Elképesztően borúsan látják olvasóink a béke reményét Ukrajnában. A múlt héten azt kérdeztük Facebook-oldalunkon, látnak-e esélyt a béke elérésére? Válaszadóink kevesebb mint tizede bízik a belátható időn belüli békében. Mint ahogy egyik követőnk fogalmaz: Istentől várjuk a csodát, csak ő segíthet…
Dunda György
És valóban, noha az ország vezetői sokat emlegetik a béke fontosságát, még békecsúcsot is kezdeményeztek, Ukrajna partnerei is sajnálkoznak az ukrán nép szenvedései miatt, ám mégsem születnek olyan megoldások, amik megállíthatnák a további öldöklést és pusztulást. A leggyorsabban akkor lehetne béke, ha a mostani frontvonalak mentén befagyasztanák a konfliktust, csakhogy ezt sokan Ukrajna kapitulációjaként értelmezik és ezért elfogadhatatlannak tartják eme javaslatot. Így van vele maga az államfő, aki 2019-ben még éppen azzal kampányolt és nyert, hogy akár a kopasz ördöggel is kész tárgyalni, csakhogy ne halljon meg több nemzettársa. A háborúban megkeseredett, elfáradt, elmenekült emberek sokasága kérdez ma már vissza: mióta kapituláció az emberéletek megóvása?…
Erre hívta fel a figyelmet minap Petr Pavel cseh államfő is, akit aztán még véletlenül sem lehet oroszbarátsággal vádolni. Ukrajna elkötelezett támogatója kijelentette: az Oroszország elleni győzelem nem számíthat győzelemnek, ha az az ukrán nép felének a megsemmisülésével jár! Szerinte sokkal realisztikusabban kellene elemezni a történeteket és felmérni azt az árat, amit az ukránok fizetnek. Hogy az megéri-e? Tévhitnek, önámításnak nevezi, hogy Ukrajna heteken, hónapokon belül katonailag legyőzheti Oroszországot…
Emlékezhetünk, a cseh államfő mellett korábban Magyarország és Szlovákia vezetője is kifejezte fájdalmát az ukrán nemzet elképesztő áldozatai miatt, erre alapozva sürgettek mihamarabb fegyvernyugvást, hogy ne halljon meg több ukrán. Ugyanezzel indokolták a kínai-brazil kezdeményezésre az ENSZ-ben megalakult Béke barátai csoport létrejöttét is. Noha az elsősorban a globális dél országait tömöríti, de több európai ország is jelezte csatlakozási szándékát. Köztük az a Svájc is, amely még júniusban Kijev kérésére szervezte meg az első nemzetközi békekonferenciát, most azonban támogatásáról biztosította a kínai-brazil javaslatot, ami szembe megy Zelenszkij 10 pontos béketervével és legújabb győzelmi tervével. Kaptak is emiatt a fejükre a helvétek. Az ukrán külügyminisztériumban élesen elítélték Svájc és mindenki más viselkedését, akik az ukrán béketerv mellett bármilyen más javaslatot is készek figyelembe venni. Kijev álláspontja következetes: az orosz hadseregnek ki kell vonulnia Ukrajna teljes területéről, Moszkvának reparációt kell fizetnie, a Kreml felelős vezetőinek nemzetközi büntetőbíróság elé kell állnia. A hivatalos kijevi állásponton az sem változtat, hogy folyamatos a területvesztés a Donbászon, hogy elakadt a kurszki katonai betörés, hogy egyre nehezebb előteremteni a háborús költségvetés forrásait, hogy ukránok milliói hagyták el országukat, és még hosszasan sorolhatnánk…
Ám térjünk vissza az eredeti kérdésre, van-e esély a békére? Az elkövetkező néhány hétben döntő jelentőséggel bíró történések előtt állunk. Október derekán Németországban találkozhat zárt ajtók mögött Joe Biden, Olaf Scholz és Emmanuel Macron. Itt születhet végső döntés arról, megkapja-e Ukrajna az engedélyt a nagy hatótávolságú külföldi rakéták használatára oroszországi célpontok ellen? S ha igen, mit lép erre Moszkva, beváltja-e atomfenyegetését? November 5-én tartják az amerikai elnökválasztást. Kamala Harris a háború folytatását szorgalmazza, Donald Trump azonnali rendezést ígér. Az sem mindegy, a Közel-Keleten kitör-e a „nagy háború”? Döntő pillanathoz érkeztünk. 2022. február 24-e előtt még meglehetett volna előzni az orosz katonai benyomulást, azon év tavaszán reális esély volt a háború gyors megállítására, csakhogy egyesek elgáncsolták a biztató isztambuli egyeztetéseket.
Talán most még nem késő, hogy diadalt üljenek a békepárti erők, ám ha a meghatározó szereplők ezt az esélyt is elszalasztják, félő, már nem lesz visszaút…
Aktuális KISZó-kérdésünk:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.