Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és beregszászi konzulátusa közös szervezésében prof. Herencsár Viktória, ArtD., a Cimbalom Világszövetség alapító elnökének ünnepi koncertjére került sor Beregszászban. A koncertet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartották.
Hegedűs Csilla
Gyebnár István, a beregszászi külképviselet ideiglenes ügyvezetője köszöntőjében kihangsúlyozta, 177-ik évfordulóját ünnepeljük annak az eseménynek, amikor egy népből nemzet lett, és egy társadalom nemzeti közösséggé vált.
– Kárpátalja népe soha nem vonta ki magát a szabadságharcokból: Bocskai, Tököli és Rákóczi népének derék hadát mindig ez a táj adta. Nem volt ez másként 1848-1849-ben sem. A szabadságvágy, a bátorság eszméje, s ezen eszmék mellett a határozott kiállás azóta semmit sem változott – hangsúlyozta a diplomata.
Herencsár Viktória alkalomhoz illő műveket adott elő. Felcsendült többek mellett Liszt Ferenc: A magyarok Istene című mű, pizzicato és glissando etűd, variációk Petőfi Sándor Távolból című versének megzenésített dallamára. Emellett erdélyi hangulatot, magyar „fantáziát” varázsolt csodálatos játékával a művésznő, aki most először járt Kárpátalján.
– Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy meghívást kaptam az itteni ünnepségre, mert Kárpátalján eddig még nem léptem fel. Felemelő érzés volt számomra, hogy ilyen sokan kíváncsiak voltak a koncertemre, és együtt ünnepelhettük ezt a jeles napot. Azt tapasztaltam, hogy sokan rácsodálkoztak a cimbalomra, a játékra, de abban reménykedem, hogy mindenki szép benyomásokkal tért haza, és olyan élményt kapott, ami a jövőben talán megváltoztatja a cimbalomról alkotott véleményét – fejtette ki Herencsár Viktória, aki a koncertet megelőzően Cimbalommal a világ körül címmel cimbalomtörténeti előadást tartott.
– A Cimbalom Világszövetség 1991-ben alakult, melynek én vagyok az elnöke. Az eltelt évtizedek alatt nagyon sok minden történt a világban, a cimbalmosok megismerték egymás hangszerét, megismerhettük a különböző országok irodalmát. Ez a hangszer sokat fejlődött az évek során, de büszkén mondható, hogy a magyar típusú cimbalom a legfejlettebb, és ennek a mintájára próbálják más országokban is a cimbalmokat átalakítani, például rájuk kerül a pedálszerkezet – magyarázta a művész.
Mint mondta, sajnos nem jutott el minden országba a cimbalom-művészet, de ahová eljutott, az ott élő zeneszerzőket is inspirálta az a színes paletta, amit ez a hangszer át tud adni.
– Nagyon remélem, hogy az idő múlásával egyre több országba el fog jutni a cimbalom. Ezen dolgozunk, hogy megismertessük ennek a csodás hangszernek a történetét, azt, hogy már a 17-18. században születtek rá kompozíciók. Azokban az időkben minden negyedik ember meg tudta szólaltatni a cimbalmot, s főleg hölgyek, hiszen nemzetközileg a cimbalmosok hetven százaléka nő. Ezt régi templomi ábrázolások is igazolják, hiszen azokon vagy angyalok, vagy nők kezében van a cimbalom. Ez csak az utóbbi évtizedekben változott meg – szögezte le Herencsár Viktória, aki az előadását is megannyi népdallal, operából vett részlettel színezte.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
