Fórum az ukrajnai magyar nemzeti kisebbség (közösség) helyzetéről │KISZó-tudósítás

„A közös otthon védelmében: a magyar nemzeti kisebbség (közösség) Ukrajna védelmében és fejlesztésében” címmel rendezett fórumot Ukrajna Állami Etnopolitikai és Lelkiismereti Szabadság Szolgálata és a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás. Az Ungvárhoz közeli Verhovina Hotel konferenciatermében megtartott maratoni esemény a központi és a regionális szintű szervek, a nemzetközi, a kárpátaljai magyar kisebbségi szervezetek, önkormányzatok és a történelmi egyházak képviselőinek aktív részvételével zajlott. A felszólalók vázolták a magyar kisebbség aktuális helyzetét, problémáit, valamint ajánlásokat tettek a vitás kérdések mielőbbi megnyugtató rendezésére, amelyek elsősorban a negatív megkülönböztetésre, a jogfosztó intézkedések és törvények eltörlésére irányulnak. Széles körű viták folytak az anyanyelvi oktatás, a kulturális örökség megőrzése és a kisebbségi érdekvédelem hatékonysága javításának témakörében.

Hegedűs Csilla, Szabó Sándor

A fórum Zán Fábián Sándor kárpátaljai református püspök, Molnár János római katolikus esperes és Demkó Ferenc görögkatolikus püspöki helynök celebrálásában egyházi áldással és közös imával kezdődött, majd a résztvevők egyperces néma csenddel adóztak a háborúban elesett katonák emléke előtt.

A fórumot Viktor Jelenszkij, Ukrajna Állami Etnopolitikai és Lelkiismereti Szabadság Szolgálat vezetőjének köszöntője nyitotta meg, aki bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az ukrajnai nemzetiségi politika az ukrán függetlenségi harc mélységeiből ered, amelyet az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok is támogatnak. A szolgálat vezetőjének szavai után Oleh Nyemcsinov, a Miniszteri Kabinet minisztere felszólalásában kiemelte, hogy Ukrajnában minőségileg új szintre emelték a nemzeti közösségekkel folytatott együttműködést. Hozzátette, hogy Ukrajna európai integrációs törekvései megvalósításának elengedhetetlen előfeltétele a kisebbségi kérdés rendezése, amelyben az uniós gyakorlatot követik és átültetik az ukrán jogrendszerbe.

Roman Szaraj, a Kárpátaljai Megyei Tanács vezetője és Julija Hrisina parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács felsőoktatási albizottságának elnöke, a Magyarországgal fenntartott parlamentközi kapcsolatok képviselőcsoportjának társelnöke az európai integrációs folyamatok parlamenti és regionális szintű munkáját ismertette, hangsúlyozva, hogy a kormány és a társadalom minden szintjét be kell vonni ezekbe a folyamatokba.

A fórum súlyát és értékét jelzi, hogy videókapcsolatban jelen volt Olekszandr Ilkov, az Ukrajna Európai és Euro-atlanti Integrációját Koordináló Kormányhivatal főigazgatója, Martin Mühleck, az Európai Bizottság Szomszédságpolitika és Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóságának képviselője, Andrij Nadzsosz, a kulturális és stratégiai kommunikációs minisztérium európai integrációért felelős miniszterhelyettese. Az előadók vázolták Ukrajna EU-s tagsághoz vezető eddigi útjának eredményeit, külön kitértek a jogszabályok és intézmények harmonizációjára a kisebbségi kérdés területén. Mühleck felhívta a figyelmet a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem fontosságára, mint a sikeres európai integráció kulcsfontosságú feltételeire.

A fórum megrendezésének fontosságát hangsúlyozta Jurij Huzinec kormányzóhelyettes, aki emlékeztetett arra, hogy a régióban több mint száz nemzetiség él, köztük a magyar közösség, és mindannyian egységben vannak és egységesen kiállnak Ukrajna védelmében.

Magyarország Ungvári Főkonzulátusát Vida László ideiglenes ügyvivő képviselte.

