KISZó-visszatekintő: a béke reményében, kihívások és nehézségek közepette telt a 2024-es év

Újabb, háborúval terhelt évet hagytunk magunk mögött, már a harmadikat. Ahogy egy évvel korábban, tavaly év elején is abban bíztunk, hogy a 2024-es esztendő elhozza a hőn áhított békét az ország és a kárpátaljai magyarság számára. 2023 után az elmúlt év is sok szempontból embert próbálónak bizonyult: csak tovább mélyült a háború, amely az élet minden területére hatást gyakorol. Az év elején szokás számot vetni, összegezni és visszatekinteni arra, milyen volt a mögöttünk hagyott esztendő. A több éves hagyományt folytatva elkészítettük a szubjektív – a teljesség igénye nélkül – visszatekintőnket a lepergő tizenkét hónapról. A megpróbáltatásokkal és nehézségekkel teli 2024-es esztendő után abban kell hinnünk, hogy 2025 végre elhozza a békét.

Szabó Sándor

Január

Diplomáciai nagyüzemmel indult a 2024-es év. Január 24-én Denisz Smihal Ungváron fogadta Robert Fico szlovák kormányfőt. A két miniszterelnök tárgyalása után Smihal azt közölte, szlovák kollégája biztosította őt arról, hogy teljes mértékben támogatja Ukrajna eurointegrációs törekvéseit. Robert Fico a találkozó után bejelentette, hogy Pozsony nem fogja blokkolni az Ukrajnának nyújtott ötvenmilliárd eurós EU-támogatást, és nem fogja akadályozni, hogy Ukrajna szlovákiai gyártóktól vásároljon fegyvereket. Azt is leszögezte, Szlovákia segíteni fogja Ukrajnát.

Néhány nappal később a kárpátaljai magyar közösség szempontjából sokkal fontosabb találkozóra került sor. Két évvel az ukrajnai háború kirobbanása után először tartott hivatalos, kétoldalú egyeztetést a magyar és az ukrán külügyminiszter. Szijjártó Péter, Dmitro Kuleba, valamint Andrij Jermak az Elnöki Hivatal vezetője többek közt azért utazott Ungvárra, hogy előkészítse Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozóját. Az előjelek nem voltak túlságosan biztatóak, hiszen néhány nappal korábban a Külgazdasági és Külügyminisztérium ukrajnai képviseletei egy ukrán nyelvű e-mail üzenetet kaptak, melyben életveszélyesen megfenyegették a tárcavezetőt. A levelet – a diplomáciai képviseleteken túl – több kárpátaljai intézmény is megkapta. (A több mint egy órán át tartó tárgyalást követő közös sajtótájékoztatóról helyszíni, élő szöveges tudósítást közöltünk a kiszo.net hírportálunkon.) Szijjártó Péter bejelentette: „Tizenegy pontban összegeztük a magyar kéréseket, köztük például a nemzetiségi iskolai jogállás helyreállítását, a magyar nyelven tett érettségi lehetőségének ismételt megteremtését és a magyar nyelv korlátozásmentes használatát a felsőoktatásban, a kultúrában, a közigazgatásban és a közösségi élet terében.” A magyar tárcavezető hozzátette, kétoldalú kormányközi bizottságot bíztak meg, hogy konkrét, szövegszerű javaslatokban próbáljanak megállapodni minél előbb, és ezeket tárják a két külügyminisztérium elé. A magyar külügyminiszter azt mondta, hogy a magyar–ukrán kapcsolatokat eddig is a 2015-ben kezdődött folyamat ásta alá, amely megkurtította a magyar kisebbség nyelvhasználati és oktatási jogait. Ezt a negatív spirált fékezte a tavaly elfogadott új nyelvtörvény, de a bizalom visszaépítéséhez időre és munkára van szükség, amire a magyar fél készen áll.  Az ukrán tárcavezető azt mondta: Nincs kérdés, amit nem lehetne megoldani kétoldalú párbeszédben. Nyitottság, konstruktivitás és őszinteség jellemezte a beszélgetést – hangsúlyozta Dmitro Kuleba. Közölte, Ukrajna eltökélt abban, hogy végre rendezze Magyarországgal a kisebbségi jogokkal kapcsolatos vitát. Andrij Jermak ukrán elnöki kabinetvezető méltatta a tárgyalások konstruktív hangvételét, és azt mondta, a felek erőteljes lépést tettek egy Orbán–Zelenszkij találkozó felé.

