Testről és Lélekről – Egészség körkép mentős szemmel ● Kárpáti Igaz Szó

Ismét Beregszászba látogatott Győrfi Pál

Ki ne ismerné Győrfi Pál magyar mentőtisztet, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjét, aki nap mint nap az esti híradóban informál a legfrissebb, általában közúti balesetekről. Ám a szakember nemcsak ezzel foglalkozik, az évek során a mentálhigiéné tudományában is elmélyült, így közelebb került az emberi lélek megértéséhez. Vallja: nemcsak a testi, de a lelki problémákkal is foglalkozni kell. Ugyanis sokszor a lélekből erednek a testi fájdalmak is. Többek mellett erről is beszélt Beregszászban. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központjának meghívására érkezett a Vérke-parti városba, hogy egyrészt megtartsa a Testről és lélekről – Egészség körkép mentős szemmel című előadását, másrészt hogy találkozzon a helyiekkel.

Hegedűs Csilla

Győrfi Pált és a résztvevőket Dobsa Németh Beáta köszöntötte, aki kihangsúlyozta, dinamikusan szerették volna kezdeni az évet, ezért jutottak arra a döntésre, hogy Győrfi Pált hívják elsőként előadónak, hiszen amikor két évvel ezelőtt először járt Beregszászban, nagyon jó kedvvel és viszontlátás reményével tért haza a magyar fővárosba.

– Akkor megbeszéltük, hogy nem az lesz az utolsó beregszászi látogatása, és valóban nem az volt, nagy örömünkre szolgál, hogy ismét a körünkben köszönthetjük a magyar mentőszolgálat szóvivőjét.

A szakember mindig jó tanácsokkal látja el hallgatóit, friss tudásanyaggal tudja segíteni a közösségünket,

és most is tartalmas, és úgy hiszem, vidám este elé nézünk – hangsúlyozta az MCC képviselet-vezetője.

Győrfi Pál előadásában a test, és a lélek egészsége megőrzésének fontosságáról szólt, mint mondta, mindkettőre szükség van ahhoz, hogy harmonikusan tudjunk élni.

– Nagyon sok nyomasztó dolog van a világban, amikkel együtt kell élnünk, valahogy fel kell dolgoznunk. Még alig voltunk túl a Covid-járványon, kitört a háború.

Rengeteg tényezővel kell megküzdenünk: klímaváltozás, gyors technológiai fejlődés stb. Mindemellett sajnos a testünket is különböző „nyavalyák” veszélyeztetik.

Minden második ember valamilyen krónikus betegségben szenved, és tudjuk, hogy a testi betegség a lelkünkben is nyomot hagy. És ez fordítva is igaz, a lelki problémák hamar testi betegségekhez vezethetnek. Ezzel kapcsolatban olyan eszközöket szeretnék bemutatni, amelyek, ha tudatosan alkalmazzuk őket, mind a testi, mind a lelki egészség oldalán javulást eredményezhetnek – jegyezte meg az előadó.

Győrfi Pál kifejtette, fontos, hogy szembenézzünk az életünk nehézségeivel, feltérképezzük, „leltározzuk” magunkban, hogy melyek azok a dolgok, amik nyomasztanak minket.

– Lehet, hogy nem is veszünk ezekről tudomást, és éppen ez a baj, hiszen egy részüket talán meg tudnánk oldani, vagy javíthatnánk rajtuk. Viszont azt is

érdemes átgondolni, hogy mik azok a nyomasztó dolgok az életünkben, amik nem rajtunk múlnak, melyeken nem tudunk változtatni.

Ha mindezt elfogadjuk és tudatosítjuk, kevésbé fogják nyomni a lelkünket. De ugyanilyen fontos a testmozgás is. Nem kell élsportolónak lenni, de heti két-három alkalommal nem árt valamilyen sportot beiktatni az életünkbe, kortól függetlenül. Az egészségünket támogassuk, ne jussunk odáig, hogy az életünket kelljen megmenteni – szögezte le.

Felhívta a figyelmet a szűrővizsgálatokon való részvétel fontosságára. Az előadás fő üzenete az volt, hogy sok múlik a pozitív hozzáálláson, szemléleten.

Az alkalommal élve rövid interjút kértünk Győrfi Páltól, aki szívesen válaszolt feltett kérdéseinkre.

– Azért jöttem ismét boldogan Beregszászba, hogy közösen azonosítsuk azokat a tényezőket, amiktől esetleg egy sokkal egészségesebb és boldogabb jövő irányába mozdulhatunk el.

