A német Bundestag választásain a hivatalos előzetes adatok szerint a Friedrich Merz vezette CDU/CSU blokk győzött, 28,6%-os támogatottsággal.
Németországban megtartották az előrehozott országos parlamenti választásokat, miután tavaly novemberben megbukott Olaf Scholz kormánya. A nem végleges adatok szerint a CDU/CSU sima győzelmet aratott, így Friedrich Merz lehet Németország új kancellárja. Merz győzelmet hirdetett, Olaf Scholz kancellár pedig elismerte vereségét, miután pártja, az SPD csak harmadik helyen végzett. A szélsőjobboldali AfD történelmi győzelmet ünnepelhet: 20,8 százalékos eredménnyel másodikok lettek. Az új német kancellárról és Ukrajnával kapcsolatos nézeteiről a BBC készített részletes összeállítást.
A közvélemény-kutatások korábban is magabiztos győzelmet jósoltak a CDU/CSU számára, amit az exit poll eredmények is megerősítettek.
Merz berlini beszédében elmondta, még nehéz koalíciós tárgyalások állnak előtte, de ígéretet tett arra, hogy április 20-ig, húsvétig létrehozza az új kormánykoalíciót.
Merz egyben radikális változásokat is bejelentett Németország politikai irányvonalában.
Friedrich Merz régóta Ukrajna támogatója, többször is kiállt az ország mellett az orosz agresszióval szemben. Ő volt az első német politikus, aki 2022 tavaszán, Kijev régiójának felszabadítása után, személyesen látogatott el Ukrajnába.
Eltávolodás az USA-tól
Merz kijelentette, hogy az Egyesült Államok közönnyel viseltetik Európa sorsa iránt, megkérdőjelezte a NATO jövőjét, és felszólította Európát saját védelmi képességeinek gyors megerősítésére.
Egy ilyen hangnem – különösen egy elkötelezett transzatlantista, mint Merz részéről – néhány hónappal ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, írja Katya Adler, a BBC európai szerkesztője.
„Soha nem gondoltam volna, hogy valaha is ilyesmit kell mondanom élő adásban, de Donald Trump múlt heti kijelentései után világos, hogy az Egyesült Államok jelenlegi kormánya nem igazán törődik Európa sorsával” – mondta Merz a vasárnapi választásokat követő viták során.
Hozzátette: „Abszolút prioritásom, hogy Európát a lehető leggyorsabban megerősítsük, hogy fokozatosan valódi függetlenséget érjünk el az Egyesült Államoktól.”
Merz utalt arra is, hogy a tervek annyira sürgősek, hogy nem biztos benne, hogy a NATO vezetői a júniusi csúcstalálkozó idején „még mindig a jelenlegi formájában fognak beszélni a NATO-ról, vagy már gyorsabban kell létrehoznunk független európai védelmi képességeket.”
Fontos megjegyezni, hogy a leendő német kancellár Donald Trump Amerikáját és Oroszországot azonos szintre helyezte, utóbbit pedig Európa biztonságára nézve fenyegetésként említette, írja Adler.
Orosz fenyegetés és Ukrajna támogatása
Az orosz–ukrán háború harmadik évfordulóján Merz kijelentette, hogy Ukrajnának részt kell vennie minden béketárgyalásban a méltányos béke elérése érdekében.
„Három év agresszív háború után Európa továbbra is szilárdan Ukrajna oldalán áll. Most, mint soha, meg kell erősítenünk Ukrajnát, hogy erős pozícióból vehessen részt a béketárgyalásokon.”
Merz szerint Németország fő prioritása a nemzetközi együttműködés helyreállítása, és az ország már most is a második legnagyobb katonai donor Ukrajna számára az Egyesült Államok után.
Bár Merz támogatja Ukrajna katonai segítését, óvatosan viszonyul a francia és brit javaslatokhoz, miszerint európai katonákat kellene küldeni Ukrajnába a tűzszünet fenntartására.
Mindazonáltal Adler megjegyzi, hogy Németország eddigi habozása ellenére végül több támogatást nyújtott Ukrajnának, mint bármelyik másik európai szomszédja. Ezért a „nem” Merz szájából nem feltétlenül jelent végleges elutasítást, ha európai békefenntartó erők ukrajnai részvételéről lenne szó.