Február

Már 2022 tavasza óta lehetett hallani az ukrán elnök és a hadsereg főparancsnoka közötti konfliktusról, amelyet az Elnöki Hivatal mindvégig cáfolt. Végül Volodimir Zelenszkij elnök február elején pontot tett a kérdés végére, és menesztette Valerij Zaluzsnijt, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnokát. Zaluzsnij helyére Olekszandr Szirszkij vezérezredest nevezte ki a haderő főparancsnokának. A főparancsnok leváltásáról szólva Zelenszkij kifejtette, hogy másképp kell megközelíteni a rotációt, a frontirányítást, a mozgósítást és a toborzást.

Hatalmas port kavart a hónap végén, hogy a záhonyi határátkelőn  141,5 ezer doboz, azaz 283 láda zárjegy nélküli cigarettát találtak a magyar Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai egy ukrán diplomatajelzéssel ellátott mikrobuszban. A járműben ketten utaztak, a sofőr és egy ukrán diplomata felesége. A „pár” a becslések szerint több mint negyedmilliárd forintnyi kárt okozott volna a költségvetésnek, ha nem kapják el őket. Azóta kiderült, a „diplomáciai csempészárut” szállító kisbusz az év során 33 alkalommal lépte át az államhatárt, és jutott át akadálytalanul külföldre.

Március

Március elején lépett hatályba a 2023 végén elfogadott kormányrendelet, amely engedélyhez köti Kárpátalján a határsávba való belépést, tartózkodást, áthaladást és munkavégzést. Februártól határsáv-engedélyek beszerzésére kötelezték azon kárpátaljai települések lakóit, melyek az államhatártól számított öt kilométeres sávon belül vannak. Korábban a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) levélben fordult Denisz Smihal miniszterelnökhöz, amelyben azt szorgalmazták, hogy a határmenti övezetben tartózkodók számára kötelező jellegű engedélyeztetést szabályozó rendeletet módosítsák. A hivatalos közlés szerint az engedélyek elsődleges célja az illegális határsértők kiszűrése és az embercsempészet megakadályozása. A határsáv-engedélyeket februártól lehetett igényelni a két központi kárpátaljai határkirendeltség székhelyén, Csapon és Munkácson. A benyújtott kérvények elbírálási idejét 10 napban szabták meg, de voltak, akik hónapokat vártak az engedélyükre. Szankcióként 850-től 1700 hrivnyáig terjedő bírságot alkalmaznak.

Az erőszakos mozgósítás és a toborzóirodák munkatársai által elkövetett törvénysértések ellen tüntetők lezárták a nemzetközi jelentőségű Kijev–Csap főutat március 25-én Munkács közelében. Beregrákoson, illetve a közigazgatásilag Beregszentmiklóshoz tartozó Kárpáti szanatórium szomszédságában néhány tucat nő a zebrán folyamatosan átkelve bénította meg a gépkocsiforgalmat. Az előre be nem jelentett tüntetés nem tartott sokáig, a kiérkező rendőrök igazoltatták a tüntetés részvevőit, és feloszlatták a békés demonstrációt. Az incidensek kapcsán az Ukrán Nemzeti Rendőrség kárpátaljai főosztálya eljárást indított a büntető törvénykönyv 279. cikke – közúti közlekedés akadályozása – alapján. A rendőrség közlése szerint a jogellenes demonstráció fő szervezőjét azonosították, de egyelőre senkit sem vettek őrizetbe. Az ügyben tart a nyomozás.

Márciustól jelentős változások léptek életbe a Magyar Igazolvány felhasználási feltételeiben. A változások értelmében az éves kedvezményes utazások száma 4-ről 12-re emelkedett, és a kedvezmény mértéke is módosult: a korábbi 90 százalékos kedvezmény helyett most már díjmentesen utazhatnak az igazolvány birtokosai mind a 12 alkalommal.

