Kárpátalja kormányzójával, Miroszlav Bileckijjel egyeztetett Papp László, Debrecen polgármestere Ungváron. Debrecen városvezetésének a céljai között szerepelt, hogy továbbra is támogatja a kárpátaljai magyarságot.
Papp László utazásának első állomása a Beregszászi Járási Tanács székhelye volt, ahol Rezes Károly elnökkel és Aljokhin Viktor tanácsossal egyeztetett. Ezt követően Ungváron folytatta a napot, ahol Miroszlav Bileckijjel, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetőjével találkozott. Látogatása utolsó állomásaként megbizonyosodtak arról, hogy Verbőcön és Tiszapéterfalván megfelelő helyre kerültek a korábban átadott adományok – adta hírül a magyar politikus a közösségi oldalán.
Bileckij a találkozó kapcsán elismerően szólt Debrecen város stratégiájáról, amely gyökeresen megváltoztatta a város és lakók életét.
„A fő hangsúlyt a gazdasági és befektetési potenciál fejlesztésére, valamint a szakképzés korszerűsítésére helyezték – jegyezte meg bejegyzésében Bileckij. – Az elmúlt 10 év során több nagy gyárat is építettek a városban, ahol egyenként 3–7 ezer ember talált munkát. Az ilyen mértékű munkaerőigény kielégítéséhez képzett szakemberekre volt szükség, ezért különös figyelmet fordítottak a diákok pályaorientációjára és a szakképző intézmények szakirányainak átalakítására a helyi vállalkozások igényei szerint.
Az eredmények igazolják a stratégiát: 2025-re, a 2015-ös adatokhoz képest, a debreceni szakképzésben részt vevő diákok száma 7,5 ezerről 13 ezerre nőtt. Ma már az egész országból – köztük Budapestről is – érkeznek fiatalok a városba, hogy szakmát tanuljanak és elhelyezkedhessenek például a BMW gyárban, amely már évek óta sikeresen működik Debrecenben.
A városban a végzős diákok 55%-a választja a szakképzést, míg Kárpátalján ez az arány mindössze 10%. Éppen ezért egyik legfontosabb feladatunk most, hogy a szakmai képzést népszerűbbé és vonzóbbá tegyük a pályaválasztók körében.
Jelképes egybeesés, hogy László Papp látogatása egybeesett azzal, hogy Kárpátalján is elindultak a hasonló folyamatok. Debrecen példája egyértelműen mutatja, hogy a szakképzési ágazat gazdasági igényekhez igazítása egy hosszú távon is megtérülő stratégia.
