A mesterséges intelligencia (MI) az elmúlt évtizedekben forradalmi változásokat hozott az élet számos területén, és ez alól az oktatás sem kivétel. Az MI alkalmazása számos előnyt kínál a tanulási folyamatokban, ám ezzel együtt komoly kihívásokat is felvet. Az oktatásban való alkalmazása, az adaptív tanulási rendszerek kialakításától a tanárok adminisztratív terheinek csökkentéséig, forradalmasíthatja az oktatási módszereket és a diákok tanulási élményét.
Simon Rita
Ivan Mihjejev oktatási programok kidolgozásával foglalkozó szakértő megjegyzi, folyamatosan jelennek meg új technológiák, amelyekhez alkalmazkodnunk kell. A 2000-es évek elején, amikor az internet széles körben elérhetővé vált, kétkedve figyeltük. Csak úgy, mint amikor a 2010-es évek elején megjelentek a felhő alapú technológiák és a Google, a Microsoft és más szolgáltatók oktatási platformjai új szintre léptek. Ahogyan az előző, új eszközök bevezetését célzó hullámok is, a mesterséges intelligencia is maradandó, most már együtt kell vele élni. „Ez nem csupán átmeneti divathóbort, hanem olyasmi, ami optimalizálja és új szintre emeli a tanárok munkáját” – fogalmazott Ivan Mihjejev.
Az egyetemi oktató szerint a tanároknak nem szabad meghátrálniuk a forradalmian új eszköz láttán. Az MI ugyanis segíthet nekik is optimalizálni a feladataikat. A mesterséges intelligencia a nap 24 órájában elérhető, nem fárad el és nem lesz rossz kedve.
Egy tanár éves munkaterhelése több mint 1500 óra, amelyből 600 óra a közvetlen tanári tevékenység, az úgynevezett óraszámok.
A fennmaradó időt, többnyire a nap második felében, anyagok előkészítésére, módszertani munkára, tudományos kutatásokra stb. kell fordítani. E feladatok egy részét az MI segítségével lehet optimalizálni (de ne felejtsük el leellenőrizni az eredményeket, mivel az MI is tévedhet).
Tóth Anna a ChatGPT a Matematikaoktatásban című tanulmányában szintén arról ír, hogy a mesterséges intelligencia által biztosított automatikus értékelési rendszerek csökkenthetik a tanárok adminisztratív terheit. Az olyan MI-eszközök, mint például a ChatGPT, képesek a diákok munkáinak értékelésére. Egyik másik kutató ugyanakkor megjegyzi, hogy az intelligens oktatórendszerek (ITS), mint például a Khan Academy, egyéni, lépésről lépésre haladó tananyagot biztosítanak, bár ezek a rendszerek már felvetik a tanár-diák interakció háttérbe szorulásának veszélyét is.
Az MI térnyerése az oktatásban tehát nem csak segítségnyújtást jelent, hanem komoly kihívások elé is állítja a tanárokat. Ahogy egyre több feladatot vesznek át az MI-rendszerek,
a tanárok szerepe átalakulhat, és szükségessé válik, hogy új készségeket sajátítsanak el, például a mesterséges intelligenciával való együttműködés terén.
Többek között a ChatGPT megfelelő használatához is elengedhetetlen a megfelelő promptok (szöveges parancsok) kialakítása, hiszen ezek határozzák meg az MI válaszainak minőségét. Ez azt jelenti, hogy a tanárok, azon túl, hogy oktatási szakemberek, az MI alkalmazásában jártas mentorokká is kell, hogy váljanak – fogalmazta meg Bessenyei István A GPT mint házitanító című tanulmányában. Ugyanakkor megjegyzi, az olyan eszközök, mint a ChatGPT, hasznosak lehetnek a személyre szabott tanulás támogatásában, ám hibás válaszok is előfordulhatnak, így nem csak a tanároknak, hanem a diákoknak is szemfülesnek kell lenniük, és meg kell tanulniuk a forráskritikát.
Ezt emeli ki Váradi Krisztián is, aki a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán oktat.
– A mesterséges intelligencia az elmúlt 2-3 évben hatalmasat fejlődött. 2023 tavaszán robbant be a ChatGPT és egy csapásra sok mindent megváltoztatott. A tanárok többségének még mindig a ChatGPT az egyetlen program, ami eszükbe jut, ha azt hallják, hogy „mesterséges intelligencia”. Fontos azonban tudatosítani az oktatókban, hogy napjainkban nem csak egy, hanem több tucat különböző MI szoftver használható teljesen ingyenesen az interneten. Vannak olyan programok, amelyek szöveggenerálásra, képgenerálásra, dokumentumok összefoglalására, vagy akár zenék készítésére is alkalmasak – magyarázza a fiatal pedagógus. – Ez – véleményem szerint – pozitív dolog. Ha megfelelően használják, akkor sok szempontból megkönnyíti az emberek életét. A Rákóczi-főiskolán oktatok, és azt kell mondjam, hogy a diákok közül szinte mindenki nagyon jól ismeri az MI programokat.