Április

Bocskor Andrea bejelentette, nem indul újra az EP-választáson. Közleményében hangsúlyozta, hogy a nemzeti lista révén első kárpátaljai magyarként kapta meg azt a lehetőséget, hogy képviselje a kárpátaljai közösséget és a magyar nemzet ügyét az Európai Parlamentben. Hozzátette: továbbra is a határon túli magyar nemzeti közösségek érdekében folytatja munkáját. A kárpátaljai magyar nemzeti közösség új jelöltje Ferenc Viktória lett.

Az ukrán parlament április 11-én elfogadta az új mozgósítási törvényt. A döntést 283 képviselő támogatta, 1 ellenezte, 49 tartózkodott, 18 pedig nem szavazott. A törvényjavaslat benyújtását hónapokig tartó heves vita előzte meg. A korábbi szövegből, amely jelentősen növeli a behívást elkerülni próbáló érintettek büntetését, törölték a 36 hónapot fronton töltött katonák leszerelését előíró záradékot. Mivel gyakorlatilag elfogytak az önkéntesek – aki teheti, az elmenekül, aki nem, az bujkál –, szélesítették a mozgósítást, és 27-ről 25 évre csökkentették a behívási korhatárt. A szigorítások értelmében 60 napos határidőt kaptak adategyeztetésre azok a hadköteles korú férfiak, akik ezt korábban elmulasztották. Minden hadköteles számára kötelezővé vált a katonakönyv megléte, amelyet igazoltatáskor a rendőrök és a határőrök is elkérhetnek. A konzuli szolgáltatásokat is korlátozzák a 18 és 60 év közötti, katonai regisztrációs okmányokkal nem rendelkező ukránok esetében. Az idézést az állampolgár távollétében is postai úton kézbesítettnek tekintik. Szigorúbb büntetéseket szabtak ki a mozgósítást kijátszókkal szemben. Akik megtagadják a behívást, azokat bírósági végzéssel akár kényszerítő intézkedésekkel is előállíthatják. A szankciók között pénzbírság és a vezetéstől való eltiltás is szerepel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök alá is írta a törvényt, amely május 18-án lépett hatályba.

Megdöbbentő számok láttak napvilágot. Az Oroszországgal vívott háború kezdete óta mintegy harminc olyan ukrán férfi vesztette életét, aki szökni próbált az ország területéről, hogy elkerülje a részvételt a harcokban – nyilatkozta az ukrán határőrség szóvivője április végén. Andrij Demcsenko közlése szerint többen úgy haltak meg, hogy hegyeken vagy hegyi folyókon próbáltak átkelni. A szóvivő elmondta, az illegális határátlépési kísérletek mindennapos esetek, többnyire a moldovai és a romániai határszakaszon próbálkoznak az ellenőrzőpontoktól távol eső részeken. Hamis dokumentumokkal pedig a lengyel határátkelőknél próbálnak a legtöbben átjutni. Demcsenko beszámolt arról is, hogy a háború kezdete óta az ukrán határőrök mintegy 450 olyan bűnbandát lepleztek le, amelynek tagjai embereket próbáltak átcsempészni a határon. Néhány napra rá sajtóhírek alapján Kárpátalján hat személy holttestét fedezték fel járőrözés közben a határőrség munkatársai a Tiszában, a hatóságok négy esetet erősítettek meg.

Május

Az ukrán parlament végleges, azaz második olvasatban is elfogadta a mozgósítás, illetve a katonai nyilvántartásba vétel elkerüléséért kiszabható pénzbírságokról szóló törvényjavaslatot. A törvény előírja, hogy a katonai nyilvántartásba vétel szabályainak megsértéséért békeidőben 3400-5100 hrivnya bírság szabható ki, amennyiben pedig a szabálysértő egy éven belül ismételten elköveti, akkor 5100-8500 hrivnya. Hadiállapot idején a bírság összege 17 000 és 25 500 hrivnya között van, tisztségviselőknek és jogi személyeknek pedig 34 000 és 51 000 hrivnya közötti összeg. A törvényjavaslat benyújtott változatában még háromtól öt évig terjedő szabadságvesztés kiszabásának lehetősége is szerepelt a katonai mozgósítás kijátszásáért, beleértve az orvosi vizsgálaton való megjelenés megtagadását. Az előterjesztés módosításakor viszont ezt a rendelkezést kizárták.

Május közepén Oroszország újabb összehangolt támadást indított Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen, melynek következtében országszerte, így Kárpátalján is elrendelték az ütemezett óránkénti áramszüneteket.