Németország félelmei és az európai védelem
Bár Ukrajna földrajzilag távolinak tűnhet, a németek komoly fenyegetést éreznek Oroszország részéről két fő okból:
- Német fegyverszállítások: Az ország jelentős mennyiségű katonai felszerelést küldött Ukrajnának, miközben a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt Berlin és Kijev kapcsolatainak megszakítását és az Oroszországgal való viszony helyreállítását szorgalmazza. Ez a stratégia hasonló Trump elképzeléseihez.
- Potenciális orosz csapás: Sokan Németországban attól tartanak, hogy ha Oroszország destabilizálni akarná Európát, akkor a „nagy hármas” egyik tagját – Németországot, Franciaországot vagy az Egyesült Királyságot – támadhatná meg nagy hatótávolságú rakétával.
Franciaországgal és Nagy-Britanniával ellentétben Németország nem rendelkezik nukleáris fegyverekkel, és hagyományos hadereje is alulfinanszírozott, ami aggodalmat kelt a biztonság terén.
Ez késztette Merzet arra, hogy nemrég Franciaországgal és Nagy-Britanniával közös „európai nukleáris védőernyő” létrehozását javasolja, amely helyettesítené az amerikai nukleáris garanciákat.
Bár az ötlet egyszerűen hangzik egy választási kampány során, a valóságban rendkívül összetett, hiszen felveti a felelősség, a kötelezettségek és az irányítás kérdését.
Ukrajna támogatása és a Taurus rakéták kérdése
Az elmúlt két évben Merz, mint ellenzéki politikus, élesen bírálta Olaf Scholzot az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás lassúsága miatt. Más nem szociáldemokrata politikusokkal együtt követelte, hogy Németország szállítson Taurus rakétákat Ukrajnának.
Egy októberi televíziós interjúban Merz kijelentette: „Ha Scholz helyében lennék, megadnám Ukrajnának ezeket a rakétákat, de nem ingyen. Először egyeztetnék Franciaországgal és az Egyesült Királysággal, hogy közös politikát alakítsunk ki, és világos követeléseket támasztanék Putyinnal szemben: állítsa le az ukrán infrastruktúra elleni csapásokat.”
Merz szerint a következő lépés az lenne, hogy eltörlik a csapások hatótávolságára vonatkozó korlátozásokat, majd szállítják a Taurus rakétákat.
Míg Franciaország és az Egyesült Királyság már szállítja az Storm Shadow és SCALP rakétákat, amelyek hatótávolsága 250 km, a német Taurus rakéták akár 500 km-re is képesek elérni.
Új európai szövetség Ukrajna támogatására
2022 májusában, nem sokkal Kijev régiójának felszabadítása után, Merz volt az első német politikus, aki Ukrajnába látogatott. Tavaly decemberben ismét Kijevbe utazott, hogy megerősítse támogatását Volodimir Zelenszkij elnök felé, és új szövetséget javasolt Ukrajna legnagyobb európai támogatóinak részvételével.
Merz elképzelése szerint ebbe a csoportba Németország, Franciaország, Lengyelország és az Egyesült Királyság tartozna. Kiemelte, hogy „a békefolyamat nem jelentheti Ukrajna meghátrálását Putyin követelései előtt.”
„A háborúnak a lehető leghamarabb véget kell érnie. Putyin csak akkor fog tárgyalni, ha Ukrajna képes megvédeni magát.” – mondta Merz Kijevben.
Ki az a Friedrich Merz?
Friedrich Merz jogász végzettségű politikus, aki 35 évvel ezelőtt, a CDU tagjaként kezdte politikai karrierjét az Európai Parlamentben.
- 1994-ben lett a német Bundestag tagja.
- 2000-ben, Gerhard Schröder kancellársága idején a CDU frakcióvezetőjévé választották. (Akkoriban őt tartották a CDU lehetséges jövőbeli vezetőjének, de végül Angela Merkel győzött a párton belüli hatalmi harcban.)
- 2009-ben, 55 évesen Merz ideiglenesen visszavonult a politikától, és a vállalati jogi szektorban dolgozott, ahol sikeres karriert épített fel.
2018-ban, amikor Merkel bejelentette visszavonulási szándékát, Merz visszatért a politikába, de csak a harmadik próbálkozásra sikerült megszereznie a pártvezetői pozíciót. A CDU tagságának szavazatával 62%-os támogatottsággal győzött két vetélytársával szemben.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
