Hétfő reggel Kárpátaljára látogatott Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. A politikus bejelentette: korszerűsítik az Asztély–Beregsurány határátkelőt, illetve rövid időn belül megnyitják a Nagypalád–Nagyhódos ellenőrzőpontot is.
A magyar külügyminiszter-helyettest Viktor Mikita korábbi kárpátaljai kormányzó, az elnöki iroda helyettes vezetője, Miroszlav Bileckij megyevezető és Szerhij Derkacs közösség- és területfejlesztési miniszterhelyettese fogadta.
Magyar Levente államtitkár kárpátaljai látogatása Bacskai József ungvári magyar főkonzul kíséretében az asztélyi határátkelőn kezdődött, ahol innentől kezdve tehergépjárművek áteresztése is zajlik majd, miután kibővítették az Asztély–Beregsurány határátkelő forgalmát. Mostantól az Ukrajna és Magyarország közötti kétoldalú megállapodás lehetővé teszi az üres teherautók áthaladását az ukrán–magyar határon.
A személygépkocsik, autóbuszok, kisteherautók és gyalogosok mellett már a 7,5 tonnánál nagyobb teherautók és kamionok is átkelhetnek majd a határátkelőhelyen, ezzel jelentősen tehermentesítve a Csap–Záhony átkelőt.
Mint azt Viktor Mikita elmondta, ezzel a lépéssel szeretnék a határmenti településeken élő emberek életét is megkönnyíteni, hogy ne kelljen a házuk előtt várakozó kamionoktól szenvedniük, továbbá ezzel a lépéssel
- tehermentesítik a többi határátkelőhelyet és csökkentik a várakozási időt
- növelik Ukrajna és különösen Kárpátalja, mint határmenti régió vonzerejét, továbbá támogatják a helyi vállalkozások szerződéses kötelezettségeinek teljesítését.
Ez az átkelőhely az egyik legfontosabb logisztikai útvonal Ukrajna és Magyarország között – hangsúlyozta a korábbi megyevezető.
Az asztélyi határátkelőhelyen 2026 végéig az alábbi fejlesztéseket valósítják meg:
- Az érintett bekötőút rekonstrukciója,
- Gyalogos övezet kialakítása,
- Különböző típusú járművek számára új ellenőrző pontok létrehozása,
- Két dinamikus tehermérő rendszer (WIM) telepítése teherautók számára a belépési és kilépési oldalon.
A 9,6 millió euróból megvalósuló projekt kivitelezése lehetővé teszi az ukrán határátkelőhely kapacitásának szinkronizálását a magyar oldallal. Ennek eredményeképpen az ukrán oldal naponta képes lesz átengedni:
- 240 teherautót,
- 30 autóbuszt,
- 1000 személygépkocsit,
- és akár 1000 gyalogost is.
Magyar Levente hangsúlyozta: Ukrajna felismerte, hogy határátkelőhely-fejlesztések nélkül az Európai Uniós integrációja és az európai gazdaságba való becsatlakozása nehézkes, sőt lehetetlenné válik.
Az államtitkár bejelentette, hogy az ukrán fél vállalta, hogy a következő két évben teljeskörűen felújítja az asztélyi határátkelőt, amely így alkalmassá válik a teljes értékű teherautó-forgalom lebonyolítására. Magyarország a maga részéről évekkel ezelőtt elvégezte az ehhez szükséges fejlesztéseket. A politikus szót ejtett a lónyai határátkelőhely bővítéséről, az M3-as autópálya folytatásáról a magyar–ukrán határig, illetve egy új Tisza-híd megépítéséről is.
Magyar Levente azt is kiemelte, hogy hamarosan megnyitják a Nagypalád–Nagyhódos új határátkelőhelyet, amely a hatodik ellenőrzőpont lesz a két ország között.
A parlamenti államtitkár hangsúlyozta, akadnak olyan emberek az ukrán kormányzatban, akik komolyan gondolják a kapcsolatok fejlesztését Magyarországgal, pragmatikus alapon, és akikkel együtt tudnak dolgozni a napi politika hullámzásától függetlenül.
„Hiszen ha hosszú távú fejlesztésekben gondolkodunk, és abban gondolkodunk, akkor nem tehetjük ezt a folyamatot a napi politika foglyává. Elkötelezett, következetes munkát kell végezni, mi pedig megtaláltuk ehhez a partnereket az ukrán oldalon.
Elmondta, Magyarország hosszú távú célja, hogy ezek a projektek ne csak a két ország közötti kapcsolatok javítását szolgálják, hanem Ukrajna európai integrációját is előmozdítsák. „Ezért bízunk benne, hogy a Brüsszelben benyújtandó projektcsomagunk támogatásra talál, és az érintett infrastruktúrafejlesztések megvalósulnak.”
A határ menti régiók infrastrukturális fejlesztése közös érdek Magyarország és Ukrajna számára – jegyezte meg Magyar Levente.
Hasonlóan vélekedett erről Viktor Mikita is, aki hangsúlyozta a fejlesztések kölcsönös érdekeken alapuló együttműködés, amely 2024 januárjában kezdődött el Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter ungvári találkozóját követően.
A határátkelő rekonstrukciójának megtekintése után a delegáció Bátyúban vette szemügyre Ukrajna egyik legnagyobb faipari vállalkozásának, a „BF TERMINAL” nevű termelési és átrakó komplexumnak az építését.
Viktor Mikita emlékeztetett, Volodimir Zelenszkij elnök és a kormány támogatásának köszönhetően Kárpátalja területén a teljes körű orosz invázió kezdete óta 8 ipari parkot jegyeztek be. Az ezekben a parkokban működő vállalkozások többsége exportorientált.
Miután megkezdi működését a bátyúi vállalat, az exportált termékek mennyiségét figyelembe véve, csupán ez a cég évente több mint 15 ezer teherautót fog a határon átjuttatni – jegyezte meg Viktor Mikita. Ez jelentős terhet ró a meglévő infrastruktúrára, ezért Magyar Levente államtitkárral a jelenlegi határátkelők bővítéséről (többek között a Harangláb–Lónya) és új határátkelőhelyek építéséről is egyeztettek.
„Tervünk az ipari parkok termékeinek akadálymentes szállításának biztosítása új utak és hidak építésével, hogy megfeleljenek az európai logisztikai elvárásoknak” – tette hozzá Magyar Levente.
Ezt követően a delegáció útja Csapra vezetett, ahol a vasúti infrastruktúra fejlesztését figyelték meg. Mint ismert, december 15-től ugyanis elindul egy Kijev és Budapest közötti közvetlen vonatjárat.
Magyar Levente kiemelt figyelemmel kíséri a magyar–ukrán infrastrukturális projekteket. Nemrég Kijevben is járt, ahol az új ukrán külügyminiszterrel is találkozott és magyar támogatásból épült közösségi házat avatott a Bucsai kistérségben.
Magyar Levente a magyar-ukrán kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt Kijevben
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