Június

Június 1-jén éjjel az orosz hadsereg rakétákkal és drónokkal csapott le Ukrajna számos régiójára. Két rakétát Kárpátalja felett is észleltek. A légierő közlése szerint nagy magasságban két cirkálórakéta lépett be a megye légterébe, miután Lemberg megye irányába hagyták el a légteret. Az orosz támadás következtében Lemberg, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk, Doneck, Kirovohrad és Ivano-Frankivszk régiókban károsodtak az energetikai létesítmények.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) üdvözölte, hogy a júniusban zajló brüsszeli tárgyalások során a magyar fél javaslatára bekerültek a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő feltételek az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába. A KMKSZ nyilatkozata szerint a szervezet fontosnak tartotta, hogy az európai integrációs csatlakozással a kisebbségek jogainak maradéktalan biztosítása is megvalósuljon, a kárpátaljai magyarok így a gyakorlatban is visszakapják az ukrán alkotmányban biztosított jogaikat. A szövetség, amely „következetesen és folyamatosan támogatja Ukrajna európai uniós integrációs törekvéseit”, egyúttal azt szeretné, ha Ukrajna egy olyan demokratikus, európai jogállam lenne, ahol tiszteletben tartják a kisebbségek jogait – áll a nyilatkozatban.

Július

Orbán Viktor, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Magyarország kormányfője július 2-án Kijevbe érkezett, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel folytatott tárgyalást. A magyar miniszterelnök utoljára 2012-ben járt Ukrajnában hivatalos látogatáson. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, arról beszéltek Orbán Viktorral, hogyan hozhatják közelebb az igazságos és tartós békét. A magyar miniszterelnökkel megvitatták a szomszédsági viszony legfontosabb kérdéseit – a kereskedelmet, a határ menti együttműködést, az infrastrukturális és energetikai kérdéseket. Zelenszkij a hivatalos oldalán közzétett bejegyzésben azt írta, beszéltek a humanitárius területtel kapcsolatos kérdésekről is, „mindenről, ami érinti az embereink életét Ukrajnában és Magyarországon.” Megjegyezte, hogy a megbeszélések alapjául szolgálhat egy új, átfogó, kétoldalú megállapodás a két ország között, és „amely lehetővé teszi népeink számára, hogy kiélvezzék az Európában való egység minden előnyét” – fogalmazott az ukrán államfő.

Orbán Viktor Magyarország és Ukrajna kapcsolatáról szólva hangsúlyozta: azzal a szándékkal érkezett Kijevbe, hogy a kétoldalú kapcsolatok ügyében előrelépést tegyenek. A magyar kormányfő konstruktívnak értékelte a tárgyalásokat a kétoldalú kérdésekről, hozzátéve, ideje volt, hogy megtörténjen a találkozó, mert számos olyan ügy van, amely rendezést kíván, és amelyről sokat tárgyaltak és vitatkoztak az elmúlt években. „A múlt vitáit megpróbáljuk magunk mögött hagyni, és az előttünk álló időszakra összpontosítunk”– hangsúlyozta. Orbán Viktor kijelentette: szeretné, hogyha a két ország között a kapcsolatok sokkal jobbak lennének, ezért Magyarország szeretne átfogó együttműködési megállapodást kötni Ukrajnával, olyat, amilyet már a többi szomszédos országgal kötött. Jelezte: Magyarország, erejéhez mérten szívesen vesz részt az ukrán gazdaság modernizálásában, és ehhez rendezett kereteket szeretne. Az Ukrajnában élő őshonos magyar kisebbség ügyében a magyar kormányfő azt mondta: esélyt lát arra, hogy előrelépést érnek el. A Magyarországon élő ukránokkal kapcsolatban pedig bejelentette: örömmel fogadta Volodimir Zelenszkij kezdeményézését, hogy legyen ukrán iskola Magyarországon. Közölte: ennek a finanszírozását a magyar állam vállalja, és annyi iskolát fognak majd működtetni, amennyire szükség van. Ha egyet, akkor egyet, ha tízet, akkor tízet – tette hozzá.

