A háború kitörése óta már számos olyan dátum és történés volt, ami esélyt kínált arra, hogy befolyással legyen a lassan három éve zajló fegyveres konfliktusra. A legutóbbi ilyen az amerikai elnökválasztás időpontja volt, a legújabb pedig január 20-a, Donald Trump hivatali beiktatásának a dátuma. Amennyiben ez sem hoz fordulatot, jelenleg nem látni, mi vezethet el a háború befejezéséhez.
Az új amerikai elnök színre lépését nagyon sokan várják, köztük a fronton lévő katonák. A Donald Trump által hangoztatott béketervek negatívan hatnak a harci morálra, ismerte el a 3. számú rohamdandár szakaszparancsnoka. Andrij Bileckij egy interjúban arról értekezett, hogy a katonák úgy vannak vele, ha már eddig sikerült életben maradniuk, nem szívesen kockáztatják életüket az elkövetkező hetekben. Abban bíznak, hogy január 20-a után olyan folyamatok indulhatnak el, amelyek elvezethetnek a békekötéshez, de legalábbis a fegyvernyugváshoz, amit sokan „ünnepként” várnak. Bileckij szerint ennek beköszönte egyáltalán nem tekinthető katasztrófának, mint sokan azt sulykolják. Éppen ellenkezőleg. Lehetőséget adna az ország modernizációjára, megreformálására, az a fontos, hogy ne uralkodjék el az anarchia. Az emberek ne azzal legyenek elfoglalva, hogy ki volt a nagyobb hős, ki szolgált és ki nem, ki segített többet a hadseregnek. A szakaszparancsnok szerint ez a hozzáállás csak zsákutcába vezetne, helyette minden vonatkozásban az újjáépítésre kellene koncentrálni.
A Natalja Moszejcsuk ismert ukrán tévésnek adott interjújában Bileckij a mozgósításról is kendőzetlen őszinteséggel beszélt. Elmondta, hogy ő azt ajánlja a sajátjainak, öltözzenek át civilbe, amikor beutaznak a városba, hogy ne tegyék ki magukat megvető pillantásoknak. Merthogy az utcán az emberek öltözékük alapján nem tudnak különbséget tenni az igazi katonák és a sorozótisztek között, márpedig utóbbiakat mindenki kerülni próbálja. A valódi harcosok fájlalják is, hogy amíg egy-másfél évvel ezelőtt még hősként tisztelték őket a civilek, most összekeverik a toborzókkal, s irtóznak tőlük. Ez az út nem vezet sehová, nyomatékosította a szakaszparancsnok. A kényszersorozásnak sok értelme nincs, a katonai alakulatoknál sem örülnek az ilyen módon a hadseregbe kényszerített utánpótlásnak, mert sokszor csak több velük a baj, mint a haszon…
Az interjút összegezve megállapítható, aktív katonatiszttől ritkaságszámba megy az ilyen őszinte kitárulkozás… Több, mint elgondolkodtató, amit mond. És valóban: mi lesz vajon január 20-a után? Donald Trump tud-e varázsütésre változást hozni a háborús felek álláspontjában? Oroszország nem tágít a korábbi, jól ismert követeléseitől. Volodimir Zelenszkij kommunikációja annyiban változott, hogy kijelentéseiből arra lehet következtetni, hajlandó lenne a frontvonalak befagyasztására, de csakis abban az esetben, ha a NATO és az USA valódi tartalommal megtöltött biztonsági garanciákat nyújt Kijevnek. Emmanuel Macron francia államfő is a területi kompromisszumok lehetőségéről beszélt a minap, s Anthony Blinken búcsúzó amerikai külügyminiszter szintén arról értekezett, hogy aligha fognak már érdemben módosulni a frontvonalak. Úgy volt, hogy Keith Kellogg, az új amerikai elnök különmegbízottja még főnöke beiktatásáig személyesen felkeresi Zelenszkijt és Putyint, de a legfrissebb sajtóhírek arról szólnak, tervezett kijevi útját január 20-a utánra halasztja. Az okokat legfeljebb találgathatjuk. Mint ahogyan azt is, mi fog történni tíz nap múlva? No és persze addig!
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
