Vasárnap lép életbe a nyári időszámítás, az órákat hivatalosan hajnali kettőkor három órára állítják előre.
A nyári időszámítás hivatalos kezdete a gyakorlatban azt is jelenti, hogy egy órával kevesebbet alhatunk, mivel előrefelé állítjuk az órát.
A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig, azaz idén október 26.-ig tart, vagyis legközelebb akkor kell majd átállítanunk az óráinkat. Akkor viszont úgymond nyerünk egy plussz órát, vagyis elvben akár többet is aludhatunk.
Az óraátállítás története
Az óraátállítás története a 18. századig nyúlik vissza, de igazán csak az első világháború során kapott erőre – írta korábbi cikkében a Portfolio. Az ötlet az volt, hogy az óra átállításával talán spórolni lehet a szénfogyasztáson. Legalábbis ezt remélték tőle a britek, a franciák és a németek is, úgy gondolva, hogy ezzel is segíteni lehet a háborús célkitűzéseiket. Később aztán olyan érvek merültek még fel, hogy az óraátállítással az üzletek forgalmát lehet növelni, miközben a bűnözést a fényviszonyok megválasztásával egyben csökkenteni. A dolog máig jól hangzik, hiszen spórolhatunk az energiával és még egyéb kedvező hatásokat is látunk. De persze a történet egyáltalán nem ilyen egyszerű, az óraátállítás előnyei mellett az utóbbi években egyre többet beszélünk az óraátállítás hátrányairól is.
Kapcsolódó:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
