Az elmúlt napokban több, az általános mozgósítással kapcsolatos törvénymódosítás is elfogadásra került Ukrajnában. Ilyen például, hogy elengedik a katonai nyilvántartás szabályainak megsértéséért kiszabható pénzbírság felét, amennyiben az érintett elismeri a szabálysértés tényét. Bár még nem végleges, ha a parlament második olvasatban is elfogadja, akkor börtönbüntetéssel sújthatják a toborzóközpontok és a katonai orvosi szakbizottságok dolgozóit, amennyiben beigazolódik, hogy törvénysértést követtek el a mozgósítás során. Szintén az elmúlt napokban zárult le egy bírósági eljárás, amely kimondja, hogy a jogtalan mozgósítás nem ad jogalapot a leszerelésre. Közben egyre nagyobb méreteket ölt a mozgósítás elkerülése.
Elengedik a bírság felét
Az elmúlt héten a parlament megszavazta a 12093. számú törvényjavaslatot, amely 50 százalékos díjkedvezményt biztosít azoknak a hadköteleseknek, akik önként befizetik a katonai nyilvántartás szabályainak megsértése okán kiszabott közigazgatási bírságot. Az elfogadott dokumentum értelmében az adminisztratív eljárás alá vont állampolgároknak 10 napjuk lesz arra, hogy kérvényezzék a bírság 50 százalékos csökkentését. A bírság minimumösszege, azaz 17 000 hrivnya (maximum 22 500 hrivnya) esetében 8500 hrivnyára mérséklődik a büntetés. Azok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akik elismerik a szabálysértést, és vállalják az ezzel járó közigazgatási felelősségre vonást. A büntetés mérséklése iránti kérelem a toborzóközpontokban személyesen írásos formában, vagy a Rezerv+ alkalmazáson keresztül is benyújtható lesz. A közeljövőben az applikációban a szabálysértés okáról is tájékozódhatnak az érintettek. A kérelem benyújtását követően a toborzóközpont vezetője három napon belül megvizsgálja, és döntést hoz az ügyben.
A törvény javasolja továbbá a katonai nyilvántartásba vétel megsértésével kapcsolatos közigazgatási ügyek lezárását azon személyek esetében, akik önként jelentkeznek katonai szolgálatra. A jogszabály egyik fő célja az állami költségvetés feltöltése a bírságok önkéntes befizetése révén, valamint az állampolgárok ösztönzése arra, hogy időben frissítsék adataikat a katonai nyilvántartási rendszerben. A törvény célja továbbá, hogy csökkentse az adminisztratív rendszer terheit, ami a törvénytervezet indoklása szerint hozzájárulhat a nyilvántartási kötelezettség megsértésével kapcsolatos ügyek gyorsabb megoldásához.
Börtönnel fenyegetik a toborzótiszteket és a katonaorvosi bizottságok tagjait
Első olvasatban megszavazta a Legfelső Tanács a toborzóközpontok és a katonai orvosi szakbizottság vezetői büntetőjogi felelősségre vonásának bevezetéséről szóló törvényjavaslatot. A törvénytervezetet azért dolgozták ki, hogy biztosítsák a mozgósítási jogszabályok előírásainak megfelelő végrehajtását, valamint az állampolgárok szabadságjogainak tiszteletben tartását a mozgósítási intézkedések során. A törvénytervezet Ukrajna Büntető Törvénykönyvének új cikkelyekkel való kiegészítését javasolja – 337 (1) A katonai szolgálatra való alkalmasság megállapítására irányuló orvosi vizsgálat (katonaorvosi vizsgálat) lefolytatására vonatkozó eljárás megsértése esetén. A parlamenti képviselők 2-től 5 évig terjedő büntetés kiszabását javasolják a katonai szolgálatra való alkalmasságot megállapító orvosi vizsgálati eljárás szándékos megsértése miatt abban az esetben, ami a szolgálatra nem kötelezett állampolgár behívásához, valamint az orvosi vizsgálat eredményeként az állampolgár felmentéséhez vezetett”. Ugyanakkor a hadiállapot idején elkövetett jogsértésekért 3-8 évig terjedő szabadságvesztést kell kiszabni. 5 évig terjedő szabadságvesztés kiszabását javasolják a toborzást végző katonai tisztviselők esetén.
Kimondta a bíróság: a jogtalan mozgósítás nem jelent jogalapot a leszerelésre
A hadköteles besorozása a mozgósítás során visszafordíthatatlan, még akkor is, ha a bíróság megállapítja, hogy a mozgósítás a területi toborzási és szociális támogatási központ (TCK) által a törvények megsértésével történt, mert ez nem ad okot a hadseregből való leszereléshez – közölte Ukrajna Legfelsőbb Bírósága egy, a napokban lezárult ügyre hivatkozva. A fellebbviteli bíróság hozott ilyen határozatot egy fellebbezést benyújtott katona ügyében. A férfi azt állította, hogy katonaorvosi vizsgálat nélkül mozgósították. Az elsőfokú bíróság, amellyel a fellebbviteli bíróság egyetértett, jogellenesnek találta az ügyben érintett toborzóközpont intézkedését a felperes mozgósítás alatti katonai szolgálatra való behívásával kapcsolatban, és kötelezte a katonai egységet a katonai szolgálat alóli felmentésére, ami mindkét szintű bíróság álláspontja szerint a felperes megsértett jogainak a megfelelő helyreállítását jelenti.