Július 14-ig több mint 4 millió ukrán frissítette a katonai nyilvántartási adatait – számolt be a Védelmi Minisztérium. A jelentés szerint július 8. és július 14. között további 995 224 ukrán állampolgár frissítette a katonai nyilvántartási adatait a Rezerv+ alkalmazásban, a területi toborzási és szociális támogatási központokban (TCK) vagy az adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó központokban (CNAP). Ebből 2,7 millióan a Reserv+ mobilapplikáción keresztül. A május 18-án hatályba lépett új mozgósítási törvény értelmében 60 napjuk volt a hadköteleseknek arra, hogy frissítsék a katonai nyilvántartási adataikat. A toborzóközpontok többek között ellenőrizték a nyilvántartásba vétel helyét, a személyes adatokat, a család összetételét, a szakterületet és a végzettséget. Július 16-án lejárt a törvény által előírt határidő. Jelentős változás volt továbbá, hogy postai úton is elkezdték kézbesítni a katonai behívók.

Augusztus

Kárpátalján tizenegyedik alkalommal került sor a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program búzaösszeöntő ünnepségére, melynek idén is a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon szolgált helyszínül. Az intézmény nem csupán házigazdaként, hanem kedvezményezettként is részese a programnak. Az augusztus 17-én tartott ünnepségen Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke elmondta, a kárpátaljai gazdák azt üzenik, hogy a mostani nehéz helyzetben is élnek, élni akarnak.

Augusztus 26-án hajnalban újabb masszív drón- és rakétatámadás érte Ukrajnát. Az ukrán légierő közlése szerint a rakéták egy része Kárpátalja felett Lemberg megye felé repült. Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója a hírekre reagálva azt közölte, hogy a rakéták eredetileg Ivano-Frankivszk régió felől repültek Kárpátalja irányába, majd Volóc térségében észlelték a légi célpontokat. A megyei közigazgatás közzétett egy videót is, melyen az Ukrán Fegyveres Erők egyik mobil tűzcsoportja lelövi az egyik cirkálórakétát Kárpátalja és Lemberg határán. Beszámolók szerint a Perecsenyi járás falvainak lakói kijevi idő szerint 9 óra körül erős robbanást hallottak. Az ukrán energiarendszer elleni újabb támadás áramkimaradásokhoz vezetett országszerte. Augusztus 19-én újra bevezették az áramkimaradások ütemtervét.

Szeptember

Szeptember elején benyújtotta a lemondását Dmitro Kuleba külügyminiszter, a tárcavezetőt helyettese, Andrij Szibiha váltotta. Volodimir Zelenszkij közben az orosz agresszió kezdete óta a legkomolyabb kormányátalakítást hajtotta végre. Egymás után távoztak a miniszterek. Denisz Smihal vezette kormányból. Denisz Maljuszka igazságügyi, Olekszandr Kamisin, a stratégiai iparágakért felelős, Ruszlan Sztrilec, a környezetvédelmi tárca vezetője, valamint Olha Sztefanisina, európai integrációért és Irina Verescsuk ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszterelnök-helyettes is lemondott.

De nem csak Kijevben történtek személycserék. A Miniszteri Kabinet szeptember 6-án jóváhagyta Viktor Mikita kormányzó menesztését a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás éléről. Kárpátalja kormányzója augusztus elején exkluzív interjút adott a Kárpáti Igaz Szónak, amelyben még cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a jelenleginél sokkal magasabb pozícióba kerülhet Kijevben. A sajtóhírek végül igaznak bizonyultak, Viktor Mikitát az Elnöki Hivatal regionális politikáért felelős helyettes vezetőjévé nevezik ki. Utódjára pedig nem kellett sokat várni, hiszen helyettesét, Miroszlav Bileckijt nevezték ki a megyei katonai közigazgatás élére. Új beosztásában Budapestre vezetett első külföldi útja Miroszlav Bileckijnek. A kormányzó magyarországi látogatása egybeesett az új külügyminiszter, Andrij Szibiha első magyarországi látogatásával. Együtt keresték fel azt az ukrán gyerekeknek szánt iskolát és gimnáziumot, amelyet tavaly szeptember 1-jén nyitottak meg Budapesten.

