A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elszánt missziója Ukrajnában.
A kellemes őszi levegő átható nyugalma Herszon városában csak a felszín. Az utcákon jönnek-mennek az emberek, de az égre nézve az állandó fenyegetettség árnya vetül mindenkire. Itt, Ukrajnában, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖS) minden egyes nap szembesül azzal a kihívással, hogy miként érheti el a legkiszolgáltatottabbakat, akik életkörülményei a háborús hónapok alatt tovább romlottak. Szatmári Barnabás, a szervezet ukrajnai humanitárius koordinátora a frontvonal közelében méri fel a helyzetet és a szükségleteket, hogy új alapokra helyezze a jövőbeli segítségnyújtást. Erről beszélgettünk egy dél-ukrajnai terepbejárás során.
Simon Rita (Herszon–Ungvár)
„A legfontosabb, hogy itt legyünk, és reagáljunk a szükségletekre, de közben a helyi erőforrások fejlesztésére is gondoljunk, hogy az ukrán szociális ellátórendszer stabilizálódjon, és az itt élők képessé váljanak az önálló életre, hiszen a segélyek folyamatos biztosítása könnyen függőséget okozhat,” mondja Szatmári Barnabás, aki testközelből éli át a háború pusztításait, látva, hogy miként érinti a lakosokat az áramkimaradás, a vízellátás hiánya vagy éppen az állandó bizonytalanság.
Segélypontok: a helyszíni „bástyák”
A MÖS a helyi szervezetekkel együttműködve Herszon megyében 14, a frontvonal közeli területeken összesen 20 segélypontot működtetett egy projekt keretében az elmúlt évben. Ezek a pontok azonban sokkal többek voltak egy egyszerű adományosztó helyszínnél: az élelmiszercsomagok mellett jogi, koordinációs és pszicho-szociális támogatást is biztosítottak, valamint a frontvonal közelében élők evakuációjában is segítettek. A térségben élők gyakran ezekre a pontokra érkeztek, hogy megoldást találjanak mindennapi problémáikra. „A leginkább kiszolgáltatott helyeken, ahol nincs más választás, természetbeni segítséget nyújtunk, de a gazdaság beindításában a készpénzes kifizetések is elengedhetetlenek,” magyarázza Barnabás a támogatások különböző formáiról szólva, kiemelve, hogy a szervezet közel 800 ezer embernek segített az utóbbi két és fél évben, és több mint 2300 tonna segélyt juttatott célba.
– A segélypontokat a projekt végével sem akarjuk teljesen leépíteni, mert a jövőben is szeretnénk folytatni ezt a munkát. A herszoni önkormányzattal 2016 óta kapcsolatban vagyunk. A velük, a helyi, illetve az ENSZ-szervezetekkel való hosszú távú együttműködés révén folyamatosan ott tudunk lenni, ahol a legnagyobb szükség van ránk, és bár a támogatások forrásai változnak, a jelenlétünk stabil marad. Tudjuk, hogy bármikor bármi megtörténhet, és az itteni emberekben már kialakult egyfajta rezisztencia és belenyugvás, de a remény is megmaradt bennük, és ez az, amiért nekünk, és minden más segélyszervezetnek itt kell lennie – vélekedik az ukrajnai humanitárius koordinátor.
A szervezet hathatós segítségét Anton Jefanov herszoni alpolgármester is méltatta ottjártunkkor, aki köszönetet mondott azért, hogy csupán az elmúlt egy évben több mint egy tucat óvóhely felújítását valósították meg.
– Az óvóhelyek felújítását célzó projekt, volumenét tekintve, páratlan – veszi át a szót Kelemen Tamás, a szervezet nemzetközi kommunikációs munkatársa. – A segélyszervezet már a háború kezdetén jelentős előnnyel indult, amit a 25 éves ukrajnai jelenlétünknek és a helyi partnerhálózatunknak köszönhettünk. Vezető szerepet töltünk be az ACT Alliance nemzetközi szövetség nagyszabású ukrajnai segélyezési tevékenységében is. Az elmúlt két év viszonylagos bő ellátottsága után azonban most forráshiánnyal kell szembenéznünk. A háború elhúzódásával a nemzetközi figyelem és kapacitás némiképp csökken, és ez érezhető a felajánlások elapadásában is. Számos szervezet jelzi, hogy nagyobb infrastrukturális beruházást már nem tud megvalósítani. Éppen ezért nagy jelentőséggel bír, hogy meg tudtuk valósítani a projektjeinket, mint például az óvóhelyek kiépítését, ami most már más tervek alapjául szolgál. A felújításnak köszönhetően rendelkezésre áll az óvóhely, ahol például különböző foglalkozásokat lehet lebonyolítani. Mi megteremtettük az alapot, amit a helyiek tovább tudnak fejleszteni. Sajnos azt látjuk, hogy ez a konfliktus elhúzódik. Nem valószínű, hogy például Herszonban is egy bizonyos intenzitás alá csökken a háború, és a város, a közel százezer lakosával biztonságba kerül rövid időn belül, és a „földalatti élet” megszűnik, ezért erre kell berendezkedni. Mi ehhez nyújtottunk és nyújtunk most is segítséget például hamarosan azzal, hogy egy tömbház pincéjének rendes óvóhellyé alakítását magunkra vállaljuk. A helyiséget a helyiek és az itt lévő, általunk is támogatott krízisközpont lakói jelenleg is óvóhelyként használják, ott töltik minden éjszakájukat, viszont azok a körülmények embertelenek…
Mennyibe kerülne Ukrajna újjáépítése?
