A háború nem csak az ellenségeskedések által okozott közvetlen kibocsátások révén befolyásolja az éghajlatot, hanem azáltal is, hogy a környezetvédelmi programokra szánt pénzeszközöket katonai célokra fordítják.
A háborúval kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás 2024-ben 30%-kal nőtt; az orosz invázió ára az éghajlatra a teljes körű invázió 2022. február 24-i kezdete óta elérte a 230 millió tonna CO₂-t. Az ukrajnai háború környezeti következményeiről szóló riasztó hírek közepette kezdte meg munkáját a kínai Hangcsouban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 62. ülése – jelentette a környezetvédelmi minisztérium sajtószolgálata.
A Meteorológiai Világszervezet főtitkárhelyettese, Ko Barrett emlékeztetett arra, hogy 2024 volt a legmelegebb év a történelemben, a globális hőmérséklet 1,55°C-kal haladta meg az iparosodás előtti szintet.
Ugyanakkor Szvitlana Krakovszka, az Ukrán Hidrometeorológiai Intézet Alkalmazott Klimatológiai Laboratóriumának vezetője és Ukrajna képviselője az IPCC-ben kiábrándító számadatoknak adott hangot. Elmondása szerint
a háborúval kapcsolatos üvegházhatású gázok kibocsátása 2024-ben 30%-kal nőtt, így a teljes körű invázió kezdete óta összesen 230 millió tonna CO₂-egyenértékre emelkedett.
Az Initiative for Accounting for Greenhouse Gas Emissions from Russia’s War nonprofit szervezet több mint 42 milliárd dollárra becsüli Oroszország felelősségét ezekért a kibocsátásokért.
Krakovszka hangsúlyozta, hogy három évvel ezelőtt ezt a háborút fosszilis tüzelőanyag-háborúnak nevezte. Hangsúlyozta, hogy az emberiség olaj- és gázfüggősége adta Oroszországnak a háborúhoz szükséges erőforrásokat. Ráadásul a háború nemcsak a harcok által okozott közvetlen kibocsátások révén befolyásolja az éghajlatot, hanem azáltal is, hogy a környezetvédelmi programokból átirányítják a pénzeszközöket a katonai szükségletekre.
Az IPCC ülésén a résztvevők várhatóan megállapodnak a hetedik értékelő jelentéshez (AR7) és a CO₂-leválasztási technológiákról szóló módszertani jelentéshez kapcsolódó három munkacsoport hozzájárulásának tartalmáról. E dokumentumok célja, hogy ne csak rámutassanak a veszélyekre, hanem kiutat is javasoljanak az éghajlati válságból.
Krakovszka felszólította a világot, hogy ismerje fel, hogy az éghajlati biztonságért folytatott küzdelem és a háború befejezése közös feladat, amely közös fellépést igényel.
Hogyan hat az orosz–ukrán háború a környezetre? ● Kárpáti Igaz Szó
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.