Október

Volodimir Zelenszkij államfő a parlamentben bemutatta 5 pontos győzelmi tervét, amit korábban már elvitt az Egyesült Államokba és Európa meghatározó fővárosaiba. Egyes pontoknak vannak titkos záradékai is, amit nem tárt a nyilvánosság elé, azzal indokolva, hogy azt nem tudhatják meg az oroszok.  A terv első pontja az, hogy Ukrajna meghívást kapjon a NATO-ba. A második pont az ukrán védelem visszafordíthatatlan megerősítése és a háború áthelyezése az Orosz Föderáció területére. A harmadik pont az oroszok (további) agressziótól való elrettentése. Ukrajna ebben a pontban azt javasolja, hogy a területén egy átfogó, nem nukleáris csomagot helyezzenek el a további orosz agresszió elrettentésére. A negyedik pont Ukrajna stratégiai és gazdasági potenciáljára vonatkozik. Ebben a pontban a partnerekkel való egyezségeket részletezték. Az ötödik pont a háború utáni időszakra szól. Ebben azt írták, hogy az ukrán tapasztalatokat az egész „Szövetség” (itt a NATO-ra utalhattak) és Európa védelme érdekében kell felhasználni. Kijev e ponton felajánlja, hogy a háború után az Európában állomásozó haderőt ukrán katonákkal helyettesíti.

Október 17-én életének 57. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A politikus 1993-ban kapcsolódott be a politikai életbe, az 1994-es országgyűlési választásokon a Fidesz bonyhádi kampányfőnöke volt. Egyéni mandátummal lett országgyűlési képviselő 1998-ban. Húsz évvel később, 2018-ban hatodik alkalommal, nagy többséggel szerzett a lakóhelyén, Tolna megye 2. számú, Dombóvár központú választókerületében országgyűlési képviselői mandátumot. Az országgyűlési munkája mellett 2002-től 2014-ig Bonyhád polgármestere volt. Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnökeként is dolgozott 2011 és 2014 között.  Potápi Árpád János 2014-től haláláig a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára volt. A kárpátaljai magyar nemzetrész sorsát mindvégig a szívén viselte, a legnehezebb helyzetben lévő nemzetrészt minden törekvésében támogatta.

Október végén váratlanul Kárpátaljára látogatott Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök Ungváron a Made in Ukraine gazdasági platform keretében a régióban működő vállalatok vezetőivel találkozott. Kiemelt témák között szerepelt többek között a vállalkozások támogatása, a hitelprogramok elindítsa és az energiaellátás kérdése. Volodimir Zelenszkij ezt megelőzően 2023 augusztusában látogatott el Kárpátaljára. Akkor az ukrán elnök találkozott a magyar közösség képviselőivel is.

November

Volodimir Zelenszkij először látogat Magyarországra a háború kezdete óta. Az ukrán elnök az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára érkezett Budapestre. Zelenszkij a csúcstalálkozón mondott beszédében kijelentette, Ukrajnának elegendő fegyverre van szüksége, nem pedig támogatásra a tárgyalások során. A „béke az erőn keresztül” stratégia nem egyszer bizonyította hatékonyságát, most pedig ismét szükség van rá – mondta az ukrán elnök, hozzátéve, hogy az oroszok már észak-koreai katonákat is bevonnak a háborúba, ami súlyos eszkalációt jelent. Beszédében az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna a továbbiakban nem tárgyalási támogatást, hanem elegendő fegyvert kér. Elutasította azokat az elképzeléseket, amelyek szerint tárgyalások során Putyinnal történő kompromisszumkötések révén érhető el béke.

November 17-én az orosz erők újabb masszív támadást indítottak Ukrajna ellen. A reggeli légitámadás során ellenséges rakéták és drónok roncsai hullottak lakatlan területre a Munkács és Rahó közelében fekvő erdőkben. A légvédelmi erők két rakétát lelőttek, a roncsok a munkácsi járási Pósaháza (Pavsino) és a rahói járási Feketetisza (Csorna Tisza) települések közelében elterülő erdőkbe zuhantak. Emellett egy ellenséges drón lezuhant egy erdő felett a munkácsi járási Felsőgereben (Verhnya Hrabivnicja) falu határában. Személyi sérülés nem történt, sem lakóépületekben, sem pedig infrastrukturális létesítményekben nem keletkeztek károk.

