Amikor a képernyő rabszolgáivá válunk.
A nap végén (olykor nap közben is) sokan találjuk magunkat a telefonunk felett görnyedve, céltalanul görgetve a közösségi média végtelen hírfolyamát, vagy belemerülve egy újabb „vicces macska” videósorozatba. És bár az idő repül, valami mégis hiányzik: a valódi elégedettség érzése. Az eredmény? Fokozott szorongás, csökkent figyelemkoncentráció és az az érzés, hogy semmi igazán fontosat nem értünk el. Az Oxford Szótár idei év szava, az „agyrohasztás” (brain rot) pontosan ezt a jelenséget írja le – azt, amikor a digitális tartalmak túlzott fogyasztása mentálisan kimerít és érzelmileg üressé tesz minket.
Simon Rita
Agyunk csendes pusztítása
A „brain rot”, vagyis az agyrohasztás kifejezés az elmúlt években került reflektorfénybe, főként az internet túlzott, gyakran értéktelen tartalmakra fordított használata miatt. Az Oxford Szótár 2024-ben az év szavának választotta, ezzel rámutatva, hogy a digitális világ miként alakítja át mentális egészségünket és társadalmunkat.
De mit is jelent pontosan az agyrohasztás? Ez nem más, mint az, amikor agyunk elfárad a silány minőségű online tartalmak túlzott fogyasztásától. Ezt a jelenséget a közösségi média végtelen görgetése, rövid, figyelemelterelő videók nézése és a haszontalan információk túlzott befogadása táplálja. Az agyrohasztó tevékenységek közös nevezője, hogy nem adnak hozzá semmi értékeset a tudásunkhoz, készségeinkhez vagy érzelmi jólétünkhöz. Ehelyett passzívan fogyasztunk, és az időnk és figyelmünk elfecsérelődik.
A probléma gyökerei
Az agyrohasztás nem egyik napról a másikra alakult ki. Az okostelefonok, a közösségi média és a rövid videók korszakában a tartalomfogyasztás sebessége és mennyisége drámaian megnőtt. Egy 2023-as kutatás szerint egy átlagos ember naponta több mint 7 órát tölt digitális eszközökön, és ennek jelentős része közösségi médiafogyasztással telik. Ez már önmagában is óriási hatással van az agyunkra, amely eredetileg nem erre a fajta intenzív, szűretlen ingerhalmazra lett tervezve.
Agyunk működése és az agyrohasztás
Agyunk figyelme korlátozott erőforrás. Ha folyamatosan rövid, impulzív tartalmakon ugrálunk, az hosszú távon kárt tehet a memóriafeldolgozásban és a kritikus gondolkodás képességében. A prefrontális kéreg, amely a tervezésért, döntéshozatalért és önkontrollért felelős, különösen érzékeny az ilyen ingerekre. A rövid figyelmi ciklusok előnyben részesítése az agy adaptációját okozza: nehezebben tudunk elmélyülni vagy koncentrálni hosszabb ideig tartó feladatokra.
A gyerekek a legnagyobb veszélyben
Az agyrohasztás hatása a felnövekvő generáció esetében, a gyermekek és a fiatalok körében különösen aggasztó.
Egy UNICEF-kutatás szerint a digitális eszközök napi több órás használata már 5-6 éves korban rögzülhet, és befolyásolhatja a gyerekek idegrendszeri fejlődését.
Az ukrajnai háborús helyzet tovább súlyosbította ezt a problémát: a digitális oktatás térnyerésével a képernyőhasználat még inkább szükségszerűvé vált, miközben a minőségi tartalmakhoz való hozzáférés korlátozott. Mit jelent ez hosszú távon? Azt, hogy a következő generációk már olyan kognitív készségekkel és szociális kompetenciákkal nőhetnek fel, amelyek jelentősen eltérnek a korábbiaktól. Gyengébb fókusz, alacsonyabb problémamegoldó képesség, és fokozott érzelmi érzékenység – ezek a jövő kihívásai.
Egyensúly az online és offline világ között
Az agyrohasztás problémája nem az internet hibája – hanem az, ahogyan használjuk azt. A digitális világ rengeteg lehetőséget kínál, de a felelősség rajtunk áll, hogy ezeket hogyan használjuk. Az időnk véges, és minden perc, amit silány tartalmakkal töltünk, elvon minket valami értékesebbtől.
A kérdés tehát nem az, hogy képesek vagyunk-e az internet nélkül élni, hanem az, hogy képesek vagyunk-e helyesen élni az internet korában. Az agyunk, a mentális egészségünk és a következő generációk jövője múlik ezen.
Új év, új én – mondogatjuk gyakran. Itt az ideje az új évben újraértékelni, hogyan töltjük a mindennapjainkat – és megtalálni az egyensúlyt, mielőtt az agyunk végleg belefáradna a digitális világ zajába!
Hogyan küzdhetünk az agyrohasztás ellen?
Bár a digitális világ része lett az életünknek, tudatos döntésekkel csökkenthetjük az agyrohasztás hatását.
Tudatos tartalomfogyasztás
Határozzuk meg, hogy naponta mennyi időt szánunk online tartalmak fogyasztására. Prioritásként kezeljük az értékes, tanulságos vagy szórakoztató, de minőségi tartalmakat.
Digitális detox
Időszakos digitális szünetek bevezetése segíthet mentális kapacitásunk helyreállításában. Egy hétvége offline módon való eltöltése akár már 20%-kal is javíthatja a koncentrációs képességünket. Próbáljuk ki bátran, hogy az esti órákban teljesen offline üzemmódba kapcsolunk, és helyette olvasunk, sétálunk, vagy valami kreatív tevékenységgel töltjük az időt.
Minőségi idő az offline világban
Az olvasás, sport, művészeti tevékenységek vagy a természetben eltöltött idő mind pozitív hatással van az agyra. Az offline tevékenységek elősegítik a mentális pihenést és az elmélyülést.
Gyerekek esetében szabályozás
Szülőként vagy pedagógusként kiemelt felelősségünk, hogy segítsük a fiatalokat eligazodni a digitális világban. Állítsunk be napi képernyőidő-korlátokat, és támogassuk őket abban, hogy megtalálják az offline, szabadidős tevékenységek örömét.
Agyrothasztó tevékenységek
Az „agyrohasztó” tevékenységek azok, amelyek kevés értéket nyújtanak a mentális fejlődéshez, de jelentős mértékben igénybe veszik az időnket és mentális energiánkat, gyakran a figyelem fenntartására tervezett pszichológiai trükkökre támaszkodva.
Közösségi média „kémkedés”
Az ismerősök vagy celebek profiljainak céltalan böngészése, az életük részleteinek kimerítő elemzése gyakran irigységet vagy elégedetlenséget szül, miközben nem nyújt valódi előnyt.
Céltalan böngészés online áruházakban
A végtelen böngészés online áruházakban (pl. Shein, Temu) gyakran nem vezet vásárláshoz, viszont jelentős időt és energiát emészt fel anélkül, hogy valódi értéket hozna az életünkbe. Felesleges egy órát eltölteni konyhai eszközök nézegetésével, amelyekre soha nem lesz szükségünk…
Online viták és trollkodás követése
Az internetes kommentháborúk (például a Facebook-kommentfolyamok vég nélküli olvasása) és viták gyakran érzelmileg kimerítőek, ugyanakkor ritkán vezetnek konstruktív megoldáshoz. Az idő és az érzelmi energia ezekre való fordítása nem csak haszontalan, hanem stresszes is lehet.