A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor kiemelte, hogy a megsértett jog helyreállításának a vitatott jogviszony keretében kell megtörténnie annak szereplői részvételével. Ugyanakkor a katonai egységnek a katonai szolgálat alóli mentesítési kötelezettsége túlmutat a járási TCK és a felperes között a mozgósítás során történt besorozásának eljárására vonatkozó, jelen ügyben elbírálás tárgyát képező jogviszonyon.
A Legfelsőbb Bíróság úgy vélte, hogy a vitatott jogviszonyban sérült a felperesnek a mozgósítás alatti katonai szolgálathoz való joga. A felperes által a megsértett jog védelmére választott módszer, amelyet utólag az ügy mérlegelése – a katonai szolgálatból való felmentés – nyomán mindkét szintű bíróság alkalmazott, hatástalan, mert nem dönti el a felperes besorozási eljárása eredményeként meghozott döntés jogszerűségét.
A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozta, hogy a hadköteles mozgósítás alatti besorozási eljárása visszafordíthatatlan, azaz már lezajlott, és a sorozási eljárás jogellenesnek való elismerése nem eredményezi a katonai szolgálatra kötelezett korábbi jogállásának visszaállítását.
„Az a puszta tény, hogy a mozgósítás során nem ment át az orvosi vizsgálaton, nem bizonyítja a felperes katonai szolgálatra való alkalmatlanságát, és nem alapozza meg a katonai szolgálatból való leszerelést a mozgósításról és a katonai szolgálatról szóló törvény 26. cikkelye értelmében” – jegyezte meg a Legfelsőbb Bíróság.
Inkább az életüket kockáztatják a Tisza átúszásával…
A háború negyedik évében a mozgósítás elkerülése hatalmas méreteket öltött. Ennek legfőbb oka, hogy gyakorlatilag teljesen elfogytak az önkéntesek. A teljes körű orosz invázió első heteiben, hónapjaiban sorok alakultak ki a toborzóirodáknál. Rengetegen jelentkeztek hazájuk védelmére. Olyan mértékű volt a túljelentkezés, hogy azokat, akinek egészségügyi problémái voltak, esetleg egyáltalán nem rendelkeztek katonai tapasztalattal, azzal küldték el: majd értesítik, ha szükség lesz rájuk. Mostanra önként csak az keresi fel a toborzóirodát, akiknek jogos (három kiskorú gyermek, rokkantság, tanulmányok folytatása stb.) felmentésük van, vagy munkájából fakadóan mentességet élvez a mozgósítás alól.
Hatalmas mértékű korrupció övezi a katonai mozgósítást. Bármennyire is küzd ellene az állam, akiknek az anyagi helyzete, kapcsolatrendszere lehetővé teszi, azok megkerülik a törvényeket. Korábban a parlamentben voltak javaslatok arra, hogy ezek a pénzek a toborzótisztek zsebe helyett a költségvetésbe vándoroljanak, ám ezeket rendre lesöpörték az asztalról, arra hivatkozva, ez egyenlőtlenségeket és feszültséget szülne a társadalomban. A korrupciót nem sikerült felszámolni, a társadalmi egyenlőtlenségek egyre jobban mélyülnek.
Rengetegen vannak, akik kerülik a nyilvános helyeket, hónapok, évek óta nem tették ki a lábukat az otthonukból, így igyekeznek elkerülni, hogy a toborzótisztek és a hatóságok látóterébe kerüljenek. Sokan végső elkeseredésükben az utolsó megspórolt pénzüket adják oda embercsempészeknek és megpróbálnak külföldre szökni.
Andrij Korinyevics, a hírhedt Azov ezred katonája, aki az orosz fogságot is megjárta, a Szuszpilne közszolgálati csatornának adott interjúban elismerte, hogy napról napra csökken az önkéntesek száma. A védő az elmúlt egy évben az önkéntesek toborzásából veszi ki a részét, a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében próbált motivált embereket találni. Tapasztalatai szerint egyre többen próbálnak meg külföldre szökni, sokszor inkább vállalják azt a kockázatot, hogy a Tiszába fulladnak, mintsem a frontra menjenek. A katonatiszt úgy véli, hogy ennek egyik fő oka, hogy kudarcot vallott a politikai kommunikáció.
„Nincsenek megfelelő motivációs videóink, motivációs filmjeink. Dolgozunk-e rajta? Igen, de nem eleget. Az emberek inkább ellenszegülnek a toborzóknak, minthogy elmenjenek megvédeni az országot” – fogalmazott Korinyevics.
Kapcsolódó:
Több tízezren keresték fel az ukrán hadsereg toborzóközpontjait
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
