Az ukrán védelmi erők már több mint egymillió állampolgárt mozgósítottak, és a tervek szerint még további 160 ezer főt fognak behívni. Erről Olekszandr Litvinenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára beszélt azután, hogy a parlament október végén elfogadta a hadiállapot és az általános mozgósítás 2025. február 7-ig történő meghosszabbításáról szóló törvényt. A jogszabályokat az elmúlt héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is aláírta. Ehhez kapcsolódott múlt heti KISZó-kérdésünk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy olvasóinknak harcol-e ismerőse vagy közeli hozzátartozója a háborúban? A válaszolók túlnyomó többsége (82 százalék) igennel felelt.
Szabó Sándor
Az általános mobilizáció a háború kezdetétől folyamatos, viszont a behívások intenzitása és a módszerek változnak. Az idén május 18-án hatályba lépett mozgósítási törvény paragrafusai hatékonyabb módszereket, a mozgósítás fokozását tették lehetővé a toborzóközpontok számára. A behívók bárhol kézbesíthetők, szeptember végétől pedig postai úton, ajánlott levélben is érkeznek legfőképpen azoknak, akik a meghatározott időpontig, július 14-ig nem aktualizálták katonai nyilvántartási adataikat. A mozgósítást elkerülő személyek felkutatásában a rendvédelmi szervek is aktívan bekapcsolódtak. Ennek a legfőbb oka, hogy, akik akartak harcolni, már rég a fronton vannak, újonc katonákat azonban egyre nehezebb találni. Erre utal, hogy az utóbbi időben megszaporodtak az igazoltatások és az út menti ellenőrzőpontok, de olyanra is volt már példa, hogy szórakozóhelyeken, éttermekben, edzőtermekben és bevásárló központokban tartottak razziákat a toborzók.
Olekszandr Litvinenko korábban azt közölte, hogy eddig összesen 1 millió 50 ezer állampolgárt hívtak be a hadseregbe. Ugyanakkor további 160 ezer embert mozgósítását tervezik, ám az RNBO titkára arra nem tért ki, hogy milyen időintervallumban akarják ezt végrehajtani. Viszont állítása szerint ez 85 százalékig biztosítja a katonai egységek feltöltöttségét. Ezzel szemben Roman Kosztenko, a Legfelső Tanács Nemzetbiztonsági, Védelmi és Hírszerzési Bizottságának titkára a Prjamij tévécsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy a romló harctéri helyzet miatt félmillió állampolgár mozgósítására van szükség. A jelentés szerint a honatya elmondta, hogy a mozgósítás fokozásáról szóló törvény májusi elfogadása után normális volt az ütem, szeptemberben viszont lecsökkent. Szerinte 200 ezer ember behívását tervezték, ami nem elég. Emlékeztetett arra is, hogy 2023 decemberében a fegyveres erők volt főparancsnoka, Valerij Zaluzsnyij kijelentette, hogy 500 ezer embert kell mozgósítani a hadseregbe. A képviselő szerint ez lesz a helyes lépés. Kosztenko kijelentéseire gyorsan érkezett a cáfolat. Szolomija Bobrovszka ellenzéki parlamenti képviselő, aki a törvényhozás védelmi szakbizottságának is tagja az ukrán Szbadság Rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy egyértelmű tervek vannak a mozgósításra, amelyekben sem erre, sem pedig a jövő évre vonatkozóan nem szerepelnek ilyen számok. Bobrovszka felelőtlenségnek nevezte a hasonló kijelentéseket. Ugyanakkor elismerte, hogy Ukrajna nem tud versenyezni Oroszországgal az erőforrások, a pénzügyi és gazdasági kapacitás és a személyi állomány tekintetében. A parlamenti képviselő „aszimmetrikus” lépésekről beszélt, rámutatott Ukrajna képessé vált arra, hogy kiszorítsa az orosz flottát a Fekete-tengerről. A képviselőnő azt is elmondta, hogy az új mozgósítási törvény pozitív eredményeket hozott, viszont az erőszakos mozgósítás – amikor embereket tuszkolnak be buszokba – negatív hatással volt a folyamatra.
– Több tízezerre tehető azoknak a kárpátaljaiaknak a száma, akik Ukrajnát védik az orosz megszállóktól a fronton
– nyilatkozta augusztus elején lapunknak adott exkluzív interjújában Viktor Mikita, a régió korábbi kormányzója, akit azóta az Elnöki Hivatal regionális politikáért felelős helyettes vezetőjévé neveztek ki. Mint mondta, a pontos szám hadititoknak minősül, de többségük a 128. önálló hegyi rohamdandár, a 101. területvédelmi dandár, a rendőri egységek és a Karpatszka Szics katonai alakulat kötelékében teljesít szolgálatot.
A hadseregben lévő kárpátaljai magyarok számát illetően csak becslések vannak, a pontos adatok azért sem ismertek, mert hivatalosan nemzetiségi hovatartozás alapján nem vezetnek nyilvántartást a katonákról. Fegyir Sándor kijelölt ukrán nagykövet egy korábbi becslése szerint közel 400 magyar harcol az ukrán fegyveres erők soraiban. A tartalékos őrmester a 68. Kárpátaljai Sárkányok területvédelmi zászlóaljnál teljesített szolgálatot. Elmondása szerint a katonákat segítő tevékenysége során került kapcsolatba a magyar katonákkal, ez alapján mérte fel a számukat. Mint fogalmazott szinte az összes dandárnál találhatóak magyarok, viszont legnagyobb számban a határőr alakulatoknál szolgálnak. Ennek egyetlen profán oka van, hogy békeidőben a magyarlakta határvidékeken a határőrségnél helyezkedtek el a magyarok.
Míg a harcoló katonák számával kapcsolatban csak találgatások vannak, addig az elesett magyar nemzetiségű vagy kötődésű katonák számát illetően meglehetősen pontos számokat lehet tudni. Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma a 2022-es háború kezdete óta segítséget nyújt a gyászoló családoknak, Magyarország Ungvári Főkonzulátusa több mint negyven magyar, vagy magyar kötődésű elesett katona családját támogatta anyagilag. Az ungvári születésű Kis Sándor volt a harcok első kárpátaljai áldozata. Halálának évfordulója egybeesik a háború kitörésének évfordulójával, ugyanis a 29 éves magyar származású katona az orosz invázió első napján, 2022. február 24-én vesztette életét.
Aktuális KISZó-kérdésünk:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
