Koszorúzás, értelmiségi fórum, elismerések ● Kárpáti Igaz Szó

A Magyar Kultúra Napját méltatták Beregszászban

Rég hagyomány, hogy a Himnusz születésnapja alkalmából a beregszászi Kölcsey Ferenc-emléktáblánál kezdődik az ünneplés. Idén sem volt ez másként: szerdán a Posta falán található Kölcsey-emléktáblánál tartottak koszorúzási ünnepséget, ahol magyarországi vendégek, a helyi társadalmi szervezetek, a polgármesteri hivatal képviselői helyezték el a tisztelet koszorúit.

Hegedűs Csilla

A kulturális program az Európa-Magyar Házban kiállítás megnyitóval folytatódott: Kutasi Csaba festő, grafikus és Turák Angéla, festőművész, rajztanár alkotásait láthattuk. A Himnusz 202. évfordulója alkalmából kulturális összeállítás keretében a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola tanárai és növendékei léptek fel. Galgamenti és szatmári népdalcsokorral kedveskedtek a jelenlévőknek, illetve harmonikán Brams Magyar tánca is felcsendült.

 

– Fontos, hogy azokat az évfordulókat és eseményeket, melyek a magyar kultúra szempontjából kiemeltek, méltóképpen ünnepeljük, ilyen a Magyar Kultúra Napja is – emelte ki köszöntőjében Zubánics László, a KMMI elnöke. – Mindig, de hiszem, hogy most még fontosabbak a közösségi események. A mostani ünnepségünk pedig rendhagyó, hiszen sok fontos személy fogadta el a meghívásunkat, ez pedig a számunkra mindenképpen jelzésértékű. 2025-ben számos olyan ismert személyiség kerek évfordulóját szeretnénk méltatni, akik kötődnek Kárpátaljához, hosszú évekig itt fejtettek ki fontos tevékenységet – hangsúlyozta Zubánics László, majd Hogyan tovább? A közel három éve a túlélésért küzdő, egyre fogyatkozó kárpátaljai magyarság helyzetértékelése címmel tartott előadást.

A Beregszászi Értelmiségi Fórumon Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának vezetője mondott köszöntőt. A diplomata hangsúlyozta, január 22-ke fontos ünnep a naptárban, ezen a napon évezredes hagyományainkra, gyökereinkre emlékezünk, azokra az értékekre, melyek minden, magát magyarnak valló ember számára fontosak: nyelvünkre, közös kultúránkra.

– A közös magyar kultúra kitörölhetetlen része a kárpátaljai magyarság irodalma, énekei, zenéje, táncai, színházművészete, gasztronómiája, vendégszeretete és építészete

– fejtette ki Bacskai József, majd személyes megjegyzésként hozzátette, sehol sem zeng olyan szépen nemzeti imádságunk a világban, mint itt, a kárpátaljai falvakban, a templomokban és a rendezvényeken.

– A kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális intézményei segítségével komoly erőfeszítéseket tett és tesz szűkebb hazája, az anyaországot, az európai közösséget is gazdagító magyar kultúrája, magyarsága megőrzése érdekében. Magyarország ungvári főkonzulátusának vezetőjeként mindig is fontos volt számomra, hogy a magyar kultúra jelen legyen és sugározzon Kárpátalján, az anyaországban és a nagyvilágban.

Ehhez lehetőségeink szerint igyekszünk minden támogatást megadni, megteremteni a működési, tárgyi feltételeket, támogatni a magyarság kulturális szervezeteit – fogalmazott Bacskai József.

Pomozi Péter Egyetemes felelősségünk a Kárpát-medencei magyarság anyanyelvi kultúrájáért címmel tartott előadást.

– Meggyőződésem, hogy minél nehezebb helyzetben vagyunk, annál inkább erőt ad az is, hogy feladatunk van, akkor is, ha nagyon kilátástalannak látszik a helyzet, és nemcsak magunkért, hanem az egész magyar nyelvi kulturális kontinuitás szellemében mindenkiért. Ez erőt tud adni a legnagyobb hányattatások közepette is – emelte ki beszédében az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke.

Dupka György történész, a MÉKK elnöke a háború árnyékában a túlélésért küzdő kárpátaljaiakról, a magyarság aktuális problémáiról osztotta meg gondolatait. A szónok demográfiai adatokkal is szolgált, mint mondta, a háború kitörése óta legalább 200 ezer őshonos kárpátaljai hagyta el otthonát, s azóta is folyamatosan növekszik az elvándorlók száma. Ezzel szemben viszont közel 400 ezer menekült érkezett Kárpátaljára Ukrajna keleti részéből, tehát igencsak megváltoztak az arányok.

Az alkalmon elismerésben részesültek a kárpátaljai magyar szellemi élet jeles képviselői. Az Együtt-nívódíját idén Kovács Sándor Magyar Örökség-díjas honismereti szakíró vehette át. Laudációt Vári Fábián László Kossuth- és József Attila-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának elnöke, az Együtt szerkesztőbizottságának elnöke mondott. Reménytelinek nevezte, hogy ezekben a zivataros időkben Kárpátalján, Beregszászban megvan az igénye a magyar kultúra ünneplésének.

– A magyar kultúra évezredes múltra tekint vissza, minden nép kultúrája ősi gyökerű, ami erőt és biztatást ad a megmaradásra. Mi is hosszú évek óta méltatjuk a Magyar Kultúra Napját, átadjuk az Együtt-nívódíjat, valamikor több szerzőnek. Most egy kitüntetettünk van: Kovács Sándor. Neve nem ismeretlen a kárpátaljaiak előtt, régóta követjük a munkásságát, tevékenységét, és tudjuk, hogy a kárpátaljai magyar honismereti irodalom felvirágoztatásáért igen sokat tett. Számos szakmunka, kiadvány született a keze alatt, amelyek nélkül a kárpátaljai magyar kultúra nem lenne teljes – hangsúlyozta Vári Fábián László, mielőtt átnyújtotta az Együtt-nívódíjat Kovács Sándornak.

Az Anyanyelvápolók Szövetségének oklevelét Maha László pedagógus, a Csapi 2. Számú Széchenyi István Líceum igazgatója, Mihalovics Attila pedagógus, a Munkácsi Szent István Római Katolikus Líceum igazgatója, Schink István pedagógus, a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója, Sz. Kárpáthy Kata író, költő, újságíró, Becske Adrienn zenepedagógus, kultúraszervező, a Viski Fricskák Zenekar művészeti vezetője vehette át.

A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) oklevelében Magyar Árpád István festőművész (Kijev), a Modus Coloris Nemzetközi Civil Akadémia vezetője, Babják Edit, a Beregszászi Városi Tanács Oktatási és Kulturális Főosztályának vezetője, Marosi Anita, a Bendász István Görögkatolikus Könyvtár és Levéltár vezetője és Gál Natália, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulatának tagja részesült.