A kormány szeptemberben bemutatta a 2025-ös évi állami költségvetési tervezetet, amely szokás szerint a gazdaság minden szegletére hatással lesz. A költségvetés prioritásai nem okoztak meglepetést: ahogyan az előző években, a biztonsági és védelmi kiadások továbbra is meghatározóak lesznek. A háború harmadik évébe lépve azonban a lakosság számára kellemetlen hír, hogy a szociális normák befagyasztásra kerülnek, ami azt jelenti, hogy a minimálbér és a szociális juttatások nem növekednek az infláció mértékével sem.
Bujdosó Ivett
A prioritások: védelem és biztonság
Denisz Smihal miniszterelnök a költségvetési tervezet bemutatásakor hangsúlyozta, az elsődleges cél továbbra is az ország védelme és biztonsága.
„Az összes belső forrást ismét ezekre a célokra fogjuk fordítani” – fogalmazott.
Ez tükröződik a költségvetés felépítésében is, hiszen a védelmi szektor kapja a legnagyobb szeletet az állami kiadások tortájából. A kormányfő kiemelte, kiemelt figyelmet kap a hadsereg és a védelmi erők bére, valamint a haditechnikai eszközök beszerzése. A 2025-ös költségvetésben a védelmi és biztonsági kiadások elérik a 2,223 billió hrivnyát, ami az ország GDP-jének jelentős részét, 26,3 százalékát teszi ki.
A védelmi kiadásokból 1,158 billió hrivnyát szánnak a katonák fizetésére, 737,2 milliárd hrivnyát fegyverek és haditechnikai eszközök beszerzésére, és 327,4 milliárd hrivnyát más, a hadsereg működéséhez szükséges kiadásokra. A háborúval kapcsolatos kiadások továbbra is dominálnak a költségvetésben, mivel Ukrajna számára elengedhetetlen, hogy fenntartsa katonai ellenállóképességét és továbbra is megfelelően finanszírozza a fronton harcoló erőit.
A gazdasági növekedés és az infláció kilátásai
A kormány arra számít, hogy a 2025-ös gazdasági növekedés mérsékeltebb lesz a 2024-es előrejelzésekhez képest. A GDP növekedését 2,7 százalékra prognosztizálják, ami kevesebb, mint a 2024-es évre várt 3,5 százalékos növekedés. Ez 8,466 billió hrivnyát jelent számokban. Az infláció ezzel szemben gyorsabban fog növekedni: a várható éves infláció mértéke 9,5 százalék lesz, szemben az idei 7,9 százalékkal.
Bár a kormányzati intézkedések, például a közüzemi szolgáltatások áremelésének moratóriuma, továbbra is mérséklik az árak növekedését, a háború okozta gazdasági nyomás és a lakosság csökkent fogyasztási kereslete nem elegendő ahhoz, hogy jelentősen visszafogják az inflációt. Ez utóbbi növekedése várhatóan a lakosság vásárlóerejének további csökkenéséhez vezet, ami különösen a szociálisan érzékeny rétegeket érinti majd súlyosan.
Az államháztartás hiánya 2025-ben eléri a GDP 19,4 százalékát, ami jelentős terhet ró az ország pénzügyi stabilitására. Az állami hitelfelvétel összesen 2,237 billió hrivnyát tesz ki, amelynek jelentős részét külföldi kölcsönökből kívánják fedezni. Ugyanakkor a pénzügyminiszter megjegyezte, hogy ezek a külföldi források még nem biztosítottak teljes mértékben, így Ukrajnának további erőfeszítéseket kell tennie a nemzetközi pénzügyi partnerek felé.
A hrivnya árfolyama és a bérek alakulása
A kormányzati előrejelzés szerint a hrivnya árfolyama a dollárral szemben 2025-ben átlagosan 45 hrivnya lesz. Ez jelentős gyengülést jelent a 2024-es évre prognosztizált 40,8 hrivnyás értékhez képest. Fontos azonban kiemelni, hogy az átlagos árfolyam magasabb csúcspontokat is elérhet, különösen a háború folytatódásával járó gazdasági nyomás miatt.
A bérek terén a kormány pozitív változásokat vár. A jelenlegi átlagbér 20 581 hrivnya, amely 2025-ben 24 389 hrivnyára nőhet. Ez az összeg azonban az adózás előtti bruttó bér, így az adóterhek is várhatóan emelkedni fognak. A katonai adó 1,5 százalékról 5 százalékra emelése jelentős adóterhet ró majd a munkavállalókra, ami csökkenti a nettó jövedelmüket.
A bérek emelkedésének mozgatórugója a munkaerőhiány, amely arra kényszeríti a vállalkozásokat, hogy versenyképesebb fizetéseket kínáljanak a magasan képzett munkaerő megtartása és vonzása érdekében. Ugyanakkor a minimálbér befagyasztása hátrányosan érintheti a legkisebb keresetű dolgozókat, akik esetében a vásárlóerő csökkenése különösen érzékelhető lesz.
A társadalmi juttatások befagyasztása
Az egyik legaggasztóbb hír a lakosság számára a szociális normák befagyasztása. A minimálbér és a szociális juttatások mértéke nem fog növekedni 2025-ben, ami azt jelenti, hogy a szociálisan rászoruló csoportok helyzete tovább romolhat. A minimálbér 8000 hrivnya marad, és ez az összeg nem fog változni jövőre, annak ellenére, hogy a kormány 2024-ben 16 százalékos emelést hajtott végre.
Bár a nyugdíjak márciusban történő indexálását a költségvetés előirányozza, ennek mértéke valószínűleg nem lesz jelentős. Danilo Hetmancev parlamenti képviselő is felhívta a figyelmet arra, hogy a szociális támogatások indexálásának hiánya komoly társadalmi elégedetlenséget okozhat. A 2024-2025-ös időszakra előrejelzett 18,3 százalékos infláció és a hrivnya 18,7 százalékos gyengülése várhatóan súlyos veszteségeket okoz majd a reáljövedelmekben, különösen a szociálisan érzékeny csoportok számára.
Költségvetési megszorítások és beruházások
Az állami kiadások más területeken is visszafogottak lesznek. A kormány a szociális támogatásokra 419,2 milliárd hrivnyát irányzott elő, ami kevesebb, mint az idei 469,4 milliárd hrivnya. Ez a csökkentés részben a nemzetközi partnerektől érkező pénzügyi támogatás csökkenésének köszönhető. Oleh Pendzin közgazdász szerint a szociális programok mérséklése közvetlenül összefügg a külső pénzügyi források bizonytalanságával.
Az egészségügyi kiadásokra jövőre 210,7 milliárd hrivnya jut, amely magában foglalja a kórházak ellátását és a súlyos betegségek kezeléséhez szükséges eszközöket. Az oktatásra 169,3 milliárd hrivnyát irányoznak elő, beleértve a tanárok fizetését, az egyetemi ösztöndíjakat és az iskolai tankönyvek biztosítását.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
