Técsőn ünnepi istentisztelettel emlékeztek meg a magyar szabadságharc és forradalom 177. éves évfordulójáról. Az ünnepi istentiszteletet, László Károly, a református gyülekezet lelkipásztora tartotta, melyet a Rómabeliekhez írt levél 31. versével kezdett: „Mit mondunk azért ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?”
Bökényi Magdolna
Méltatva az 1848-49-es forradalom hőseit, kifejtette, 177 esztendő áll a magyar nemzet mögött, s ez létezésének legfájdalmasabb időszaka, ámde ez volt az az időszak, amikor egy népből nemzet született. A magyar nép legnagyobb erénye a hazaszeretete, a vallásához és az egyházához való ragaszkodása, szabadságvágya.
Magyarország Beregszászi és Ungvári Főkonzulátusának nevében Balogh György konzul osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel.
– Testben és lélekben, amikor koszorúnkat letesszük, együtt ünnepelünk az anyaországgal, valamint az összes határon túlra szakadt terület magyarságával. Azt, hogy most 105 év szétszakítottság után még mindig együtt ünnepelhetünk, 1848 tavaszának köszönhetjük, az akkor kialakult nemzeti összefogásnak. Nagy tettekkel áldott meg minket a mindenható, de előtte megadta azt a kegyelmet, hogy olyan egységessé váljunk, amit nem szakíthat szét senki.
Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki középszintű szervezetének elnöke elmondta, hogy a szabadságért és a függetlenségért minden időkben meg kellett küzdeni. Hosszú történelmünk során, ezért a két fogalomért küzdött a magyarság, s ez a küzdelem végigkísérte történelmünket. Napjaink feladata, hogy készüljünk a békés időszakra, mert ez az időszak sem lesz könnyű, visszatérni azokhoz a dolgokhoz, amit már elkezdtünk itt a Felső-Tisza vidéken, és hazahívni, várni azokat, akik most a világban hányódnak, mert otthon ők itt lesznek.
Száva József, Bustyaháza alpolgármestere az ifjúsághoz intézte szavait. 1848 üzenete, hogy az ifjúságé a jövő, ámde nemcsak az fontos, hogy milyen jövőt hagyunk az ifjúságra, az is lényeges, milyen ifjúságot hagyunk a jövőre.
–A jelen lévő ifjúságra nézve azt hiszem reményteljes jövőnk lesz, mert a nehéz idők erős embereket kovácsolnak, az erős emberek pedig jó időket hoznak el. Arra kérem az ifjúságot, emlékezzen arra, hogy szabad csak akkor lehet, ha megőrzi nemzeti identitását, Istenbe vetett hitét, és emlékszik az igére: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?”
Az istentisztelet után csendes koszorúzásra került sor, amelyen az egyházi és civil szervezetek képviselői elhelyezték a megemlékezés koszorúit Kossuth Lajos mellszobránál.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