– Öröm látni, hogy tartalmas párbeszéd folyik az ukrán állam és az Ukrajnában élő magyar kisebbség képviselői között azokról a problémákról, amelyek az utóbbi évtizedben halmozódtak fel az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek jogainak szűkítése miatt – kezdte beszédét a diplomata. – Ez a dialógus nem csak az itt élő magyar közösség számára fontos: az évszázadokra visszanyúló nemzeti, kulturális és felekezeti sokszínűség hagyományainak, emlékeinek, értékeinek megőrzése az egész ukrán társadalom érdeke. Kárpátalja multikulturális öröksége gazdagítja Ukrajnát.

Vida László kiemelte, hogy a magyar kormány kiemelt figyelemmel kíséri a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét, és nyitott az eredményorientált párbeszéd folytatására. Mint fogalmazott, a 2023 decemberében elfogadott törvénymódosítások, a 2024 januárban megkezdett szakértői tárgyalásokon elért kompromisszumok előremutatnak, de a magyar fél által felvetett kérdések egyike sem tekinthető véglegesen rendezettnek.

– Bízunk benne, hogy Ukrajna teljesíti az EU tagállamaival kötött megállapodásait, teljesíti a Magyarország által 11 pontban megfogalmazott kéréseket. Az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdése mérföldkő Ukrajna számára a reformok útján. Bízunk abban, hogy Ukrajna folytatja erőfeszítéseit, és elkötelezett módon fog dolgozni a Tárgyalási Keretben foglaltak végrehajtása érdekében, különös tekintettel a Kisebbségvédelmi Akcióterv kidolgozására és elfogadására. Úgy véljük, hogy az ukrán kormányzat, a törvényhozás és az Ukrajnában élő magyar kisebbség képviselői között folytatott egyeztetések – akár a mostanihoz hasonló keretekben is – képesek hozzájárulni az olyan kölcsönösen elfogadható megoldások megtalálásához Magyarország és Ukrajna között, amelyek összhangban vannak az ukrajnai magyar közösség elvárásaival – hangsúlyozta az ideiglenes ügyvivő.

A fórum résztvevői 3 panelbeszélgetés keretében osztották meg gondolataikat, melyeknek témái a következők voltak: Ukrajna nemzeti kisebbségekkel (közösségekkel) kapcsolatos állampolitikájának reformja, kulturális örökségük védelme az európai integrációs folyamatok keretében, a teljes körű orosz agresszió árnyékában; a magyar nemzeti kisebbség (közösség) civil intézményeinek szerepe Ukrajna társadalmi-politikai életében és a nemzeti kisebbségekre (közösségekre) vonatkozó jogszabályai kialakításának és végrehajtásának folyamatában; a kisebbségi oktatás jelenlegi rendjét meghatározó törvényi hátteret a magyar kisebbség (közösség) számára. Utóbbi váltotta ki a leghevesebb diskurzust a résztvevők körében.

Az első panel során Kulin Zoltán, a TV21 Ungvár vezérigazgatója az anyanyelvi sajtóhoz való hozzáférés fontosságáról beszélt. A kisebbségi média helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy Ukrajnában meglehetősen bonyolult a sajtó szabályozása. Ennek legfőbb oka, hogy közel tíz törvény szabályozza a sajtó működését, ám ezek gyakran nincsenek összhangban a nemzetközi egyezményekkel és szerződésekkel. Rámutatott, hogy bár többször is jelezték a megfelelő hatóságoknak, hogy a zömében magyarlakta Beregszászi járásban adótorony hiánya miatt nem elérhetők a földfelszíni televízióadások, ami ellehetetleníti az ott élők információhoz jutását.

Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke emlékeztetett Ukrajna nemzetközi vállasaira. Mint fogalmazott, Ukrajna 1995 óta tagja az Európa Tanácsnak és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének csatlakozás feltételeit tartalmazó 190. sz. döntése (1995) egyértelműen fogalmazza meg Ukrajna kötelezettségeit: „egy éven belül ratifikálnia kell a Nemzeti kisebbségek védelméről szóló Európai Keretegyezményt, a kisebbségekkel kapcsolatos politikáját a Parlamenti Közgyűlés 1201. sz. Ajánlása és ezen okmány elveinek megfelelően alakítani, beépíteni ezeket jogrendszerébe és közigazgatási gyakorlatába”. Emellett az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménynek van egy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyekre vonatkozó kiegészítő jegyzőkönyve. Amelynek 11. cikkelye, kimondja, hogy azokban a régiókban, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelően és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban, megfelelő helyi vagy autonóm közigazgatási hatóságokkal, vagy különleges státussal rendelkezzenek. Rámutatott, hogy az EU-integráció jegyében 2022-ben és 2023-ban több a kisebbségek helyzetének rendezésére irányuló törvényt is elfogadtak került Ukrajnában. Ugyanakkor sajnálatos módon számos ajánlást nem vettek figyelembe a törvényalkotók, amelyeket többek között magyarságszervezetek nyújtottak be a törvénytervezetekhez. Nehezményezte, hogy a nemzeti-kulturális autonómia nem került be a jogalkotás fogalomtárába, sőt, puszta említése is éles elutasításra talál az ukrán politikumban. Zubánics László reményét fejtette ki, hogy ez a kérdés minden bizonnyal napirendre kerül Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásain.

A második pódiumbeszélgetés során Csernicskó István megyei képviselő, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora rámutatott arra, hogy az orosz agresszió miatt nem emberi jogi, hanem biztonságpolitikai kérdésként kezelik Ukrajnában a nemzeti kisebbségek ügyét. A rektor kiemelte: a magyar állami támogatással működő beregszászi főiskola fontos szerepet tölt be a pedagógusképzésben. Elmondta, hogy az 1996 óta működő intézményben több mint négyezren szereztek diplomát, és közülük több mint hatszáz pedagógus dolgozik a kárpátaljai oktatási intézményekben.

Babják Zoltán, Beregszász polgármestere vázolta, hogy amikor azt kérik tőle mondjon valami jellegzetességet Beregszászról, akkor meg szokta említeni a magyar főiskolát, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházat és Ukrajna egyetlen magyar nyelven sugárzó rádiócsatornáját, a Pulzus FM-et. Rámutatott, ez a történelmi realitás, ami soha nem hagyta el ezt a földet. Kitért arra is, hogy a Beregszászi kistérség – amely 14 települést foglal magába – lakosságának közel 70 százaléka magyar nemzetiségű, ami tükröződik a Kistérségi Tanács nemzetiségi összetételében is.

Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) ügyvezető igazgatója, a Kárpátaljai Ukrán–Magyar Regionális Ifjúságfejlesztési Jótékonysági Szervezet elnöke a fórum jelentőségét méltatta, hiszen a rendezvény lehetőséget teremt a magyar nemzeti kisebbség érdekképviselői és a hatóságok közötti párbeszéd számára. Meglátása szerint ezáltal a közösségek lehetőséget kapnak a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos állami politika alakításában. Pozitívan értékelte az egy éve elfogadott nemzetiségi törvényt, ugyanakkor megjegyezte még sokat kell tenni ahhoz, hogy a jogszabály eredményes és hatékony legyen. Megoldásra váró feladatként tekint a nyelvi korlátozások megszüntetését a mindennapi életben, valamint véleménye szerint törvényi szinten kell rendezni a helységnevek és földrajzi nevek nemzeti kisebbségi nyelven történő feltüntetését.  A KHÖT ügyvezető igazgatója ismertette a társulás tevékenységét. Elmondta, hogy a 2001-ben megalakult szervezethez 70 település tartozik, amelyekben 200 ezren élnek, közülük 130 ezer magyar nemzetiségű lakos. Az ukrajnai háború kitörését követően a helyi önkéntesek közel 20 ezer belső menekült elhelyezését és ellátását biztosították a külföldi támogatók, testvértelepülések és segélyszervezetek bevonásával, ezenfelül a KHÖT mintegy ezer tonna humanitárius segélyt is eljuttatott a frontvonal közelébe.

