Donald Trump elnökjelöltként még azzal kampányolt, hogy 24 óra alatt békét teremt Ukrajnában. Ezek a remények gyorsan szertefoszlottak, az amerikai elnök beiktatása után már finomított, és 100 napot kért ehhez. A nemzetközi sajtóban február elején kiszivárgott béketerv a hónap végére vizionálta az első hivatalos találkozót Zelenszkij és Putyin között, amelyet a konfliktus végleges rendezését célzó tárgyalások követnének. A Sztrana nevű ukrán híroldal által vázolt béketerv menetrendje szerint április 20-án hirdetnék ki a tűzszünetet, amely véget vetne a harci cselekményeknek, majd május 9-ig hoznák nyilvánosságra a végleges megállapodás részleteit. A kijevi vezetés hamis információnak nevezte a béketerv létezését, és hivatalosan a Fehér Ház sem kommentálta.
Szabó Sándor
Legutóbbi KISZó-kérdésünk ehhez kapcsolódott, alternatív reakciógombos véleményszavazásunkon azt kérdeztük olvasóinktól, hogy megvalósulhat-e a húsvéti tűzszünet? Ami a nem reprezentatív felmérés eredményét illeti, a válaszadók 64 százaléka, reális esélyt lát arra, hogy április 20-ig tényleg elhallgatnak a fegyverek Ukrajnában, míg 36 százalék szkeptikus, és a harcok folytatására számít.
A Daily Mail szerint az állítólagos béketerv egyik legmeghatározóbb pontja Ukrajna NATO-csatlakozásának végleges elutasítása. Trump azt szeretné, hogy Ukrajna végérvényesen lemondjon erről a törekvéséről, és helyette más biztonsági garanciákban részesüljön. A brit lap hangsúlyozza, hogy a terv megvalósulása egyelőre bizonytalan, hiszen mind Moszkva, mind Kijev fenntartásokkal kezeli a kiszivárgott információkat. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője tagadta a megállapodás létezését, és azt állította, hogy a hasonló hírek az orosz propaganda részét képezhetik. Az utóbbi hetekben sokféle „béketerv” kiszivárgott, nehéz megítélni ezek hitelességét.
Megkérdeztünk két, az ukrán hadseregben harcoló kárpátaljai magyar katonát, ők hogyan látják a lövészárokból, megvalósulhat-e egy esetleges húsvéti tűzszünet, hogyan viszonyulnak a katonák az utóbbi hetekben elhangzott ukrajnai háborúval kapcsolatos politikai bejelentésekhez?
A viski Szépi Attila azzal kezdte, hogy a kelet-ukrajnai Donbasz régióban 2014-ben kirobbant a fegyveres konfliktust követő első minszki egyezmény során megkötött tűzszünet sem tartott sokáig. A Minszk II. elnevezésű tűzszüneti egyezmény után egészen 2022-ig folytatódtak a szórványos harcok a frontvonalak mentén, de a konfliktus nem eszkalálódott olyan mértékben mint 2014-ben és 2015-ben.
– Akkor valamennyire bíztunk a tűzszünetben, de körülbelül fél nap után az oroszok elkezdtek lőni minket – magyarázta a 44 éves katona, aki 2014-et követően egy évet harcolt az úgynevezett terrorellenes hadműveletek övezetében, majd 2022 tavaszától újra visszatért a seregbe. – Most is csak arra használnák, hogy megerősítsék az állásaikat, utánpótlást hozzanak be. Ebből kiindulva én nem hiszem, hogy a tűzszünet megoldást jelentene a háború békés rendezésére, ahogy akkor, most is csak megerősödnének az oroszok és újult erővel támadnák Ukrajnát. Szerinte béke akkor lesz, ha az orosz hadsereg elhagyja a megszállt ukrán területeket. Úgy véli, hogy Donald Trump csak egy ember, az amerikai demokráciában nincs teljhatalma, soha nem is lesz.
Attila elmondta, hogy többször megjárta a frontvonal számos forró pontját, tavaly nyáron alakulatával részt vett az oroszok által ostromlott Harkiv megyei Vovcsanszk városát védő hadműveletekben. Jelenleg alakulata egy viszonylag „csendes területre” került pár hónapra. Mint fogalmaz, ez bevett gyakorlat a hadseregnél, több hónapnyi bevetés után hátrébb vonják az alakulatotokat, hogy rendezzék a soraikat.
– Mindenki tudja, aki már egy ideje itt van, hogy nem lesz ,az oroszok soha nem tartanák be. Ha az oroszoknak lett volna esélyük rá, már rég elfoglalták volna az egész országot – mondja a kárpátaljai katona, aki megjegyezte, hogy mérhetetlenül hálás a magyarországi Kárpátaljai Sárkányellátó Alapítvány segítségéért. – Tisztába vagyok azzal, hogy sokan belefáradtak és rejtőzködnek itthon vagy külföldön, abban bízva, hogy rövidesen visszatérhetnek a megszokott életükhöz. Én innen, a lövészárokból szemlélve, kevés esélyt látok erre.
Ennél sokkal optimistább Szabó Tivadar, aki a 73. területvédelmi zászlóalj kötelékében teljesít szolgálatot. A beregszászi férfival legutóbb december közepén beszélgettünk arról, hogyan ünneplik a karácsonyt a fronton harcoló katonák. Akkor a front egyik forró szakaszán állomásozott alakulata.
– Valamelyest biztonságosabb helyen tartózkodom, viszont ez bármikor megváltozhat – mondja. – Akitől reméltük, hogy elhozza a békét, eddig nem sokat tett, nekünk most a legfontosabb, hogy túléljük és épségben hazatérhessünk. Én reménykedem abban, hogy a húsvétot, a feltámadás ünnepét otthon tölthetem és a Jóistenhez imádkozom azért, hogy nem kell majd visszatérnem. A politikusok bejelentéseivel őszintén szólva nekünk itt nincs időnk foglalkozni, egyelőre semmilyen hatását nem érezzük – összegezte a béketervek kapcsán Szabó Tivadar.
Kapcsolódó tartalom:
Volodimir Zelenszkij elhagyta az Egyesült Államokat, egyelőre nem lesz ukrán-amerikai megállapodás
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
