Krisztus, a szegletkő: kapaszkodó Bótrágyon │KISZó-interjú

Radvánszky Ferenc református lelkipásztor mesélt a gyülekezet életéről.

Bótrágyon a református közösség nem csupán templomának falai között található, hanem a mindennapok szeretetszolgálatában, a találkozásokban és az egymás terhének hordozásában éli meg hitének küldetését és erejét. A közösség tagjai a Krisztusi törvényt követve vállalják fel egymás terhét, miközben egyre több erőt kapnak a kihívások megválaszolásához és áldássá válnak egymás számára.

Simon Rita

A bótrágyi neogótikus stílusban épült templom, amely jelenlegi formáját 1914-ben nyerte el, a mindenkori szent hely küldetését hivatott betölteni: az Isten és az ember, a Teremtő és a teremtmény, az Atya és a gyermeke kölcsönösen egymásra ható találkozását. A gótikus építészet, Ég és Föld, Kegyelem és bűn, Örökkévalóság és mulandóság találkozását segítő mechanizmusa: a teljesség rendezése. Vagyis, amikor az ember belép egy gótikus templomba, átéli a maga kicsinységét és Isten nagyságát – magyarázta Radvánszky Ferenc a szószék előtt állva. Mint mondja, a jellegzetesen csúcsíves és a magasban egy pontban találkozó gótikus vonal-forma, e létmegújító találkozást hivatott jellegzetes keresztyéni módon kiábrázolni és megvalósítani.

A gótika (Krisztus önvallomása szerint) egy épített hitvallás: Krisztus a szegletkő. Ez a csúcsot záró és a falak súlyát tartó kő, mely nélkül összeomlana az építmény; mint ahogy minden emberi alkotás és érték Krisztusnál találkozik és Krisztus nélkül összeomlik.

A templom alapját egészen az Árpád-kori építkezésekig lehet visszavezetni. „Az épület mélyedései, amelyek a templom padlózatában találhatók, az itt lévő középkori sírokat jelzik” – közölte Radvánszky Ferenc, aki immár 27 éve szolgál a Mezőkaszonyi és Bótrágyi Gyülekezetben, s a kárpátaljai református lelkipásztorkép kihívásának megfelelően, ez a szolgálat a teljes helyi közösség legáltalánosabb élethelyzeti rendezésére is kiterjed.

A Bótrágyi Egyházközség különösen nagy hangsúlyt fektet a diakóniára, vagyis a szeretetszolgálatra. A lelkipásztor úgy véli, a jelen legnagyobb társadalmi kihívása: a bizonytalanság. A mentalitásunkat és a motivációinkat átjáró, és a létegyensúlyunkat felborító bizonytalanság kihívásában, az egyházszolgálati stratégia mechanizmusa: a biztonsági tényezők általi ellensúlyozás. Az egyik legfontosabb biztonsági tényező: a diakónia. E diakónia jelenlegi különös formája: az érintő szeretet kiábrázolása. Például a lelkészi szolgálat keretében rendszeres a családlátogatás. A kapcsolattartás különösen hangsúlyos a gyászolókkal és a betegségben lévőkkel, illetve több személy rendszeres természetbeni juttatásban részesül és évente minden gyülekezeti tag valamilyen formában érintett a diakóniában.

„Nem feledkezünk meg az idős gyülekezeti tagok születésnapjáról sem, és ilyenkor egy-egy presbiterrel közösen látogatjuk meg őket.”

A gyülekezet vezetésében, a tagok élethelyzetét folyamatosan nyomon követik, és igyekeznek mindenkor a segítségükre lenni. „Ha kell, ott vagyunk mellettük. Ez a jelenlét ad biztonságot.”

A lelkipásztor különösen nagy hangsúlyt fektet a személyre szabott lelki gondozásra és életvezetésre. „Azt szeretnénk, hogy Isten Igéje minden egyes embert személyesen szólítson meg. A lelkigondozás és életvezetés része, hogy az isteni üzenetet konkrét formába ültetjük át, rávilágítunk, az ő életében hogyan van jelen, hogyan értelmezhető a Szentírás.”
A Református Egyház hitvallásában és életgyakorlatában fontos elem, az állandó megújulás (semper reformanda). Radvánszky Ferenc szerint, a Krisztuskövetésben, e megújulásnak mind személyes, mind közösségi szinten is, állandó történésként kell jelen lenni.

– A megújulás most a kapcsolati megerősödést jelenti. A közösség tagjai nem csak másokra támaszkodhatnak, hanem egymás terhét hordozva erősödnek meg. Ez a gondolat a Krisztusi parancsra épül: Egymás terhét hordozzátok (Galata 6:2). Ez a parancs nem csupán feladat, és nem csak az erőseknek szól. Aki Krisztuskövető közösségébe tartozik, mindarra ez már vonatkozik. Azt is mondja az Ige a Példabeszédekben, hogy aki mást felüdít, maga is felüdül.

Tehát legyél te akármilyen harmatgyenge is, még ha úgy érzed is, hogy a magad terhét sem bírod hordozni, de ha elkezded ezt a Krisztusi parancsot végrehajtani, és a másik ember terhéből is felvállalsz egy kicsit, akkor meglásd, több erőd lesz a magad terhének hordozásához is.

Ez a közösség csodája – véli a lelkipásztor.

A Bótrágyi Gyülekezetben változatos programokkal igyekeznek minden korosztály számára lelki táplálékot nyújtani és kibontakozást biztosítani. Vannak állandó alkalmak, mint az istentiszteletek, bibliaórák, nőszövetség, asszonykörök és ifjúsági találkozók, valamint időszakos események, mint az evangelizációk és kézműves foglalkozások stb.

Ezek az alkalmak, annak köszönhetően, hogy rendszeresen meg vannak tartva, szintén bizonytalansági ellensúlytényezőként, stabilitást jelenthetnek az itthon élőknek.

Főleg most fontos ez, amikor olyan nagy az instabilitás és bizonytalanság. A háború következményei Bótrágyon is érezhetők, és a gyülekezet létszáma is csökkent. Jelenleg kb. 600-700 egyházfenntartót tartanak nyilván, akik közül kevesebb mint 500-an vannak itthon, az Istentiszteleteken pedig átlagosan 60 fő vesz részt. „Bár kevesebben vagyunk, mégis van mibe kapaszkodnunk. Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk? (Róma 8:31)”