„Erősítsétek a lankadt kezeket, tegyétek erőssé a roskadozó térdeket!” Ézs. 35,3
Beregszászban, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központban tartotta meg első szakmai napját a Kárpátaljai Keresztyén Diakóniai Jótékonysági Alapítvány (KKDJA) Otthoni Beteggondozó Szolgálata.
Hegedűs Csilla
A résztvevőket Huszár Andrea, a Kárpátaljai Keresztyén Diakóniai Jótékonysági Alapítvány projektmenedzsere köszöntötte, aki kihangsúlyozta, fontos számukra, hogy a gondozókat naprakész szakmai tudással és tapasztalatokkal lássák el. De az is fontos volt, hogy egy fórumon találkozzanak egymással.
– Kárpátalja-szerte különböző munkapontokon tevékenykedünk, hét településen (Ungvár, Beregrákos, Csongor, Beregszász, Csonkapapi, Szőlősgyula, Mezővári), ezért a közös találkozásra ritkán adódik lehetőség. Ez a mai rendezvény pedig nagyon jó alkalom arra, hogy találkozzanak egymással, tapasztalatot cseréljenek, átbeszélhessék a gondjaikat, az idősekkel való problémákat – magyarázta a projektmenedzser.
Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház (KRE) püspöke, a KKDJA elnöke áhítatában János Evangéliuma 15. részéből olvasott fel, ahol hétszer hangzik el a megmaradás szó.
– Kárpátalján most nagyon fontos megmaradni az újságíróknak, a lelkészeknek, édesanyáknak és édesapáknak, hogy a nagymamák és a nagyapák családban tudják megélni a mindennapjaikat – magyarázta a KRE püspöke. A jótékonysági alapítvány elnökeként hozzátette: Szakmai napot tartunk ma a munkatársainknak, a kuratóriumi tagokat is meghívtuk, valamint a gondozókat, akik több száz, otthon ellátott betegről, idős emberről gondoskodnak. Bátorítani, lelkesíteni szeretnénk őket, mert a legkiválóbbak is meglankadnak, megfáradnak, ezért a szakmaiság mellett az Istenbe vetett hitet és bizalmat akarjuk erősíteni, megtartani az emberekben – hangsúlyozta Zán Fábián Sándor. Hozzátette, az alapítvány megalapításának ötlete még 2014-ben született, az akkori események migrációt generáltak Kárpátalján, erre próbáltak reagálni.
– Az alapítvány nem nagy hírű, hanem jó hírű, ezért sokan tudják, hogy már évek óta tevékenykedik. Amikor elindítottuk, az volt a terv, hogy legalább hatvan munkapontot hozzunk létre Kárpátalján, s ezek a pontok el tudták volna látni a közösségekben élő rászorulókat. A több mint három éve dúló háború viszont minden tervünket felülírta, sajnos nem tudunk olyan ütemmel haladni a fejlesztésekkel, ahogy szeretnénk. Ezért még nincs meg a hatvan munkapont, de közelítjük a tízet, és én ezért is hálás vagyok, és azokért a hűséges munkatársakért, akik ebben a nehéz helyzetben nem a kötelezőt teljesítik, hanem annál sokkal többet, mert a helyzet ezt kívánja – tette hozzá az alapítvány elnöke.
És hogy az ellátás alatt mit értünk? Többről van szó, mint látogatásról, számlák befizetéséről, vagy bevásárlásról: van ennek egy lelki gondozói, és szakmai, egészségügyi része is. A munkatársak európai tanúsítvánnyal rendelkeznek, a Kárpátaljai és a Felvidéki diakónia közös szervezésében Szlovákiában végezték el az akkreditált beteggondozói képzést, ugyanis az ágyhoz kötöttek kiemelt ellátást igényelnek, és ez külön ismeretet, tapasztalatot kíván. A jótékonysági alapítvány egészségügyi szakképesítéssel rendelkező embereket is foglalkoztat, akik el tudják végezni az alapvető betegellátást. De ha szükség van rá, felnőtt pelenkát, járókeretet, kerekesszéket, betegágyat biztosítanak használatra.
És ha már a beteggondozásnál tartunk. A szakmai napra meghívást kapott dr. Vackó László, a Keresztyén Egészségügyi Központ belgyógyásza is, aki Beteggondozás orvosi szemmel: a gondozók testi és lelki egészségének megőrzése, regenerálódása címmel tartott előadást. A szakember kihangsúlyozta, gyakran megfeledkezünk arról, hogy az ellátók ugyanolyan hús-vér emberek, mint az ellátottak.
– Fontos, hogy figyelmet fordítsunk azokra is, akik ellátják a betegeket, az egyedülálló, idős embereket. Ebben a feszült időszakban mindenki, úgy az ellátók, mint az ellátottak folyamatos stressznek vannak kitéve, és ezt a háborús hangulat még tetőzi. Ezáltal egyre nagyobb teher nyomja a testünket, a lelkünket. Ezen próbálunk valahogyan enyhíteni, a legfontosabb, hogy több figyelmet fordítsunk önmagunkra. Az ellátóknak is oda kell figyelniük az egészségükre, a testi, lelki békéjükre, mert csak így tudnak hatékonyan segíteni. Azt hiszem, ez a mai nap üzenete – hangsúlyozta dr. Vackó László.
Az előadók között volt Radvánszky Ferenc református lelkipásztor, aki az erőforrások kezeléséről, mint az élet fenntartásának és folytatásának létkérdéséről beszélt. Hires-László Kornélia kutató, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense pedig a Szépkorúak emlékei, mint örök kincs a családokban és a társadalomban címmel tartott előadást. A szakmai nap fórum-, illetve kötetlen szakmai beszélgetéssel, tapasztalatcserével zárult.
Kapcsolódó tartalom:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