A hónap végén Moszkva a nyugati eszkalációra válaszul a nukleáris robbanófejeket is szállítani képes Oresnik ballisztikus rakétával támadta Ukrajnát. Moszkva az eddig ismeretlen fegyverrel válaszolt az amerikai gyártmányú ATACMS ballisztikus és a brit–francia Storm Shadow/SCALP-EG cirkálórakétákkal végrehajtott támadásokra.

December

December 1-től hatályba lépett a történelmi adóemelésről szóló törvény.  A jogszabály legjelentősebb pontja, hogy a hadiadó 1,5 százalékról 5 százalékra emelkedett. Az 1., 2. és 4. csoportba tartozó egyéni vállalkozók (FOP) havonta 10 százalékos katonai hozzájárulást kötelesek fizetni, melyet a minimálbér alapján számolnak ki, ami jelenleg 8000 hrivnya, így minden hónapban 800 hrivnya adó terheli a vállalkozókat. A 3. csoportba tartozók számára 1 százalékos katonai hozzájárulás lép életbe, ami az eddigi 5 százalékos egykulcsos adón felül fizetendő, tehát összesen 6 százalékos adóterhelés sújtja őket; a bankok esetében 50 százalékos nyereségadó került bevezetésre; a más típusú pénzügyi intézmények (kivéve a biztosítók) 25 százalékos nyereségadót fognak fizetni.

„A közös otthon védelmében: a magyar nemzeti kisebbség (közösség) Ukrajna védelmében és fejlesztésében” címmel rendezett fórumot Ukrajna Állami Etnopolitikai és Lelkiismereti Szabadság Szolgálata és a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás. Az Ungvárhoz közeli Verhovina Hotel konferenciatermében megtartott maratoni esemény a központi és a regionális szintű szervek, a nemzetközi, a kárpátaljai magyar kisebbségi szervezetek, önkormányzatok és a történelmi egyházak képviselőinek aktív részvételével zajlott. A felszólalók vázolták a magyar kisebbség aktuális helyzetét, problémáit, valamint ajánlásokat tettek a vitás kérdések mielőbbi megnyugtató rendezésére, amelyek elsősorban a negatív megkülönböztetésre, a jogfosztó intézkedések és törvények eltörlésére irányulnak. Széles körű viták folytak az anyanyelvi oktatás, a kulturális örökség megőrzése és a kisebbségi érdekvédelem hatékonysága javításának témakörében.

Újabb masszív orosz légitámadás érte Ukrajnát december 13-án. Robbanások ráztak meg több megyeszékhelyet, a támadás során Kárpátalja megye légterében a légvédelmi erők két rakétát lőttek le. Az egyiket a kárpátaljai 101-es területvédelmi dandár katonái hatástalanítottak Munkács közelében. A másik rakétát Várkulcsa község közelében lőtték le. Mindkét rakéta lakatlan területen csapódott be.

A magyar kormány által 2017-ben meghirdetett Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében a közigazgatásilag Beregszász városához tartozó Bulcsú településen új építésű óvoda átadására került sor december közepén. Az ünnepélyes átadáson részt vett az elhunyt Potápi Árpád János helyére kinemzett Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, aki örömtelinek nevezte az eseményt. – Egy új intézmény átadása mindig örömteli, különösen ha az a magyar fiatalságot, a magyar gyermekeket szolgálja, hiszen azzal minden esetben a Kárpát-medencei jövőbe fektetünk be – hangsúlyozta a politikus.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jóváhagyta Fegyir Sándor jelölését az ország budapesti nagyköveti posztjára – közölte Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége közösségi oldalán. Az Ungvári Nemzeti Egyetem professzorának nagyköveti kinevezése hosszú ideje húzódott. Több mint egy éven keresztül ukrán térfélen pattogott a labda.

PS.: Az elmúlt évben szinte naponta érkeztek a gyászjelentések a frontról, csaknem minden napra jutott katonatemetés. Számos kárpátaljai katona vesztette életét 2024 során is, köztük több mint két tucat magyar nemzetiségű, vagy származású védőtől vettek végső búcsút. A parlament négy alkalommal hosszabbította meg a hadiállapotról és az általános mozgósításról szóló törvényt. Rövidebb-hosszabb légiriadók, hónapokon keresztül tartó, időnként 10-12 órás áramszünetek nehezítették a mindennapi életet.