A harmadik, az anyanyelvi oktatás kérdéskörét feszegető panelben Orosz Ildikó megyei képviselő, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet elnöke vázolta, hogyan változtak a kisebbségeket érintő törvények a 2017 előtti és utáni időszakban. Kitért a nemzeti-kulturális autonómia kérdésére, a nemzeti kisebbségek jogainak szűkítésére, a nemzeti szimbólumok használatára, az állami, egyházi és anyaországi finanszírozású oktatási intézményekre vonatkozó követelményekre, a megfelelő tankönyvek, szótárak hiányára, az anyanyelvhasználat szűkítésére, a nemzeti multitesztek (NMT) nyelvére stb. Rámutatott, hogy angolul, németül, franciául, spanyolul lehet vizsgázni, de románból, szlovákból és magyarból nem, bár ezek is mind az EU hivatalos nyelvei. Fájdalmas problémaként megemlítette, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvén nincs központi értékelés a tudás minőségének értékelésére, ami meglátása szerint diszkriminatív. Orosz Ildikó kiemelte: „a magyar kisebbség a korábban meglévő oktatási és nyelvhasználati jogok visszaállításánál nem kér többet.”

Spenik Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézet dékánja a háború okozta demográfiai válság tükrében vázolta fel a magyar nyelvű oktatás kilátásait és problémáit. Számokkal támasztotta alá, hogy a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvény fordulópont volt a megye magyar tannyelvű oktatási rendszerében. Utalt arra, hogy sok fiatal külföldön folytatja a továbbtanulást. Szerinte ezek a negatív tendenciák pedagógushiányhoz vezethetnek a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatásban, ami azzal is magyarázható, hogy Magyarországon sokkal magasabb a pedagógusok bérezése.

A pódiumbeszélgetés során felszólalt Babják Edit, a Beregszászi Városi Tanács Oktatási és Művelődési Osztályának vezetője, aki átfogó képet adott előadásában a Vérke-parti városban működő iskolák működéséről, problémáiról, a tanulók létszámának változásairól (jelenleg a diákok 61 százaléka tanul magyar nyelven), vázolta milyen infrastruktúrális fejlesztések történtek az utóbbi években a magyar állam hathatós támogatásával. Szilágyi Lajos, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziumának matematika tanára, a KMPSZ Beregszászi Járási Szervezetének elnöke pedagógusi tapasztalatain alapuló meglátásait mondta el a kisebbségi oktatásról. Kulin Ágnes, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) elnöke, aki a művészek nevének helyes használatára és a Kárpátaljai Festőiskola történetének kiegészítésére hívta fel a figyelmet.

A fórum eredményeit összegezve Viktor Jelenszkij, Ukrajna Állami Etnopolitikai és Lelkiismereti Szabadság Szolgálatának vezetője megjegyezte, hogy a kisebbségek kérdésével nem általánosságban foglalkoznak, hanem minden egyes közösséggel külön egyeztetések folynak, hogy feltérképezzék az adott kisebbség problémáit, terveit és törekvéseiket. Hozzátette: a hangsúly a konkrét cselekvési terv kidolgozásán és végrehajtásán van, amely az Európai Bizottság nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásainak és irányelveinek megvalósítására vonatkozik.

– Az, ami ma itt elhangzott, alapjául szolgál egy cselekvési terv kidolgozásának – mondta Jelenszkij. A szolgálat vezetője szerint a legégetőbb kérdések az oktatási panel során merültek fel, így nyilvánvaló, hogy ebben a kérdésben az oktatási minisztérium bevonásával folytatni kell az egyeztetéseket, hogy olyan modelleket dolgozzunk ki, amelyek működnek azoknál a nemzeti kisebbségeknél, akiknek saját oktatási rendszerük van, gondolok itt a magyarokra, románokra, lengyelekre, bolgárokra. A szolgálat vezetője megjegyezte, hogy a fórum eredményei alapján készül egy dokumentum, amely tartalmazza majd az összes elhangzott problémás kérdést az erre javasol ajánlást.

