Az ukránok többsége (66 százalék) negatívan viszonyul ahhoz az elképzeléshez, hogy az országban még a háború befejezése előtt elnöki vagy parlamenti választásokat tartsanak. Ezzel szemben a lakosság mindössze 22 százaléka támogatná a választások lebonyolítását – derült ki a Razumkov Központ Szociológiai Szolgálata által végzett felmérésből.
A szociológusok megállapították, hogy a háború alatti választások támogatása nagymértékben függ az aktuális vezetésbe vetett bizalomtól, különösen az államfő támogatottságától.
Azok közül, akik bíznak Ukrajna elnökében, csupán 11 százalék támogatná a háború alatti választásokat, míg 79 százalék elutasítja ezt az ötletet. Az elnökben nem bízó válaszadók körében magasabb a választások támogatottsága (40,5 százalék), de a többségük (47 százalék) még így is ellenzi a háború alatti szavazást.
Hasonló összefüggés figyelhető meg a parlamentbe vetett bizalom esetében is. A Legfelső Tanácsot támogatók 11 százaléka tartja elfogadhatónak a háború alatti választásokat, míg 76 százalék ellenzi azokat. Azok körében, akik nem bíznak a parlamentben, 25 százalék támogatná, míg 64 százalék ellenzi az ötletet.
A felmérés szerint az ukránok 63 százaléka szintén elutasítja a helyhatósági választások lebonyolítását még a háború vége előtt, függetlenül attól, hogy a biztonsági helyzet ezt lehetővé tenné-e. Mindössze 25 százalék vélekedik erről pozitívan.
A kutatás szerint az ukránok 47 százaléka úgy véli, hogy egy háború alatti választás megosztaná a társadalmat, míg mindössze 11 százalék gondolja úgy, hogy ez hozzájárulna az összetartáshoz. 28 százalék szerint a választások nem befolyásolnák a társadalmi egységet.
A válaszadók 49 százaléka szerint a háború alatti kormányváltás akadályozná az ország győzelmét Oroszország felett, míg 13 százalék úgy véli, hogy épp ellenkezőleg, hozzájárulna a sikerhez. További 20 százalék szerint a politikai változások nem lennének hatással a háború kimenetelére.
A kérdésre, hogy milyen időintervallum után lenne megfelelő az elnök- és parlamenti választások kiírása, az ukránok az alábbi válaszokat adták:
Elnökválasztás
– 36 százalék szerint azonnal a háború és a hadiállapot vége után kellene megtartani.
– 35 százalék fél évvel később tartaná meg.
– 16 százalék szerint egy évvel később lenne megfelelő.
– 2 százalék szerint két év után, míg 4 százalék ennél is később tartaná meg a választásokat.
Parlamenti választások
– 40 százalék szerint azonnal a háború után kellene megtartani.
– 35 százalék fél évvel később tartaná meg.
– 14 százalék egy év elteltével írná ki a választásokat.
– 1 százalék két év után, míg 2 százalék későbbre halasztaná a parlamenti választásokat.
Helyhatósági választások (polgármesterek és helyi tanácsok)
– 37–38 százalék szerint azonnal ki kellene írni a választásokat.
– 34 százalék fél évvel később tartaná meg.
– 15–16 százalék egy évvel később támogatná a választások megtartását.
– 2–3 százalék szerint két év vagy még több idő szükséges a választások lebonyolításához.
A kutatást 2025. február 28. és március 6. között végezték az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken. Az összesen 2018 fős mintán alapuló felmérésben 18 éves és annál idősebb válaszadók vettek részt. A statisztikai hibahatár nem haladja meg a 2,3 százalékot.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
