Egy szélerőműpark az áramkimaradások leküzdésére akár reményt is adhatna, de ez az energia vajon a helyiek javára válik? Vagy ez csak egy újabb lehetőséget teremt arra, hogy Kárpátalja természeti kincseit külföldi profitra cseréljük?
Amióta augusztusban üzembe helyezték az első szélerőművet Kárpátalján, még hevesebb tiltakozásba kezdett a lakosság. A Mentsük meg a Pikujt (Save Pikuy) civil szervezet már korábban is gyűjtött aláírást, most pedig felszólították a környezetvédelmi minisztériumot, hogy kövessék nyomon az „erdő kiirtását”, amelyet a Szarvasházi (Zsdenyijivszkij) kistérség területén helyeztek kilátásba annak érdekében, hogy „utat csináljanak” a szélturbinák felépítéséhez. Ugyanis a tervek szerint 5 km hosszú, 20-30 méter széles aszfaltút megépítését tervezik, hogy azon feljuttassák a Róna-havasra a 30 szélerőmű megépítéséhez szükséges eszközöket. Az érintettek azt kérik, hogy az útépítés folyamatát kísérjék nyomon a hatóságok, hogy az összhangban legyen a jogszabályokkal.
Elnézve a ledózerolt részeket, a talajba mélyen szántott keréknyomokat, és a tájképet rondító turbinákat, illetve ismerve a helyi mentalitást, azt, hogy a munkások mennyire tartják be az előírásokat, valamint mennyire figyelnek a környezetvédelemre, valahogy nem tudom elképzelni, hogy a folyamat a természetvédelmi szempontok teljes figyelembevételével történik…
Mert összességében nem lennék a szélturbinák ellen, ha azt megfelelően, a legkevésbé zavaró helyre tennék és az építésük közben minimálisra csökkentenék a környezetkárosítást. Hiszen megbízható energiaellátás az kell, már nem fogunk kevesebb áramot használni. A szélturbinák pedig általánosan kétszer jobb hatásfokkal működnek, mint a napelemek, és kevesebb helyet is foglalnak. Ökológiai szempontból „elviselhetőbbek”, mint az atomerőművek. Korábban egy szakemberrel beszélgetve megtudtam, Kárpátalja esetében az éves átlagos energiafogyasztás nagyjából 2 milliárd kilowattóra. A megye területének megújuló energetikai kapacitását, amely a jelenlegi műszaki megoldásokkal kitermelhető – 30 milliárd kilowattóra/évre becsülik, tehát ez többszörösen felülmúlja az évi energiafogyasztásunkat. Ebből a szélenergetikai készlet nagyjából 9 százalékkal részesedik. Magyarul: csak szélenergiából egész Kárpátalja éves energiafogyasztását fedezni tudnánk.
Ha ezek a szélerőművek garantálnák, hogy többé ne kelljen áramkimaradásokkal szembesülnünk, és az általuk termelt energia valóban az itteni lakosságot szolgálná, akkor talán meggyőzhető lennék… De akkor ne legyen egy percre sem áramszünet a megyében! Mert csupán azért, hogy eladjuk külföldre az áramot, az itteniek pedig 6-8 órás áramkimaradásokat tűrjenek el, ne pusztítsák a természetet, ne rondítsák a tájat és ne alakítsák át a hegyeinket! Ezek a hegyek olyan menedéket nyújtanak, amely egyensúlyban tartja a természetet, és bár igaz, hogy a megújuló energia létfontosságú, Kárpátalja legszebb és legérzékenyebb területeit feláldozni érte fájó kompromisszum.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.