Szimbolikus jelentőségű, hogy a fórum megrendezésének időpontja egybeesett Ukrajna és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 33. évfordulójával. Magyarország 1991. december 3-án az első országok között ismerte el Ukrajna függetlenségét, majd elsőként nyitott nagykövetséget Kijevben, ami szilárd alapot teremtett a népek és a két ország közötti baráti és szoros kapcsolathoz.

Az eseményen több elismerést és kitüntetést is átadtak. Szabó Sándor, a Kárpáti Igaz Szó újságírója, rovatvezetője, Nagy Béla, egyházkerületi világi főjegyző, a Kárpátaljai Református Egyház (KRE) Diakóniai Osztályának igazgatója, valamint Kovács István, Tiszaújlak polgármestere Ukrajna védelméért elnöki kitüntetésben részesült a hadsereget segítő tevékenységéért. Zubánics László, az UMDSZ elnöke, Babják Zoltán, Beregszász polgármestere, Rezes József, a KHÖT ügyvezető igazgatója, Nagy Ferenc, Nagydobrony polgármestere, Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének (MÉKK) elnöke, Varga Éva, a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöke, Dobsa István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezetének elnöke, Spenik Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének igazgatója, Tóth Mihály, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke, Vaskeba Borisz, a Kárpátaljai Magyarok Jótékonysági Alapítvány elnöke, Zán Fábián Sándor református püspök, Somogyi László, a Lembergi Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Kutuzaki Judit, az UMDSZ Mikolajivi Regionális Szervezetének elnöke és Tarpai József, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének (KMNE) elnöke aktív közéleti szerepvállalásért, az etnikumok és vallások közötti párbeszéd fejlesztéséhez való jelentős hozzájárulásért, a tolerancia, az emberi méltóság tiszteletben tartása és a jogállamiság elvei iránti elkötelezettségért Ukrajna Állami Etnopolitikai és Lelkiismereti Szabadsága Szolgálatának köszönő oklevelét vehette át.

A fórum záróakkordjaként az eszenyi Ritmus néptáncegyüttes és a Kovács Sándor és Erika vezette BorzsaVári népi zenekar révén a résztvevők a magyar néphagyományokból és népi kultúrából kaptak egy kis ízelítőt.

A fórum résztvevői Beregszászba látogattak

A kijevi szakemberekből álló delegáció, az Ukrajnai Etnopolitikai és Lelkiismereti Szabadság Kérdéseivel Foglalkozó Állami Szolgálat, a Külügyminisztérium kárpátaljai képviselete, az EBESZ és az oktatási minisztérium munkatársai kedden Beregszászban több magyarságintézménybe is ellátogattak. A delegáció tagjai elsőként a Kárpátaljai Református Egyház (KRE) püspöki hivatalát keresték fel, ahol az egyházkerület munkájával ismerkedtek meg. Ez azért is volt fontos, mert Zán Fábián Sándor, a KRE püspöke egyben az Ukrajnai Országos Egyházi Tanács tagja, sőt, korábban az elnöke volt. A jelenlévő egyházi elöljárók egyrészt az egyházkerület működésének különböző szegmenseit (egyházi, oktatási, szociális-karitatív) mutatták be, illetve beszéltek a meglévő problémákról is. Többek között állami szinten továbbra sincs biztosítva a lelkészek mozgósítás alóli felmentésének kérdése, ami sok esetben jelentős problémákat okoz.

Ellátogattak a Kossuth Lajos Líceumba, ahol megtekintették, hogyan működik egy kisebbségi líceumi szintű oktatási intézmény, majd a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára látogattak. Orosz Ildikó elnök és Csernicskó István rektor tájékoztatót tartott az intézmény működéséről, illetve a főiskola kiadványai mellett egy dokumentumgyűjteményt is átadtak az illetékeseknek azokból a konstruktív javaslatokból, amelyek a fórum első napján szóban elhangzottak.