Mindenkinek van lehetősége arra, hogy tegyen a saját boldogsága, egészsége érdekében,

ez volt az előadásom lényege, és nagyon remélem, hogy valami újat is tudtam mondani, pozitív üzenetet tudtam átadni a közönségnek. Negyven éve dolgozom az Országos Mentőszolgálatnál, az évek során nagyon sok emberi tragédiával találkoztam, ezért egyre inkább abba az irányba fordultam, hogy hogyan lehetne megelőzni a bajt, a baleseteket, és megőrizni az egészséget. Az egészségnek pedig két dimenziója van, ez pedig nem más, mint a testünk és a lelkünk egészsége.

– Hosszú évekig mentősként tevékenykedett. Amikor szóvivő lett, mennyire változtatta meg az életét?
– Sosem gondoltam volna, hogy én egyszer közszereplő leszek, újságírókkal fogok beszélgetni. Mentősnek készültem, és évtizedeken keresztül mentősként is dolgoztam. És igen,

a váltás megváltoztatta az életemet, a személyiségem is változott, viszont úgy érzem, hogy az új eszközöket is tudom jó ügyek mentém használni.

Az ismertségemet kihasználva igyekszem eljuttatni a jó üzeneteket az emberek széles köréhez, amitől kicsit boldogabbak, egészségesebbek lehetnek.

– Számos alkalommal látjuk önt a híradókban, olykor a baleset helyszínén is. Mennyire érintik meg ezek a tragédiák?
– Nyilvánvalóan nem mindenki egyformán alkalmas mentős feladatokra. Van olyan lelki alkat, aki egész egyszerűen nem bírja feldolgozni azt, hogy egy tragédia közelébe került. Ugyanakkor a másik véglet sem jó, ha olyan kemény a szíve, hogy semmi sem hatja meg. Én egész jól tudtam egyensúlyozni mentős koromban, viszont

szóvivőként azt veszem észre, hogy néha nehezebben dolgozom fel a tragédiákat, mint amikor segíteni mentem a helyszínre.

Valószínűleg ennek az az oka, hogy ott nincs idő töprengeni, tenni kell a dolgunkat. Így viszont, ha egy történetet mélyebben megismerek, megérint, főleg, ha gyerekek is vannak az áldozatok között. De nekem ez a feladatom, ebben igyekszem helytállni.

– „Hazaviszi” a munkáját?
– Szóvivőként ki kellett alakítanom egy olyan módszert, amivel csak annyira merülök bele egy-egy történetbe, amennyi a munkám elvégzéséhez szükséges. Megpróbálom a családomtat távol tartani az átéltektől. Ez persze nem mindig sikerül, néha közvetítem a tanulságokat a gyerekeinknek, elmesélek egy-egy balesetet, éppen azért, hogy velük ez ne fordulhasson elő. Azt gondolom, hogy

meg kell találni az egyensúlyt itt is, nem szabad minden egyes tragédiával együtt „meghalni”,

tovább kell menni, hiszen ez egy hivatás, és itt most nem a szóvivőre gondolok, hanem minden segítő szakemberre. És ahhoz, hogy a hivatásunkat jól tudjuk gyakorolni, a saját testi és lelki egészségünkkel is foglalkozni kell, mert csak az tud segíteni másokon, aki önmaga jó állapotban van.

– Két évvel ezelőtt, amikor először járt vidékünkön, már akkor is háború volt. Mennyire más itt, egy háborús országban, magyaroknak előadást tartani, mint odahaza?
– Amikor első alkalommal készültem Beregszászba, már valóban dúlt a háború, és azt hittem, sok mindent tudok a helyzetről. De a történéseket igazán akkor éreztem át, amikor már itt voltam: előadás közben légiriadó volt,

szembesültem azokkal a sorsokkal, a fantasztikus, hősies helytállásokkal, amiket az itt élők nap mint nap produkálnak.

Én azóta szinte nagykövete lettem Beregszásznak, mert bárhol járok Magyarországon, vagy a világban, mindenhol mesélek arról, hogy itt mi a helyzet, hírét viszem annak a helytállásnak, ami szerintem messze több, mint a saját család boldogulása, tulajdonképpen a nemzetünk túléléséről is szól.

Az MCC Beregszászi Képzési Központ következő, februári rendezvényének vendége Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke lesz.