Rezes József: A Sljah-rendszer megszüntetése negatív hatással van az ukrajnai segélyezésre
A Miniszteri Kabinet 2025. március 1-i hatállyal megszüntette a Sljah rendszert azon hadköteles személyek számára, akik külföldről humanitárius és egészségügyi segélyt szállítottak Ukrajnába. A döntéssel gyakorlatilag ellehetetlenítették azokat a humanitárius tevékenységet végző szervezeteket, amelyek eddig több tízezer tonna külföldi adományt juttattak Kárpátaljára, valamint Ukrajna belső területeire. A közösség- és területfejlesztési minisztérium közlése szerint a határátlépési engedélyek megszüntetésével kizárólag azok a személyek léphetik át a határt humanitárius céllal, akik rendelkeznek felmentéssel a mozgósítás alól.
Szabó Sándor
A Kabinet február 25-i ülésén módosította a hadiállapot idejére vonatkozó határátlépési szabályozást, amely a hadköteles korú (18 és 60 év közötti) férfiak kiutazásának rendjéről rendelkezik. A változtatások nyomán megszűnt a humanitárius célú Sljah elnevezésű engedély, mely lehetőséget biztosított a hadkötelesek határátlépésére. Így a segélyszállítmányok fuvarozását csak olyanok végezhetik, akik egyébként is jogosultak határátlépésre, vagyis nem esnek a mozgósítás hatálya alá, és olyan típusú felmentéssel (például rokkantság, három vagy több gyermeket nevelő apák) rendelkeznek, amely feljogosít az ország elhagyására is. A megszorítás nem vonatkozik a külföldi személy- és áruszállítással foglalkozó sofőrökre.
A háború három éve alatt több tízezer tonna segélyszállítmány érkezett külföldről. A humanitárius tevékenységet végző szervezetek hatalmas mennyiségű adományt, élelmiszert, higiéniai termékeket, egészségügyi felszerelést és gyógyszereket stb. hoztak Ukrajnába a hadsereg és a civilek számára. Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) ügyvezető igazgatója, a Kárpátaljai Ukrán–Magyar Regionális Ifjúságfejlesztési Alapítvány vezetője a Kárpáti Igaz Szó ukrán nyelvű hírportáljának a Kiszo.news-nak elmondta, hogy a Sljah-rendszer megszüntetése komoly nehézséget okoz az adományok átjuttatásában. Emiatt több tucat szállítmány ragadt külföldön, amelyre nagy szükség lenne a frontvonalban és a hátországban egyaránt. A KHÖT révén a három év során számtalan segélyszállítmány érkezett Kárpátaljára és a háború sújtotta területekre.
– Az Ukrajna elleni orosz invázió első időszakában kidolgozott Sljah-rendszer nagyban megkönnyítette a létfontosságú külföldi segélyek Ukrajnába juttatását – mondja Rezes József. – Ezek jellemzően humanitárius és egészségügyi segélyszállítmányok voltak, amelyek az első időszakban a menekültválság enyhítésében, később a frontvonal közelében élők megsegítésében játszottak fontos szerepet. A kezdeti nehézségek után sikerült egy jól működő logisztikai rendszert kiépíteni. Ennek fontos pillére volt a Sljah, amely kiutazási lehetőséget biztosított azon férfiak számára, akik aktív szerepet vállaltak a segélyezésben. Igen, voltak visszaélések, de ez a kérdés véleményem szerint a bűnüldöző szervek hatáskörébe tartozik. A hatóságok feladata a visszaélések kivizsgálása és megelőzése, valamint a felelősök bíróság elé állítása. Viszont ezzel a lépéssel a fürdővízzel kiöntötték a gyereket is.
A KHÖT ügyvezető igazgatója rámutatott arra, hogy a Sljah-rendszer megszűnése számos külföldi kapcsolatokkal rendelkező kissebb szervezetet és jótékonysági alapítványt érint negatívan, ugyanis hatalmas mennyiségű adománytól esnek el emiatt. Hozzátette: a háború három éve alatt, a humanitárius tevékenységet végző szervezetek a külföldi adományoknak köszönhetően rengeteg problémát oldottak amely, ezzel is csökkentve az államra nehezedő terhet. A szervezetek több száz külföldi adományozóval álltak kapcsolatban, amelyek így célirányos segítséget tudtak nyújtani a civilek és a hadsereg számára.
– Vonatkozik ez egyaránt a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálatra, különböző egyházi szervezetekre, a KHÖT-re, az ifjúságfejlesztésért alapítványra egyaránt – konkretizálta Rezes József. – Számunkra is meglepetés volt, amikor a Miniszteri Kabinet érdemi egyeztetés nélkül teljesen megszüntette a Sljah-rendszert. Több olyan humanitárius szervezetről is tudomásom van, amelyeknek már előkészített szállítmánya ragadtak külföldön. Ezek a mennyiségek tekintetében nem jelentős adományok, viszont nagyon fontosak és rendkívül szükségesek lennének a fronton harcoló katonák, az egészségügyi intézmények, szociális intézmények számára Kárpátalján és más ukrajnai régiókban.
Rezes József meglátása szerint a döntés rendkívül negatív hatással van a humanitárius tevékenységet folytató szervezetekre, amelyekre Ukrajnában nagy szükség mutatkozik. Abban bízik, hogy a kormány felismeri ezt, és belátható időn belül kidolgoznak egy olyan alternatívát, átláthatóbb határátlépési mechanizmust, amellyel kiszűrhetőek a visszaélések, ugyanakkor az önkéntesek folytathatják a tevékenységüket.
– Nagyon nehéz olyan külföldi partnert találni, amely vállalja a szállítmányok átjuttatását a határon – fejtette ki KHÖT ügyvezető igazgatója. – Így a kérdést sürgősen meg kell oldani. Egyébként a kormány megbízta a Szociálpolitikai Minisztériumot és a Védelmi Minisztériumot, hogy dolgozzanak ki új, megbízható mechanizmust azon katonaköteles korú férfiak határátlépésére, akik humanitárius vagy egészségügyi szállítmányokat szállítanak. Azonban egyelőre arról nem lehet semmit tudni, hogy milyen stádiumban van a tervezet, és mikortól kerülhet bevezetésre az új rendszer.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
