Ukrajnában is elrajtolt a tavaszi mezőgazdasági szezon. A gazdák, agrárszakértők, valamint döntéshozók bizakodva tekintenek az év elé. A várakozások szerint a növénytermesztés növekedhet, köszönhetően elsősorban a gabonafélék és a hüvelyesek kedvezőbb terméshozamának. Az őszi vetések állapota, valamint a gazdálkodók technikai és anyagi felkészültsége is megerősíti ezt az előrejelzést, ugyanakkor a legnagyobb kockázatot az idei termésre nézve továbbra is az időjárás és a háború jelentheti.
Bujdosó Ivett
Őszi vetés: stabil, de nem problémamentes szezon
A hivatalos adatok szerint az őszi búza vetésterülete jelenleg 4,4 millió hektárt tesz ki, ami elmarad az azelőtti évi 4,7 millió hektártól. Repcét szintén kisebb területen, 1,1 millió hektáron vetettek a 2023-as 1,25 millió hektárról. Ugyanakkor az őszi árpa vetésterülete növekedett, elérve a 611 ezer hektárt az előző évi 573 ezer hektárral szemben, míg a rozsé változatlanul körülbelül 70 ezer hektár maradt.
Szvitlana Litvin, az Ukrán Agráripari Klub elemzési osztályának vezetője szerint az őszi csapadékhiány leginkább a repcemennyiség visszaesésében mutatkozott meg, ugyanakkor ez nem veszélyezteti az ország élelmezésbiztonságát. Az enyhe tél és a mérsékelt időjárás összességében kedvezett a télálló növények fejlődésének: az állomány 77 százaléka kiváló vagy jó állapotban van, míg 20 százaléka kielégítő, és csupán 3 százalék esetében észleltek gyenge fejlődést. A legfőbb aggodalom továbbra is a talaj felső rétegének alacsony nedvességtartalma, így a gazdák bíznak abban, hogy a vetési időszakban még érkezik csapadék.
Gyorsabb ütemben halad a tavaszi vetés
A 2025-ös tavaszi vetési szezon 16,7 százalékkal gyorsabb ütemben zajlik, mint egy évvel ezelőtt.
Március 20-ig az ukrán gazdák összesen 250 400 hektáron végeztek vetési munkálatokat, amelyből 36,7 ezer hektáron búzát, 133,5 ezer hektáron árpát, 57 ezer hektáron borsót és 16,9 ezer hektáron zabot vetettek el.
Az elmúlt egy hét alatt a gazdálkodók 167,4 ezer hektáron végeztek vetési tevékenységet, ami dinamikus növekedést jelez.
A legnagyobb vetési aktivitást mutató területek közé tartozik Mikolajiv (43 ezer hektár), Ternopil (31,3 ezer hektár), Kirovohrad (25,9 ezer hektár), Vinnica (24,1 ezer hektár) és Rivne megye (15,2 ezer hektár). Az ukrán mezőgazdasági minisztérium szerint az idei évben a teljes tavaszi vetésterület meghaladja az 5,7 millió hektárt, amely közel azonos a 2024-es szinttel. Kiemelkedő változás, hogy a tavaszi búza vetésterülete 28 százalékkal bővül, elérve a 222,8 ezer hektárt, amit a feldolgozók és exportőrök stabil kereslete indokol.
Bár a vetési ütem biztató, a gazdák továbbra is az esőre várnak, mivel a talajnedvesség létfontosságú a csírázás és a növekedés szempontjából. A tavaszi vetés során a búza vetésterülete várhatóan 400 ezer hektárral nő, így megfelelő időjárási körülmények között a termés meghaladhatja a 22 millió tonnát. Kiváló körülmények esetén ez akár 24-25 millió tonnára is nőhet.
A háborús helyzet miatt az utóbbi években csökkent a kukorica vetésterülete, azonban idén 14 százalékos növekedés várható, míg a napraforgó és szója vetésterülete visszaeshet.
Litvin szerint a legfontosabb trendek közé tartozik a szója vetésterületének csökkenése az alacsony felvásárlási árak miatt, valamint a kukorica vetésterületének bővülése, mivel az exportlehetőségek az új tengeri szállítási útvonalak révén javultak.
Erősödő terméshozamok
A szakértői becslések szerint a 2025-ös termés nemcsak az ország belső élelmiszer-szükségleteit fedezi, hanem az exportkapacitást is megőrzi. Jurij Lupenko, az Ukrán Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója szerint
a gabonafélék és hüvelyesek össztermelése elérheti a 60 millió tonnát, amely 7,6 százalékos növekedést jelent a tavalyi adatokhoz képest.
A legnagyobb termelésbővülés a kukorica esetében várható, amely 23,5 százalékkal nőhet, míg a köles 21,2 százalékkal, a cirok 20 százalékkal, a hajdina pedig 3,7 százalékkal növekedhet. A napraforgó és a szója termése várhatóan 2-2,3 százalékkal emelkedik, míg a repce termésmennyisége 13,1 százalékkal csökkenhet a kereslet visszaesése miatt.
Pénzügyi támogatások és gazdasági kihívások
Az ukrán gazdák számára a háborús körülmények között az egyik legnagyobb segítséget az állami és nemzetközi támogatások jelentik. Az ukrán kormány 6 milliárd hrivnyát különített el az agrárszektor számára, és továbbra is elérhető az 5-7-9% hitelprogram, amely 2024-ben 47 milliárd hrivnya összegű finanszírozást nyújtott a mezőgazdasági vállalkozások számára.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete 2025-ben több mint 406 900 ukrán gazdát támogat vetőmagokkal, öntözőrendszerekkel és takarmánnyal, azonban az EU lehetséges kereskedelmi korlátozásai súlyos kihívást jelenthetnek az export számára.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
