Történelmi adóemelés Ukrajnában │KISZó-háttér

A kormány idén 58 milliárd hrivnyás bevételt vár a módosítástól

Az ukrán parlament 247 szavazattal elfogadta az adóemelésekre vonatkozó törvényjavaslatot, amely a jogalkotók szerint jelentős hatással lesz az ország gazdaságára. A törvényjavaslat célja, hogy az év végéig 58 milliárd hrivnya pluszbevételt biztosítson az állami költségvetés számára. Az adóemelések főként a hadsereg finanszírozását és az állami kiadások fenntartását célozzák, figyelembe véve az ország jelenlegi geopolitikai helyzetét és költségvetési kihívásait.

Bujdosó Ivett

A több hónapos „adócsata” eredménye

Már jóval azelőtt, hogy 2024 júliusában az ukrán kormány benyújtotta a 11416. számú adótörvény-módosítási javaslatot, egyértelművé vált, hogy az állami költségvetés hiányának betöméséhez szükséges lesz az adóterhek növelése. A média, a közösségi hálók és különböző gazdasági fórumok hónapokig vitáztak arról, hogy mely adókat lenne érdemes emelni annak érdekében, hogy azoknak a lehető legkevesebb negatív hatása legyen a lakosságra.

Sokan az általános forgalmi adó növelését javasolták, mivel az szélesebb adóalapot jelentene, és kevésbé érintené a társadalom szegényebb rétegeit. Azonban az adóemelés ellenzői szerint a hadsereg finanszírozására vonatkozó különadók kisebb inflációs hatással lennének és kevésbé terhelnék meg az emberek pénztárcáját.

Végül, hosszas viták és tárgyalások után elkészült az adótörvény-módosítási javaslat végső változata, amely a hadsereg finanszírozására helyezi a fő hangsúlyt. A parlament 2024 szeptemberében első olvasatban támogatta a javaslatot, azonban a második olvasatig 1400 módosítást nyújtottak be ahhoz. A pénzügyi bizottság csak a legfontosabbakat hagyta jóvá, és végül októberben szavazták meg a törvényt.

A főbb módosítások

A törvény legjelentősebb pontjai az adóemelésekre és a hadsereg finanszírozására vonatkoznak:

• az új törvény értelmében a hadiadó, amely eddig 1,5 százalék volt, 5 százalékra emelkedik. A módosítás hatálybalépése nem visszamenőleges, tehát nem október 1-től lép érvénybe, hanem a törvény hivatalos kihirdetésétől kezdve. A várakozások szerint ezzel az állami költségvetés jelentős többletbevételhez jut, amelyet főként katonai kiadásokra fordítanak, figyelembe véve a jelenlegi háborús helyzetet;
• az egyéni vállalkozókra (FOP) vonatkozó adóterhek is jelentősen növekednek. Az 1., 2. és 4. csoportba tartozók havonta 10 százalékos katonai hozzájárulást fognak fizetni, melyet a minimálbér alapján számolnak ki. A 3. csoportba tartozók esetében a helyzet kicsit eltérő. Számukra plusz 1 százalékos katonai hozzájárulás lép életbe, ami az eddigi 5 százalékos egykulcsos adón felül fizetendő, tehát összesen 6 százalékos adóterhelés sújtja őket. Fontos kiemelni, hogy számukra a hatálybalépés dátuma október 1-je, tehát az érintett vállalkozásoknak már a 2024-es év végére vonatkozóan is fel kell tüntetniük ezt az összeget az éves adóbevallásukban;
• a bankok esetében 50 százalékos nyereségadó kerül bevezetésre, amelyet az év végén kell megfizetniük. A más típusú pénzügyi intézmények viszont 25 százalékos nyereségadót fognak fizetni;
• az új törvény a benzinkutakat is érinti. Nekik 30 ezer, 45 ezer vagy 60 ezer hrivnyás előlegfizetési kötelezettséget kell teljesíteniük minden egyes üzemanyag-értékesítő hely után, attól függően, hogy milyen típusú szolgáltatást nyújtanak. Ez az intézkedés várhatóan további terheket ró a kisebb benzinkutakra, míg a nagyobb láncokat kevésbé érinti majd;
• a pénzváltók nyereségadója mostantól az euró árfolyama alapján lesz kiszámítva. Esetükben a hozzájárulása mértéke a fővárosban havi 700 eurónak megfelelő összeg lesz, az 50 ezer főnél nagyobb lakosú városokban 600 euró, más településeken pedig 200 euró havonta;
• a parlamenti képviselők továbbá támogatták azt a módosítást is, amely megőrzi a katonák számára a 1,5 százalékos hadiadót.

Ezen felül számos kisebb változást is bevezettek, beleértve a kőbányászat után fizetendő bérleti díjak emelését és az egyéb ipari szektorokat érintő adómódosításokat.

Az emelések hatása a gazdaságra

A módosítások fő célja az állami költségvetés stabilizálása volt, különös tekintettel a háborús kiadások növekedésének fedezésére. Az ukrán kormány célja, hogy az adóemelésekkel év végéig 58 milliárd hrivnya, 2025-ben pedig további 137 milliárd hrivnya pluszbevételt generáljon.

A törvény elfogadása után is maradtak kérdések, különösen az általános forgalmi adó esetleges további emelésével kapcsolatban. A kormány nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jövőben további 1-2 százalékkal emelik ennek mértékét, amely akár 45-90 milliárd hrivnya további bevételt eredményezhet az állami költségvetés számára.

A kormány szerint az ukrán gazdaság számára az új adók bevezetése kulcsfontosságú a költségvetési egyensúly fenntartása és a háborús kiadások finanszírozása érdekében. Az adóemelések azonban megterhelhetik a vállalkozásokat és a lakosságot, így hosszú távú hatásuk még kérdéses marad.