Az orosz–ukrán háború minden egyes napja újabb fájdalmas veszteségeket hoz a fronton és a viszonylag nyugodt területeken is. Az ENSZ adatai szerint az orosz agresszió miatt Európába menekült ukrajnaiak száma 5,2 millió. A háború következményeként a felnőttek és a gyerekek több régiónkban nem jutnak hozzá a gyógyszereikhez, alultápláltak, és ez hatással van a halálozási arányra is, ami viszont folyamatosan mélyíti a demográfiai krízist. Hányan élhetnek ma Ukrajnában? Senki nem veszi a bátorságot a kérdés megválaszolására, a külföldi és az ukrajnai elemzők is csak megsaccolni tudják.
A népszámlálás szerint, amelyet utoljára 2001-ben végeztek, Ukrajna lakosainak száma 48,457 millió volt. 2022 augusztusára számuk nem érte el a 28 milliót. 2022 végén Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa arról számolt be, hogy a háború kitörése óta több mint 14,5 millió ukrán hagyta el az országot, és legalább 11,7 millióan léptek be az EU-ba, ebből 7,7 millióan átmeneti védelemben részesülőként regisztráltak Európában.
A demográfusok már 2021 végén kritikusnak nevezték a születések számát. Ahhoz ugyanis, hogy a természetes elhalálozás miatt ne csökkenjen a lakosság, 100 nőnek 210-220 gyermeket kellene szülnie. De az országban már a háború előtt is a szükségeseknek a fele volt csak a születések száma, 100 nő legfeljebb 110 gyermeket hozott világra. Vagyis a kétgyermekes családmodell fokozatosan átalakult a ma elterjedt egygyermekes-re, ami nem biztosítja a lakosságszám növekedését. És akkor még nem beszéltünk a várható átlagos élettartamról.
Hogy helyre lehet-e állítani az ország demográfiai potenciálját? Bizonyára. Hogy mi kell ehhez? Elsősorban béke. Mert sokan a háború okozta bizonytalanság és veszteségek idején nem mernek gyermeket vállalni: a reproduktív korban lévő lakosok tömegesen vándorolnak az országon belül vagy külföldre. Ahhoz, hogy Ukrajna ne veszítse el a lakosságát, gyermekvállalásra ösztönözze állampolgárait, tisztességes bérekre, biztonságot adó szociális hálóra, magas szintű egészségügyi ellátásra, jó minőségű oktatásra, otthonteremtési lehetőségre van szükség és a gyerekek születésének támogatására, amíg el nem érik a nagykorúságot. De hozzátehetem még az egészséges életmódot, a káros szenvedélyek kerülését, a rendszeres testmozgást is, bár ez már inkább az egészséges utódok világrajöveteléhez elengedhetetlen. A háború után nőni fog a mentális problémák száma a volt katonák és a lakosság körében is. A szakorvosok továbbképzése, a támogató szolgálatok munkája nélkülözhetetlen lesz. Szóval a demográfiai problémák átfogó megoldása nélkül az országnak esélye sincs a megújulásra.
Nálunk ehelyett továbbra is az egyre erőszakosabb mozgósítás a téma. A béke szót tilos kiejteni a szánkon, mert máris ellenséges ügynökké avanzsálhatunk.
Az egyik kedvencem, hogy a Szociálpolitikai Minisztérium Demográfiai Fejlesztési Stratégiát dolgozott ki, aminek az a célja, hogy mesterséges megtermékenyítéssel ösztönözze az ukrajnai hölgyeket, hogy legalább 2-3 gyermeket hozzanak a világra. Sőt, a „szakemberek” úgy gondolják, hogy a jövőben az egyedülálló nőknek is lehetővé kellene tenni, hogy részt vehessenek a programban. A katonáknak pedig, akik le tudják fagyasztani a reproduktív anyagukat, lehetővé kellene tenni, hogy posztumusz donorok lehessenek az egyedülálló nők számára. Nonszensz. Ahogy az is, hogy jövőre befagyasztották a szociális kifizetéseket. A béreken, nyugdíjakon stb. kívül a gyermek születésekor járó állami támogatást is. Szóval a parlamenti képviselők úgy gondolják, hogy a havi 860 hrivnyából ma fel lehet nevelni egy gyermeket?! Ennyit az ösztönzésről.
Stratégiáknak, bizottságoknak, forgatókönyveknek papíron nem vagyunk híján. A valódi megoldások azonban hiányoznak.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.