Az orosz invázió kezdete után két évvel 486 milliárd dollárba kerülne Ukrajna újjáépítése a Világbank, az ENSZ és az Európai Bizottság legfrissebb tanulmánya szerint – ez 2,8-szorosa az ország 2023-as GDP-jének. A harcok okozta közvetlen kára elérte a 152 milliárd dollárt, a donecki, harkivi, luhanszki, zsaporizzsjai, herszoni és kijevi térség érintett a leginkább. A közvetett költségek valószínűleg további 499 milliárdot tesznek ki – a fennakadások a termelésben és a kereskedelemben, valamint az olyan háborúval kapcsolatos kiadások, mint például a romok eltakarítása. Súlyosan megsérült a háborúban több, világörökség részét képező épület, több száz kulturális és turisztikai helyszín. A legsürgetőbb feladatok sorában az energiaellátás helyreállítása, a lakóépületek újjáépítése, valamint a víz- és közlekedési infrastruktúra megújítása. A legtöbb pénzt, a teljes összeg 17 százalékát, vagyis 80 milliárd dollárt a lakásépítésre kell fordítani, a közlekedésre 74 milliárd dollárt, a kereskedelmi és ipari létesítmények újjáépítésre 67,5 milliárd dollárt.
Összehasonlításképp: Az ország lakosságának körülbelül 40%-a, vagyis több mint 17,6 millió ember szorult humanitárius segítségre 2023-ban. A háború következtében Ukrajna számos régiójában, főként keleten és délen, az infrastruktúra súlyosan megrongálódott: közel 720 000 ember él megrongálódott otthonokban, több mint 4000 iskola és számos egészségügyi intézmény is megsemmisült. Tavaly az ukrajnai humanitárius segítségnyújtás teljes költségét az ENSZ Humanitárius Reagálási Terve (HRP) 3,9 milliárd dollárban határozta meg, ebből körülbelül 2,2 milliárd dollárt sikerült összegyűjteni az év végéig. Az Egyesült Államok a legnagyobb donor, több mint 1 milliárd dolláros hozzájárulással. Az USA-t az Európai Unió és Németország követi. A segélyprogramoknak köszönhetően közel 11 millió embert értek el életmentő segítséggel, például élelmiszer- és egészségügyi ellátással, valamint téli tüzelőanyagokkal és ruházattal, különösen a frontvonalhoz közeli területeken élőket célozva. Az ukrajnai segélyezésre létrehozott 600 humanitárius szervezet, köztük több mint 430 helyi partner, rendkívül fontos szerepet játszik a helyszíni reagálásban, áll az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) által készített 2023-as jelentésben.
Ami ennél is megdöbbentőbb: Szerhij Kiszlica, Ukrajna állandó ENSZ-képviselője szerint Oroszország csupán 2024 folyamán már több mint 1000 rakétát, több mint 3000 drónt és több száz légibombát lőtt ki Ukrajnára. Az augusztus 26-i, egyik legnagyobb orosz támadás mintegy 1,26 milliárd dollárba került a megszállóknak. Az orosz csapatok néhány óra alatt 109 Shahed drónnal, több tucat cirkáló- és más rakétákkal támadták az országot. Az iráni Shahed drónok árát körülbelül 21,3 millió dollárra becsülték, a rakéták átlagos kültsége pedig, fajtától függően, 1-3 millió dollár.
Infrastruktúra: a romokból építeni
A Herszon megyei Davidiv Brid település példája jól mutatja az infrastruktúra megújításának szükségességét. Az elavult vízvezetékek, melyek már ötven éve a föld alatt vannak, szinte használhatatlanná váltak.
