Katasztrófa! – így jellemzik a legtöbben Ukrajnában Donald Trump azon döntését, miszerint azonnali hatállyal leállítja a Kijevnek nyújtott katonai segélyezést. Már azok a szállítmányok sem juthatnak el, melyek éppen úton vannak. A fejlemények tükrében kijelenthető: a lehető legrosszabbul zárult Volodimir Zelenszkij múlt pénteki washingtoni tárgyalása. A leghúsbavágóbb kérdés: mi lesz ezután?
Az ukrán államfő előtt két fő cél lebegett, amikor leült a Fehér Házban tárgyalni amerikai vendéglátójával. Az lett volna a feladata, hogy lelassítsa az amerikai-orosz közeledést, s ezzel párhuzamosan elérje, hogy az USA továbbra is Ukrajna háta mögött maradjon. Hogy aztán mi történt az Ovális Irodában, azt már mindenki tudja. Ha csak a puszta eredményeket, pontosabban annak következményeit nézzük, az ukrán államfő a lehető legrosszabb tárgyalási stílust választotta, igaz ez még akkor is, ha esetleg szándékosan provokálták ki emocionális kirohanását. Merthogy a nagy reményekkel várt washingtoni vizit után éppen az ellenkezője történik mindannak, ami miatt Zelenszkij odautazott. Miközben a Fehér Ház és a Kreml barátkozása még szorosabbra fordulhat, Kijev mögül teljes mértékben kihátrálni látszik Washington, aminek a következményei már rövid távon beláthatatlanok lehetnek.
Emlékezhetünk, miután Donald Trumpot megválasztották az Egyesült Államok régi-új elnökének, Kijevben azonnal azt követelték tőle, hogy az erő nyelvén bírja rá Moszkvát a békére. Ezzel szemben mindez bumerángként üt vissza, merthogy a Fehér Ház éppen Zelenszkijt próbálja az erő nyelvén rávenni a békekötésre. Erre azért van szükség, mert az ukrán elnök szembehelyezkedett Trump békekötési szándékaival, minden fórumon a feltétel nélküli tűzszünet ellen, ergo a háború folytatása mellett érvelt, figyelmen kívül hagyva a megváltozott geopolitikai realitásokat.
Ötéves elnöki ciklusának a hatodik évét töltő Zelenszkij most rendkívül szorult helyzetbe kormányozta magát. Két út áll előtte. Az egyik, hogy meghunyászkodik, bocsánatot kér Trumptól és aláírja mindazt, amit elé tesznek. A másik, hogy a Trump-ellenes európai koalíció támogatását élvezve megpróbálja folytatni az orosz agresszióval szembeni, egyre elkeseredettebb és kilátástalanabb ellenállást. Persze van egy harmadik út is: az „emelt fővel” való távozás lehetősége.
Visszakanyarodva az amerikai döntés várható következményeire. Katonai szakértők szerint olyan 2-4 hónap múlva lesz igazán érezhető az amerikai fegyverstop negatív hatása. Elsősorban légvédelmi rakétákból és tüzérségi lőszerekből léphet fel drasztikus hiány, mert a kieső támogatást Európa egymaga képtelen lesz pótolni, legfeljebb csak mérsékelni. A most meghozott döntés után nőhet a veszélye annak, hogy a későbbiekben az amerikaiak által biztosított műholdas katonai felderítési információkat és a Starlink internetes szolgáltatásokat is korlátozhatják, ami szakértők magyarázata szerint azt jelenti majd, hogy egyszerűen „megvakul és megsüketül” az ukrán légvédelem.
Ugyanakkor az elmúlt napok fejleményeinek a hatása más aspektusból is kiütközhet. Nyilván a fronton lévők harci moráljának sem tesz jót, hogy tudják, az USA kiállni látszik Ukrajna támogatóinak a sorából. A szomorú valóság, hogy a hadsereg fegyver nélkül, a gazdaság beruházások nélkül, a nép perspektíva nélkül látszik maradni…
A cél szentesíti az eszközt, ismerjük a mondást. Donald Trump legfőbb külpolitikai választási ígérete a mielőbbi ukrajnai béke megteremtése volt. Mint látjuk, a módszerekben nem válogat. Elindult egy úton, ami szerinte az ukrán államfő pozíciója miatt nem működött, ezért most más, sokkal durvább eszközökkel próbálkozik, hogy megkaparinthassa a Nobel-békedíjat…
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
