A külföldön dolgozó ukránok pénzutalásai mindig is jelentős devizaforrást jelentettek Ukrajna számára. A háború kitörése és a menekültek külföldre áramlása azonban megváltoztatta ezt a tendenciát: a pénzáramlás lelassult, majd 2024 végére az ukrán jegybank (NBU) történelmi mélypontot rögzített. A beérkező átutalások volumene mindössze 9,6 milliárd dollárt tett ki, ami a legrosszabb adat 2017 óta.
Bujdosó Ivett
A szakértők szerint több tényező állhat a csökkenés mögött: a keresetek visszaesése, a migrációs hullám hosszú távú hatásai, valamint az új adószabályozás, amely alternatív pénzmozgási formákhoz vezetett.
Bár a háború miatt több millió ukrán hagyta el az országot, paradox módon a hazautalások mégis csökkentek. Ennek egyik fő oka a hosszú távú asszimilációs folyamat, amelynek során az ukránok egyre inkább beilleszkednek új hazájukban.
Vitalij Sapran, az Ukrán Nemzeti Bank egykori tanácstagja szerint az ukrán családok jelentős része korábban a „külföldön dolgozunk, de Ukrajnában élünk” modellt követte. A háború azonban ezt a dinamikát alapjaiban változtatta meg: a munkavállalók magukkal vitték családjukat, és letelepedtek Európában, Kanadában és az Egyesült Államokban. Minél tovább tart a háború, annál inkább erősödik ez a tendencia.
Andrij Sevcsisin pénzügyi elemző egyetért ezzel. Szerinte „az egyik legfőbb ok a biztonság kérdése. A menekültek egyre inkább véglegesen külföldön maradnak, hozzátartozóikat is kitelepítik, nyelvet tanulnak és állást találnak. Ha valaki a családját is kiviszi, akkor megszakad a pénzügyi kapcsolata Ukrajnával, hiszen nincs kinek hazautalnia.”
A szakértő szerint a biztonsági tényező nemcsak a háborús veszélyekre vonatkozik, hanem a mozgósítási kockázatokra is, amelyek miatt egyre többen döntenek a végleges külföldi letelepedés mellett.
Egy másik jelentős tényező, hogy egyre több ukrán vállalat és munkavállaló költözik külföldre. A vállalatok, különösen az IT-cégek, alkalmazottaikkal együtt települnek át Lengyelországba, Németországba és más európai országokba. Sevcsisin szerint ez részben a külföldi ügyfelek biztonsági elvárásainak köszönhető.
Egy új jelenség is befolyásolja a hivatalos pénzáramlás csökkenését: a kriptovaluták egyre nagyobb szerepe. A 2024-es ukrán adószabályok módosítása miatt sok vállalkozó kriptovalutára váltott, így elkerülve az adózást. Sevcsisin szerint sok egyéni vállalkozó (FOP) immár a „szürke zónában” dolgozik, és a korábbi hivatalos hazautalásokat kriptovalutás tranzakciók váltják fel.
Továbbá az európai munkaerőpiac sem olyan kedvező, mint korábban. Az EU gazdasági lassulása és az infláció miatt a külföldön dolgozó ukránok kevesebbet keresnek, és így kevesebb pénzt tudnak hazaküldeni.
A Közgazdasági Stratégiai Központ (CES) szerint a legnagyobb visszaesés azoknál az ukrán munkavállalóknál történt, akik nem rendelkeznek tartózkodási engedéllyel és szezonális munkákat végeznek. Az ő keresetük 3,1 milliárd dollárral csökkent 2024-ben, ami 27,9 százalékos visszaesést jelent 2023-hoz képest.
Bohdan Szluckij, a CES elemzője szerint „azok az ukránok, akik 2022-ben hagyták el az országot, már alkalmazkodtak a helyi gazdasági környezethez, ami szintén megváltoztatta a pénzügyi kapcsolataikat Ukrajnával.”
Korábban a háború miatt jelentős adományok és támogatások is érkeztek Ukrajnába külföldi magánszemélyektől és szervezetektől. Az elmúlt időszakban azonban ezek is csökkentek.
Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek továbbra is támogatják Ukrajnát, ám ezek az összegek nem jelennek meg a pénzutalások statisztikáiban, így a csökkenő adatok részben ennek is köszönhetők.
A pénzügyi helyzet alakulása
A CES adatai szerint 2015 és 2021 között a külföldről érkező átutalások stabil növekedést mutattak, 2015-ben még 7 milliárd dollárt, míg 2021-ben rekordnak számító 14 milliárd dollárt küldtek haza az ukránok. A 2022-ben kitört háború azonban megváltoztatta ezt a dinamikát. 2022-ben 12,5 milliárd, 2023-ban 11,3 milliárd, 2024-ben pedig 9,6 milliárd dollárra esett vissza az összeg.