„Ezek a csövek mára annyira eldugultak, hogy a víznyomás szinte nulla, és a lakosoknak az ivóvízellátása is bizonytalan és egészségtelen volt,” meséli Szatmári Barnabás,
miközben a projekt helyszíni ellenőrzése során az erősen berozsdásodott öntöttvas csövet tartja a kezében, ami nemcsak a háború következménye, hanem az évtizedes elhanyagoltságé, pénztelenségé is.
A szervezet támogatásával egy kilométer hosszan kicserélték a vízvezetéket a településen, ezzel nagyjából hatvan család számára biztosítva a megfelelő és jó minőségű vízellátást.
A MÖS az infrastruktúra helyreállítását a stratégia egyik kulcsfontosságú elemének tekinti, ugyanis ezek a beruházások a közvetlen túlélés mellett a közösségek fennmaradását is szolgálják. Legutóbbi példa erre a magyar kormány támogatásával épült helyi adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó központ (CNAP), amely létesítmény rendelőt és postát is magába foglal a Kijev megyei Szinyák településen. Az átadáson Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a beruházás kétmillió euróból valósult meg viszonylag rövid idő alatt. A politikus hangsúlyozta, Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre Ukrajnában az Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködésben. Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója tudatta, nem ez az egyetlen fejlesztés a térségben, hiszen már elkészült egy konténeróvoda Zahalciban és egy mentőállomás Bucsában is, míg Zahalciban egy harcokban megrongálódott iskola újjáépítése is folyik, amely várhatóan következő év szeptemberében készül el.
Pszicho-szociális támogatás: a láthatatlan sebek kezelése
A háború pusztításai nemcsak fizikai károkat okoznak, hanem mentális sérüléseket is hagynak az emberek lelkében. A jövőben a pszicho-szociális támogatásra is nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a szervezet, hiszen a háború okozta traumák hatásai csak most kezdenek igazán felszínre törni.
– A PTSD, a családon belüli erőszak, a gyermekek személyiségfejlődésében bekövetkező változások – mindezek a háború hosszú távú következményei, amelyekkel foglalkoznunk kell – hangsúlyozza Barnabás. Magyarországon már kialakultak módszertani programok a krízisintervenció terén, és a MÖS ezt a tudást szeretné átültetni Ukrajnába.
Makkosjánosiban és Beregszászban már működnek olyan Biztos Kezdet Gyerekháznak nevezett otthonok, ahol a gyermekek korai fejlesztésén kívül cél az is, hogy olyan közösségi központot hozzanak létre, ahol a szülők és gondviselők szakértői segítséget kaphatnak. A háború miatt számos felnőttnek is szüksége van ilyenre, akik traumák sorozatát élik át a háború következményeként. Az ukrán hadsereg kötelékéből leszerelt, megváltozott képességű katonák reintegrációja egy másik fontos projekt, amelyet az Ökumenikus Segélyszervezet Kárpátalján tervez indítani.
– A helyi közösségek erősítése, a gazdasági stabilitás biztosítása és a szociális rendszerek fejlesztése mind-mind része a stratégiánknak. Nem tudunk mindenkit elérni, de akiknek sikerül segítenünk, azok számára ez valóban hatalmas változást jelent – mondja Szatmári Barnabás
olyan elhivatottan, hogy bárki, aki hallja, késztetést érez arra, hogy tegyen valamit, segítsen. Ez az elszántság hajtja előre a szervezetet, reményt és biztatást adva azoknak, akik a leginkább rászorulnak, azzal a hittel, hogy „ha közületek ketten egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, azt mind megadja nekik az én mennyei Atyám.” Az pedig kétségtelen, hogy nem csak ketten vagy hárman vannak, akik enyhíteni akarnak az emberek szenvedésén, és akarják azt, hogy minél előbb véget érjen a háború.
Milyen mértékű a PTSD?
Ukrajnában 2023 óta megduplázódott a mentális egészségügyi problémákra panaszkodó betegek száma. Egy friss tanulmány szerint az ukránok 54 százaléka szenved poszttraumás stressz zavarban (PTSD), ráadásul jelentős részüknek súlyos az állapota. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint közel 10 millió ukrán él pszichés problémákkal vagy van ennek a kockázatnak kitéve a folyamatos háborús stressz következtében. Közülük körülbelül 3,9 millió embernél várható közepesen súlyos vagy súlyos tünetek kialakulása. A PTSD és szorongásos zavarok különösen elterjedtek, hiszen mind katonák, mind civilek rendszeresen szembesülnek traumatikus élményekkel. Az ukrán egészségügyi minisztérium arra számít, hogy összességében 15 millió ember igényel majd pszichológiai támogatást a jövőben. A történelmi példák, mint a holokauszt túlélőinek PTSD-je Lengyelországban, rámutatnak, hogy a trauma akár több generáción átívelhet, és hosszú távú kezelést igényel.
Ez is érdekelheti:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