A delegáció munkanapja a beregszászi Európa-Magyar Házban zárult, ahol dr. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Dánics Éva és Horváth László alelnökök fogadták a vendégeket. Zubánics László az ukrajnai kisebbségpolitika aktuális kérdéseinek taglalása mellett bemutatta a fennállásának idén 33. évét ünneplő érdekvédelmi szervezetet.

– A fórum egyik alapvető feladata, hogy összegyűjtse az összes problémás kérdést, ezekből feljegyzést készítsen, illetve javaslatokat a kormánynak. Majd ez alapján próbálják az úgynevezett akciótervet kidolgozni, tudniillik az Európai Unió a tárgyalási fejezetek megnyitásakor arra kíváncsi, hogy hogyan próbálja a még meglévő problémákat Ukrajna megfelelő módon kezelni. Ebbe az akciótervbe mindazokat a javaslatokat be lehet iktatni, amelyeket egy, vagy két éven belül szeretnének megoldani. Az Etnopolitikai és Vallásszabadság Kérdéseivel Foglalkozó Állami Szolgálat, illetve a mellette működő kisebbségi tanács illetékessége, hogy a Kijevben készülő kormányrendeletek, törvények esetén szakvéleményt mondanak. Ezért nem mindegy, hogy mennyire ismerik a kisebbségek problémáit, illetve azokat az embereket, akikhez egy-egy probléma megoldása esetében fordulni lehet. Most személyes ismerkedésre is sor került, ami mindenképpen jó és hasznos – jegyezte meg az UMDSZ elnöke.

– Hogyan tudná értékelni a mai napot? – kérdeztük Ljáh Sándortól, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás Nemzetiségi és Vallásügyi Főosztályának vezetőjét, aki végigkísérte a delegáció tagjait.

– Alkalmunk nyílt megtekinteni azon magyar intézmények működését, amelyek meghatározzák a magyar kisebbségek életét – kezdte az osztályvezető. – A református püspöki hivatalban Zán Fábián Sándor püspök úr prezentáció formájában mutatta be, mit érdemes tudni a Kárpátaljai Református Egyházról, kezdve a vallási alapoktól, az általuk fenntartott és működtetett intézményekig. A Kossuth Lajos Líceumban a gyerekek kedves műsorral vártak, Zseltvay Emese igazgató pedig bemutatta a tanintézményt, illetve egy-egy osztályba is betekintettünk, ahol éppen órát tartottak. A Rákóczi-főiskola épületében volt látnivaló bőven, az átriumtól a képtáron át a sportcsarnokig. Orosz Ildikó elnök asszony és Csernicskó István rektor szintén prezentáció segítségével beszélt a főiskola létrehozásáról, mindarról, hogyan fejlődött azzá, ami most. Kitértek a szakokra, a diákok számára, a megannyi képzésre. A delegáció tagjai le voltak nyűgözve, meg is jegyezték, hogy eddig még nem nagyon láttak ehhez hasonló, komoly felsőfokú tanintézményt – mondta Ljáh Sándor.

– Úgy vélem, vendégeink újfent megbizonyosodhattak arról, hogy van egy, egységes véleményen és állásponton lévő magyar közösség, amely úgy értékeli, hogy az utóbbi időszakban pozitív változások történtek a nemzetiségi jogok terén, de természetesen még vannak hiányosságok. Azt gondolom, hogy a delegáció tagjai azt is megértették, hogy a kisebbségi/nemzetiségi kérdés nagyon fontos a magyar-ukrán államközi viszonyok rendezéséhez is. Meggyőződésem, hogy minden érdekelt meghallotta és meg is értette az elhangzottakat. A következő feladatunk/feladatuk, hogy összegezzék a látottakat, hallottakat, és megfelelő javaslatok/ajánlások formájában próbálják mindezt tovább vinni és átültetni a gyakorlatba. Reméljük, hogy valóban lesz gyakorlati haszna a találkozónak, és rendeződnek a kulturális, nyelvi és nemzetiségi kérdések – mondta a főosztályvezető.