Mindenki az amerikai választás lázában ég. Hogy annak milyen hatása lesz Ukrajnára, a háborúra nézve, arról még korai beszélni. Mindenesetre a nyugati sajtó egyik zászlóshajója, a BBC arról írt, hogy Kijev partnerei egyre jobban belefáradnak a lassan már ezer napja tartó orosz–ukrán háborúba.
A brit közszolgálati hírcentrum újságírói szerint a Kijev által következetesen hangoztatott 1991-es határok visszaállítása egyre valószínűtlenebbnek hat, ezért sokan újragondolnák a jelenlegi stratégiákat, ami nem túl sok jót ígér Kijev számára. A keleti fronton jóideje megfigyelhető orosz harci sikerek még tovább erősítik nyugati körökben az ún. „háborús fáradtság” érzetét. Emiatt arra lehet számítani, hogy Ukrajnára egyre nagyobb nyomás fog nehezülni annak érdekében, hogy a békéért cserébe mondjon le bizonyos területeiről. Erről már az ukrán elnök is beszélt több ízben, de valamennyi esetben elutasította a területvesztéssel járó rendezési javaslatokat. Nagy kérdés, hogy az amerikai elnökválasztás végkimenetele miként módosíthat ezeken a felvetéseken?…
Visszakanyarodva a BBC riportjához. Újságírói ellátogattak egyes ukrán ellenőrzés alatt álló donbászi területekre, s tapasztalatuk szerint az ott élők mielőbbi békét szeretnének. Voltak olyanok, akik konkrétan azt mondták, Donald Trumpnak szurkolnak, mert ő gyors békét ígért választási kampányában. Az orosz erők által veszélyeztetett Pokrovszk maradék lakói pedig amiatt bánkódtak, hogy a felek nem kötöttek megállapodást 2022 tavaszán, holott az akkori isztambuli egyeztetések már rég elhozhatták volna a békét, így viszont csak tovább tart az ott élők szenvedése, városaik elpusztítása.
Egyébiránt azt, hogy a háború miatt leginkább sújtott dél-keleti régiókban élők megelégelték a szenvedést, jól példázza a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet egyik friss felmérése is, ami megmutatta, a frontvonal közvetlen közelében élők többsége már nem akar több pusztítást, nyugalomra vágynának. A biztonságosabb megyékben élők többsége, egészen pontosan 63 százalékuk viszont még kész áldozatot hozni a háború miatt, de az ő számuk is csökkenő tendenciát mutat.
A BBC azt is kiemelte még, hogy egyre vontatottabbak a nyugati fegyverszállítmányok és a pénzügyi segélyek. Erről szintén beszélt korábban az elnök, Zelenszkij rendre sürgeti is emiatt országa partnereit. Ám sok országnak egyszerűen már nincs mit átadnia, bár ezeket a kifogásokat Kijevben fenntartásokkal fogadják. A BBC úgy számol, hogy jövőre Ukrajna 29 milliárd dollár értékű katonai célú segítségnyújtásra és mintegy 27 milliárdos közvetlen pénzügyi segélyezésre számíthat, ami elnézve a háborúra fordított idei kiadásokat, kevésnek tűnhet.
Azt már a The New York Times teszi hozzá, hogy az emberi élőerő is jelentheti a mérleg nyelvét. A fajsúlyos amerikai kiadvány a Pentagonból kiszivárgott jelentésekere alapozva azt írta, hogy a mozgósítás jelenlegi tempójával Ukrajna hat, legfeljebb tizenkét hónapig bírhatja még az erősödő orosz nyomást, hacsak nem szigorít drasztikusan a behívás mostani szabályain. Kijevi kormánypolitikusok is elmondták már, Amerikában sokan nem értik, miért nem mozgósítják a 25 év alattiakat is. Mindenesetre a sok-sok kényszersorozásos videóból – amelyeknek a közzétételét most már tiltják és büntetik a hatóságok –, de még a hivatalos jelentésekből is az látszik, önként itt már nem igazán akar senki bevonulni a hadseregbe…
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
