Befejeződött Volodimir Zelenszkij amerikai turnéja. Érdemes mérleget vonni, összevetni a látogatáshoz fűzött előzetes reményeket a reális eredményekkel.
Az ukrán elnök a vizit előtt nem győzte hangsúlyozni, győzelmi tervet visz az Egyesült Államokba. Ez meg is történt, sikerült is bemutatnia a még regnáló Joe Biden elnöknek és két lehetséges utódjának, Kamala Harrisnak és Donald Trumpnak. Csakhogy senkitől sem kapott áldást annak végrehajtására. A terv pontos részleteit nem ismerjük, ám három fő pontot biztosra vehetünk. Ukrajna szeretné, ha mielőbb megkapná az engedélyt a nyugati rakéták mélységi orosz területeken való bevetésére, további cél a mihamarabbi NATO-tagság és az ezzel járó biztonsági garanciák, valamint továbbra is állandó finanszírozásra szorul az ország a hősies védekezés folytatásához. A győzelmi terv leglényegesebb része voltaképp az, hogy Ukrajna szeretné az agresszor állam területére kiterjeszteni a háborút, mert csak így lát reális esélyt arra, hogy rávegye Vlagyimir Putyint a „speciális katonai hadművelet” befejezésére. Moszkvában éppen Zelenszkij tengerentúli körútjához igazították az atomfegyver használatára vonatkozó doktrína módosításának bejelentését, ami ha megtörténik, gyakorlatilag szabad kezet ad a Kremlnek arra, hogy akár ebben a háborúban is bevethesse a világ leggyilkosabb fegyverét. A kijevi vezetők szerint Putyin csak blöfföl, nem kell félni tőle, ám a nyugati szövetségesek egyelőre mintha kivárnának. Washingtonban még a demokraták sem igazán repestek Kijev győzelmi tervétől, Trump pedig világosan Zelenszkij tudtára adta, hogy ennek a háborúnak a befejezése mindkét oldaltól súlyos kompromisszumot és áldozatot követel, még akkor is, ha az ukrán fővárosban rendre óva intenek mindenkit attól, hogy egybemossák az agresszort áldozatával.
A győzelmi tervet tehát egyelőre félretolták, a hivatalos magyarázatok szerint alaposabban meg kell ismerkedni vele. A remélt NATO-tagság közelebbre hozásáról érdemben nem is tárgyaltak. Pénzből valamennyit adnak, a korábban megszavazott csomagból például nem költöttek el mintegy 7 milliárd dollárt, ezt most „újra” odaadják Ukrajnának. Pontosabban az ebből a pénzből Amerikában legyártott fegyvereket biztosítanak a további ellenálláshoz, merthogy amit az ukrán hadsereg jelenleg kap, az az ellentámadáshoz, az elfoglalt területek felszabadításához bizony édeskevés.
Hogy ezen tények ismeretében Zelenszkij amerikai útja örömóda vagy inkább csalódás, azt döntse el ki-ki maga. Mindenesetre a washingtoni hatalmi körökhöz közel álló médiumok óva intik olvasóikat attól, hogy rózsaszín ködben lássák az ukrajnai háború alakulását.
A The Economist egyenesen azt írja, megvalósíthatatlan Zelenszkijnek az 1991-es határokról szóló koncepciója. A neves lap szerint sokkal reálisabban kellene szemlélni és elemezni a helyzetet. Cikkük szerint a frontvonalak stabilizálásával, az annak mentén elért tűzszünettel jobban járna Ukrajna. S ha megmaradt, megvédett területeire koncentrálna inkább, azon egy demokratikus államot építene, az jelentene igazi győzelmet Ukrajna számára. A Financial Times pedig arról ír, hogy maguk a katonák is tárgyalásokat szorgalmaznak, annyira elfáradtak a lassan ezer napja dúló háborúban. A nyugati sajtó az utóbbi időben a hatalmas emberveszteségekkel is több alkalommal foglalkozott már, amit sokáig tabuként kezelt. Vélhetően ez sem véletlenül történik. Annak ellenére, hogy a nagyhatalmak köreiben változatlanul a háborúpártiak vannak fölényben, azért jól érzékelhetően erősödnek a békepárti hangok is. Hogy ez mire lesz elég az elkövetkezőkben, azt hamarosan meglátjuk. Az ukrajnai történésekre a Közel-Keleten fellángolt háborús viszály is jelentős hatást gyakorolhat, de ez már egy másik írás témája.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
