Técsőn minden évben, november utolsó vasárnapján a temetőkertben emlékeztek meg a málenykij robotra elhurcolt férfiak tragédiájáról.
Bökényi Magdolna
Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke osztotta meg gondolatait arról a nyolcvan éve útra kelt csapatról, melynek tekintélyes része soha nem érkezett meg, jelképesen viszont még mindig itt vannak közöttünk, az emlékezetünkben élnek.
– A rendszerváltás óta minden évben eljövünk és fejet hajtunk az emlékük előtt. Emlékezni kötelességünk, mert ezek az emberek megjárták a poklot. Az emlékek visznek bennünket tovább, emlékezni kell a múltra, mert akinek nincs múltja, annak talán jövője sem lesz – fogalmazott Sari József.
Igyártó Csenge elszavalta Csobolya József Kárpátalja című versét, ezután László Károly református lelkész emlékezett meg a hetvenkilenc técsői áldozatról. Beszédében kifejtette, bár elmúlt egy korszak, de a ma élő nemzedéknek is tudnia kell, hogy az ártatlanul elhurcoltak által hozott áldozat magvetés volt.
Ezután a magyarságszervezetek képviselői elhelyezték a kegyelet koszorúit az elhurcoltak emlékművénél. A megemlékezés nemzeti imánk, a Himnusz eléneklésével ért véget.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