Az Ukrán Nemzeti Bank szerint 2024 volt az elmúlt nyolc év legrosszabb éve a hazautalások szempontjából. Még a decemberi adatok is elmaradtak az elvárásoktól, holott ez hagyományosan az egyik legerősebb hónap a karácsonyi időszak miatt. 2025 januárjában pedig további 20 százalékos visszaesés következett be az előző év azonos időszakához képest: a 665 millió dolláros beáramlás messze elmaradt az egy évvel korábbi 830 millió dollártól.
A pénzforgalom változása és a nemzetközi utalások visszaesése
A visszaesés egyik legmarkánsabb jele a nemzetközi pénzátutalási rendszereken (pl. Western Union) keresztül történő tranzakciók csökkenése. 2025 januárjában az ilyen típusú átutalások 30 százalékkal csökkentek, és mindössze 163 millió dollárt értek el az egy évvel korábbi 229 millió dollárral szemben.
A probléma azonban nem csupán a külföldön élő egyének és családok pénzügyi helyzetére van hatással, hanem Ukrajna teljes külkereskedelmi mérlegére is.
A háború előtt a vendégmunkások által hazautalt pénzösszegek jelentős mértékben kiegyenlítették Ukrajna kereskedelmi mérlegének hiányát, évi 12-14 milliárd dolláros szinten. Azonban a jelenlegi adatok azt mutatják, hogy ez a forrás már nem képes fenntartani ezt az egyensúlyt, ami további pénzügyi kihívásokat jelent az országnak.
Hány ukrán él külföldön?
A háború kitörése óta Ukrajnát elhagyók pontos száma nehezen meghatározható, hiszen nem mindenki regisztrál hivatalosan menekültként, illetve sokan országot váltanak a jobb lehetőségek reményében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint jelenleg 4,5 millió ukrán tartózkodik az Európai Unióban, közülük 700 ezren gyerekek.
„A 4,5 millió ukrán, akik most európai országokban élnek, mind vissza akarnak térni hazájukba, de ehhez tartós békére van szükség” – mondta von der Leyen 2025. február 24-én, kijevi látogatása során.
Az ukrán parlament becslései szerint összesen 7,7 millió ukrán él jelenleg külföldön, ebből 5,3 millió az Európai Unióban.
Az ukrán határőrség statisztikái szerint a teljes háborús időszak alatt a nettó kivándorlás elérte a 3 millió főt, vagyis ennyi ember hagyta el az országot anélkül, hogy visszatért volna. Csak 2024-ben 443 ezer ukrán hagyta el az országot, ami háromszorosa a 2023-as adatnak.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint az ukrán menekültek legnagyobb számban Németországban (1,1 millió fő), Lengyelországban (975 ezer fő) és Csehországban (379 ezer fő) tartózkodnak.
Európai statisztikák szerint 2024 végére a Lengyelországban élő ukránok száma 600 ezer fővel csökkent, míg Németországban kismértékben nőtt. Csehországban szintén csökkent a menekültek száma, ami részben a hazatérők, részben pedig az országváltók miatt következett be.
Ugrásszerűen növekedtek a belső pénzmozgások
Érdekes jelenség, hogy míg a külföldi hazautalások csökkentek, a belföldi pénzmozgások jelentősen növekedtek. 2024-ben az ukrán állampolgárok összesen 33 milliárd dollár értékben utaltak pénzt belföldön, ami 83 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Bár ennek egy jelentős része vélhetően a „borítékos” fizetésekből származik, az is látszik, hogy a családon belüli támogatás Ukrajnán belül egyre fontosabb szerepet kap. Sok esetben azok a családtagok, akik az ország keleti és déli részeiből biztonságosabb régiókba költöztek, belföldi utalások formájában kapnak segítséget szeretteiktől.
Mire számíthatunk a jövőben?
A szakértők óvatos optimizmussal tekintenek a jövőbeni trendekre.
Vitalij Sapran szerint „a háború végével a migráció egy része visszafordulhat, és a pénzátutalások is újra növekedhetnek. Azonban már soha nem érjük el a háború előtti szinteket, mivel sok család végleg letelepedett külföldön.”
Andrij Sevcsisin viszont bizakodóbb. Mint kifejtette, 2025-ben már némi javulásra számít. Szerinte az év végére a hazautalások összege elérheti a 9,8 milliárd dollárt.
Hosszabb távon sok múlik a gazdasági helyzet stabilizálódásán és azon, hogy a háborús kockázatok mennyire csökkennek. Amennyiben a helyzet stabilizálódik, a külföldi vállalatok is újra foglalkoztathatnak ukránokat, ami új bevételi forrásokat nyithat az ország számára.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
