A lakásból való kényszerkilakoltatás szélsőséges intézkedés, amelyet csak bírósági döntés alapján lehet alkalmazni. Ha valaki nem hajlandó önként elhagyni a lakását, a határozat végrehajtását állami vagy magánvégrehajtóra bízzák. Az eljárást törvény szabályozza.
Számos oka lehet annak, hogy egy polgárt kilakoltathatnak a lakásából. A leggyakoribb okok közé a következők tartoznak:
1.Lejárt a bérleti szerződés. A bérleti szerződés lejártakor a bérlő köteles elhagyni a helyiséget, hacsak a bérleti szerződést meg nem hosszabbítják.
2.A bérleti szerződés feltételeinek megsértése. A bérleti szerződés feltételeinek be nem tartása, például a késedelmes fizetés vagy a jogellenes változtatások a lakásban.
3.Az ügylet érvénytelen. Ha a lakás adásvételi szerződését a bíróság érvénytelennek nyilvánítja, a bérlőnek el kell hagynia a helyiséget.
4.A szomszédok számára kellemetlenségek okozása. A szomszédok állandó panaszai a zaj, az egészségtelen körülmények vagy a huliganizmus miatt jogi eljárást vonhatnak maguk után.
5.Az ingatlannal való visszaélés. Ha a lakást más célra használják, például irodaként vagy raktárként, a tulajdonosnak joga van kilakoltatást kezdeményezni.
Ezenkívül Ukrajna lakásügyi és polgárjogi törvénykönyvei szerint további okok is fennállnak a lakhatási jog elvesztésére:
1.A lakás jogosulatlan elfoglalása kényszerkilakoltatáshoz vezethet.
2.Tartós távollét érvényes indokok nélkül. Ha egy családtag több mint egy éve hiányzik, és nem igazolja a lakhatási jogát, kilakoltatható.
3.A lakhatási feltételek megsértése. A lakás tönkretétele, a tulajdonban okozott kár vagy az együttélési szabályok be nem tartása bírósági eljárásra adhat okot.
A tulajdonos kilakoltatása saját lakásából csak kivételes esetekben és csak bírósági végzéssel lehetséges. A főbb okok:
1.Ingatlan lefoglalás közszükségletre. Az állam megvásárolhat egy lakást infrastrukturális létesítmények (utak, iskolák, kórházak) építése céljából. Ha a tulajdonos nem hajlandó eladni az ingatlant, a bíróság elrendelheti a kártalanítással járó kisajátítást.
2.Lefoglalás és elkobzása. Ha a lakás adósságok vagy bűncselekmény miatt letartóztatás alatt áll, a bíróság elrendelheti annak lefoglalását az adósságok kifizetése érdekében.
3.A lakás jogellenes tevékenységre való felhasználása. Ha a lakást illegális tevékenységre használták (például kábítószer-labor vagy illegális termelés), akkor az állam javára elkobozható.
4.Ha egy házat balesetveszélyesnek nyilvánítanak, a lakókat az állam vagy egy építtető által biztosított alternatív lakásokba költöztethetik.
Ha valaki kilakoltatásra vonatkozó bírósági határozatot kapott, joga van fellebbezni ellene. Erre a határozat kézhezvételétől számított 30 nap áll rendelkezésére.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
