Újabb bemutatóra került sor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban. A Méhmese című tantermi meseelőadást Gál Natália színművész írta és alkalmazta színpadra. A bemutatót a Hubay Miklós-stúdióteremben tartották, ahová a 4. számú Kossuth Lajos Líceum 4. osztályos kisdiákjait hívták meg. Az interaktív mese szórakoztató és tanulságos volt, hiszen a szereplők – Heczel Jázmin (Pille, a lepke), Huzina Eszter (Zümi, a méh) – a gyerekeket is bevonták a történetbe, akik szívesen válaszoltak a kérdésekre és mondták el véleményüket.
Hegedűs Csilla
– Minden egyes alkalommal, amikor mesét készítek, mindig azt érzem, hogy ez egy felemelő dolog, hiszen gyerekeknek, gyerekekkel játszani nagyon hálás feladat. Most viszont egy kicsit másképp történt, a korábbi mesékben jómagam is szerepet vállaltam, de ezúttal a háttérben maradtam, én írtam a mesét, és alkalmaztam színpadra két fiatal kolléga részvételével. Jázmin és Eszter nagyon ügyesek voltak, büszke vagyok rájuk, mert helytálltak, jól vették az akadályokat – fejtette ki Gál Natália.
Mint mondta, szemmel láthatóan a gyerekek is nagyon élvezték az előadást, és azért használtak sok interaktivitást, hogy azon túl, hogy elmondanak egy történetet, elmesélik a méhecske hányattatásait és az útkeresését, a gyerekeknek legyen játéklehetősége, mindeközben megoszthassák a saját gondolataikat a témával kapcsolatban.
– Remélem, hogy a gyerekek ezentúl teljesen más szemmel tekintenek a méhekre, mint szorgos kis állatkákra, magukkal viszik azokat a hasznos információkat, amiket a méhekről az előadásban hallottak. Megtanulják a barátság, a segítőkészség fontosságát, illetve azt, hogy önmagunk tudjunk maradni, és fel tudjuk vállalni önmagunkat a hibáinkkal együtt, és semmiképp ne akarjunk más bőrébe bújni. És végezetül fogadjuk el embertársainkat is olyannak, amilyenek – magyarázta a mese írója, aki a mesét óvodás korú gyermekeknek és elemi iskolásoknak ajánlja.
– Miért éppen méh a főszereplő?
– Édesapám 81 éves, és egész életében méhészettel foglalkozott, tehát én ebben nőttem fel, a méhek állandó jellegű családtagok voltak. Ezért nagyon sok mindent tudtam ezekről a szorgos kis állatkákról, a téma tehát közel állt hozzám. De emellett sok mindent utánaolvastam, mert azt szerettem volna, hogy a gyerekek fontos, hasznos és reális információkat tudjanak meg a méhekről – mondta Gál Natália.
Heczel Jázmin segédszínésznek nem az első színpadi megjelenését láthattuk, a Méhmesében pedig két karaktert is alakított, a kecses, bájos, jólelkű Pille nevű lepkét, illetve Dögit, a rusnya legyet.
– Melyik karakter állt hozzád közelebb? – kérdeztük Jázmint.
– Azt hittem, hogy Dögi karaktere fog tőlem távol állni, és meglepő módon nem így történt. Pille volt az, akivel sokáig kellett barátkoznom, hiszen a pillangó egy sokkal finomabb, lágyabb és kecsesebb karakter, amit nekem nem volt könnyű úgymond magamévá tenni. Ezzel ellentétben Dögi egy laza, közvetlen karakter, talán ezért állt hozzám közelebb. A két nagyon különböző karaktert külön választani egy előadáson belül nem volt egyszerű, kevés időm volt átszellemülni, de igyekeztem mindkettőt úgy hozni, hogy az nézhető legyen. Nagyon vártam, hogy végre már gyerekeknek játszhassak, ugyanis velük teljesen más hangulata van az előadásnak. Én szeretek gyerekekkel dolgozni, a Ficseri Stúdióban foglalkozom gyerkőcökkel, tehát ez az előadás az én lelkemnek is jót tett, és úgy láttam, hogy az övéknek is, mert könnyen és gördülékenyen haladtunk együtt a történetben, szégyenlősködés nélkül részt vettek a játékban, a párbeszédben.
– Ez észrevehető is volt, hiszen például amikor Dögi, a légy próbálta a rosszra, a csúnya dolgokra vezetni a gyerekeket, ők hősiesen ellenálltak.
– Őszintén bevallom, hogy ezen én is meglepődtem, arra számítottam, hogy lesz egy-két kisdiák, aki egyetért a léggyel, de nem. Nagyon jó volt látni, hogy a gyerekek ennyire tudatosak, el tudják választani a jót a rossztól, és minden erejükkel ragaszkodtak a jóhoz, hiába próbálkozott Dögi. Ez megnyugtató érzés minden tekintetben.
Huzina Eszter segédszínész az aranyos és félénk méhecskét, Zümit alakítva debütált a Méhmesében.
– Nagyon jól éreztem magam a színpadon, a nézőközönség is fantasztikus volt, szuperül közreműködtek velünk. Segítettek Züminek, hogy ne hallgasson Dögire, és amikor megkérdeztük tőlük, hogy például melyek a kedvenc állataik, aktívan válaszoltak, szívesen részt vettek a közös együttműködésben, és kérték, hogy folytassuk a mesét. Nekem tehát ez az első fellépés feledhetetlenné vált, több szemszögből is. Mivel először léptem színpadra, természetesen izgultam, de miután észrevettem, hogy a gyerekek milyen aranyosan néznek rám, vagyis Zümire, egykettőre eltűnt a lámpalázam, és nagyon jól éreztem magam.
– Közel állt hozzád a kis méh karaktere?
– Az elején, amikor elkezdtük a próbafolyamatot, nem annyira éreztem a magaménak. Félek a méhektől, lehet ez is közrejátszott, de amikor megtanultam, hogy milyen hasznos ki állatok ők, és nem kell tőlük félni, Zümi karakterét is megszerettem.
A mesét Kárpátalja számos településére el szeretnék vinni, hogy minél több gyerek láthassa, s tanuljon belőle.
– Örömünnep volt a színházunkban, hiszen a Méhmese című darabot mutathattuk be a gyerekeknek. Az is óriási öröm számunkra, hogy a segédszínészeink személyében újabb generáció áll színpadra, mutatkozik meg a kárpátaljai közönségnek. Ez azt jelzi, hogy a beregszászi színházban van utánpótlás, és most már ők is nem akármilyen színvonalon tudják képviselni a színházi kultúrát itt, Kárpátalján – hangsúlyozta Sin Edina, a teátrum megbízott igazgatója. Hozzátette, a témaválasztás a Pro Agricultura Carpatika Civil Szervezet ötlete volt.
– Ki gondolta volna, hogy egy mezőgazdasághoz, méhészethez köthető témával a színház is tud foglalkozni? Márpedig tudtunk, köszönhetően az alkotóknak. Olyan körítéssel tudtuk a méhészetet, a méhek világát bemutatni, amely azt reméljük, hogy elvarázsolja a gyermekeket, emellett környezettudatossági szempontú neveléssel is gazdagíthatja a mindennapjaikat. Rávilágítva arra, hogy milyen fontosak a méhek az életünkben, és hogy milyen sokat tehetnek ők is azért, hogy a méhek világa épségben, egészségben megmaradjon, s ezáltal az élet a Földön biztosítva legyen – fogalmazott Sin Edina.
Az előadás a Pro Agricultura Carpatika felkérése által április és május folyamán tizenöt kárpátaljai helyszínen kerül bemutatásra.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