Nemrég fogadtak el nálunk egy rektori rendeletet, amelyben, amerikai mintára, hivatalosan ismertették az MI használatának helyes módszerét. Ennek értelmében a tanárok felelőssége annak a meghatározása, hogy egy adott tantárgynál vagy egy konkrét feladatnál milyen mértékben használható az MI.
Erre egy ötfokozatú, 0-tól 4-ig terjedő skála szolgál. A lényege az, hogy vannak olyan kreativitást, saját gondolatvezetést, önálló alkotást igénylő feladatok, ahol teljes mértékben tiltott az MI használata (pl. versírás egy megadott rímképlet alapján vagy szakdolgozatírás). Vannak olyan feladatok, ahol valamilyen mértékben megengedett az MI használata ötletgenerálás, szerkesztés vagy adatgyűjtés céljából – de a hallgatónak fel kell tüntetnie, hogy milyen mértékben használt MI-t és milyen mértékben a saját munkája az adott feladat megoldása. Végezetül vannak olyan feladatok, ahol teljesen szabadon használható a mesterséges intelligencia, viszont ez teljes mértékben a hallgatók felelőssége – tehát ha az MI helytelen vagy nem létező információkat közöl, és a hallgató ezt leadja megoldásként, akkor az csak az ő hibája lesz, hogy nem járt utána jobban a témának és nem ellenőrizte le az MI által generált tartalom helyességét.
A jelenleg PhD-képzésben részt vevő Váradi Krisztián kiemelte, a diákokban tudatosítani kell, hogy az MI-nek rengeteg előnye van, különösen ötletgenerálás szempontjából, viszont nagyon óvatosan kell használni tanulási és szakmai célokra.
Véleménye szerint magas prioritású feladatoknál semmiképp nem ajánlott csupán az MI-re támaszkodni.
De bármilyen egyéb tartalomgenerálásnál is a diákot terheli a felelősség, ha MI-vel írt dolgozatot ad le és emiatt bukik meg.
A pedagógus hozzáteszi, a tanárokat célszerű lenne megismertetni az MI használatával, az MI által generált szövegek felismerésének módszereivel, valamint azokkal az előírásokkal, amelyek megkönnyítik az MI használatának szabályozását az oktatásban.
– Fontos, hogy az MI-re ne egy rossz dologként tekintsünk, hiszen a jövőben valószínűleg egyre nagyobb szerep jut majd a mesterséges intelligenciának minden téren. Inkább egyfajta lehetőségként kell értelmezni, ami megkönnyíti az életünket, de mindenképpen etikusan használjuk, mivel megvannak a maga veszélyei (pl. képek meghamisítása, plágium, egy másik személy hangján létrehozott beszédek, stb.) – jegyzi meg Váradi Krisztián. – Ha valaki jártas az MI programok működésében, akkor könnyedén fel tudja ismerni, hogy egy fénykép valódi vagy MI által generált.
A leginkább árulkodó jelek közé az élénk színhasználat, az emberi végtagok kuszasága (pl. valakinek 6 ujja van), vagy a képen található szövegek értelmetlensége tartoznak.
Ezekkel az MI még jól láthatóan nem tud mit kezdeni. De még ezek mellett is előfordulnak olyan alkotások, amelyek az emberek 99%-át megtévesztik. Ha szöveggenerálásról van szó, akkor is a legtöbb esetben könnyedén felismerhető, hogy a diák használt-e mesterséges intelligenciát vagy sem. Mivel az MI-k úgynevezett generatív nyelvi modellek, ezért szinte minden válasznál ugyanazt a sémát követik: van egy rövid bevezetés, majd felsorolásszerűen kifejtik a mondandójukat, és a végére tesznek egy összegzést. Vannak olyan árulkodó jelek, például a felsorolásokban a kettőspont után kis- vagy nagybetűvel kezdik a mondatot, vagy olyan bonyolult és idegen eredetű szakkifejezések szerepelnek a szövegben, amelyeket a diákok biztosan nem használnának.
Az MI segíthet a tanároknak is, például gyorsítja az óratervek írását, egész jó gyakorlófeladatokat tud összeállítani, akár teszteket is készíthetünk az MI-vel.
Csak arra kell odafigyelni, hogy milyen parancsot adunk meg, mert nem mindegy például, hogy egy angol nyelvtani teszt 6-8 éves kezdő szintű tanulók, vagy 21-22 éves haladó szintű főiskolás hallgatók számára készül.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.