának területi (közigazgatási) meghatározása kapcsán a közelmúltban végrehajtott közigazgatási reformból fakadóan a jogalkotó nem teremtett egyértelmű helyzetet az Alkotmányban szereplő közigazgatási egységek (város, nagyközség, község), illetve a létrejött kistérségek (OTG) közötti egyenértékűsége terén. Ugyancsak fontos lenne, hogy megfelelő ajánlások kerüljenek kidolgozásra a kisebbségek nyelvhasználati jogainak alkalmazásáról szóló törvény rendelkezéseinek automatikus végrehajtásáról, amennyiben azok megfelelnek a törvényi normának (10 százalék a 2001-es összukrajnai népszámlálás eredményei szerint). Zubánics László fontosnak tartja a nemzeti kisebbségek (közösségek) képviselői által hagyományosan lakott településeken kidolgozni a toponímia és a földrajzi nevek használatának megfelelő módszertanát. Továbbá a nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvhasználati jogait az állami hatóságokkal, a helyi önkormányzati szervekkel, az egészségügyi intézményekkel való kapcsolattartásban, a sportesemények során, valamint a turizmus területén. Szerinte az Ukrán Igazságügyi Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozik az ukrajnai nemzeti kisebbségek (közösségek) szimbólumainak meghatározására és állami nyilvántartásba vételére, valamint a használatukra vonatkozó eljárás rendjének kidolgozása és jóváhagyása. Ugyancsak kidolgozásra szorul a nemzeti közösségek nemzeti ünnepeinek naptára, valamint állami szinten kijelölni az Etnikumközi Egyetértés Napját.

Az UMDSZ elnökének véleménye szerint a nemzeti kisebbségek ukrán parlamenti képviseletének biztosítása érdekében elengedhetetlen az uniós országok (Szlovénia, Horvátország, Románia) tapasztalatainak tanulmányozása és adaptálása az ukrán jogszabályokhoz.

Az oktatási kérdések területén rámutatott arra, hogy rögzítésre szorul azon tárgyak száma, amelyeket államnyelven oktatnak a középfokú tanintézményekben (ukrán nyelv, ukrán irodalom, Ukrajna történelme, Ukrajna védelme). Biztosítani kell, hogy ezeket a tantárgyakat képzett tanárok és megfelelő szakirodalom segítségével oktassák. Hozzátette: mivel az oktatási intézményekben az oktatási folyamat nyelve az államnyelv, ezért az Oktatási Minisztériumnak ki kell dolgoznia ennek jogszabályi magyarázatát, azaz az iskolán kívüli tevékenységekben, az iskolai élet egyéb területein, például a tanári és/vagy szülői értekezleteken, a feliratokon, az órarendben stb. hogyan, milyen formában használhatóak a nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvei az államnyelv mellett. Mivel jelentős változásokra került sor az oktatási törvényekben is, állandósítani kell a ZNO, vagy NMT-tesztfeladatok kisebbségi nyelvekre való lefordítását, illetve a megfelelő nyelvi standardok kidolgozása után biztosítani kell a nemzeti kisebbségek nyelveinek választhatóságát, mint 4. tantárgyat. A 2027-ben esedékes közoktatási reform keretében a kis létszámú nemzetiségi iskolák számára – a hegyvidéki iskolák mintájára – engedélyezni, hogy egy osztály (25 fő) mellett is indulhasson líceumi képzés, amelyet minden kistérségben biztosítani kell. Valamint a nemzeti kisebbségek nyelvén elérhetővé kell tenni az állami felsőoktatási képzést, állami és magán szakképzés lehetőségét. A nemzeti kisebbségek nyelvén folyó felsőoktatás támogatása az állami felsőoktatási intézményekben (Kijev, Odessza, Csernyivci, Ungvár), államilag finanszírozott helyek biztosítása révén.

– Valószínűleg egyszerre kicsit soknak tűnhet mindaz, amit letettem az asztalra, azonban a feladatok meghatározásakor fontos, hogy lássuk, melyek a megoldásra váró kérdések

– fogalmazott Zubánics László, hozzátéve, hogy reményei szerint a Tanács többi tagja is hozzászól, illetve kiegészíti ezeket a kérdéseket. Az UMDSZ elnöke rámutatott arra, hogy az Etnopolitikai és Vallásszabadság Kérdéseivel Foglalkozó Állami Szolgálat a maga részéről fontosnak tartja a kisebbségekkel való napi kommunikációt, ennek keretében szakmai-gyakorlati konferenciák megszervezését tervezi minden kisebbség részére. Az ukrajnai magyarság részvételével előzetes információi szerint október végén Ungváron kerül sor egy kétnapos konferenciára.