A közelmúltban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) levélben fordult Pintér Sándorhoz, Magyarország belügyminiszteréhez, hogy segítséget kérjen a határátkelés körülményeinek javításában. Ebben kiemelik, hogy a határátkelők fontos szerepet játszanak a Kárpátalján élők kapcsolattartásában, illetve a gazdasági és családi kapcsolatok ápolásában. Emellett több megkeresés érkezett a KMKSZ-hez, amelyekben arról számolnak be, hogy a határátkelés során a magyar oldalon szolgálatot teljesítő határőrök lekezelő, sokszor sértő bánásmódot tanúsítanak a Kárpátaljáról érkező utasokkal szemben.
Szabó Sándor
Önt érte-e már atrocitás az ukrán–magyar határon? – kérdeztük legutóbbi Facebook-os alternatív reakciógombos véleményszavazásunkon. Ami a nem reprezentatív felmérés eredményét illeti, a válaszadók több mint ötven százalékát (56 százalék) érte már sérelem a határátkelés során. Az viszont nem derül ki a felmérésből, hogy a határ mely oldalán fordulnak elő gyakrabban atrocitások.
Az egyik kommentelő azt nehezményezte, hogy a Csap–Záhony határátkelőnél lévő Tisza-hídon gyakran feltorlódnak a járművek, ami meglátása szerint forgalom-szabályzással megoldható lenne.
„A fogadó ország jelezhetné, hogy hány gépkocsit tud fogadni egy jelzőlámpával. A többi kocsi az induló oldalon vár addig, amíg zöld jelzést nem kap” – javasolta a kommentelő, megjegyezve, hogy ezzel megszűnne a „senki földjén”, a hídon történő várakozás, ahol egyáltalán nem biztosított az alapvető emberi szükségletek elvégzéséhez az infrastruktúra.
A KMKSZ levelében emlékeztet arra, hogy a húsvéti ünnepek közeledtével növekedni fog a határátkelők forgalma, és számos kárpátaljai személy már most is hosszú órákat kénytelen várakozni a határon. A KMKSZ hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarok többsége családi kapcsolatok, tanulmányok, egészségügyi problémák vagy a háborús helyzet miatt kényszerül Magyarországra utazni. Felhívják a figyelmet arra, hogy a Beregsurány–Asztély határátkelő magyarországi oldalán nem alakítottak ki sem járdát, sem bicikliutat, amelyek összekötnék a települést a határátkelővel. Ez azt eredményezi, hogy a gyalogosok a négysávos főút szélén kénytelenek közlekedni, ami rendkívül balesetveszélyes.
A szövetség javasolja, hogy – a barabási határátkelőhöz hasonlóan – egy gyalogos és biciklis forgalom számára alkalmas úttestet alakítsanak ki, elkülönítve azt az autós forgalomtól, hogy biztonságosabbá váljon a közlekedés a határátkelőn. A KMKSZ arra kéri Pintér Sándor belügyminisztert, hogy támogassa a járdaszakasz megépítését, és járuljon hozzá a határátkelés körülményeinek javításához, hogy a kárpátaljai magyarok számára könnyebbé váljon az átkelés, s ezáltal életminőségük is javuljon a háborús és jogfosztott környezetben.
Leszögezhetjük, ahogy nő a várakozási idő, úgy fogy az ember türelme, ami gyakran konfliktusba torkollik. A kárpátaljai határátkelők infrastruktúrájának fejlesztése, új határátkelők létesítése évek óta napirenden szerepel, ám komolyabb előrelépés eddig nem történt. Viszont napokon belül várhatóan megnyitják a Nagyhódos–Nagypalád határátkelőt. Ez az első teljesen új ellenőrzőpont Ukrajna és Magyarország között, amelyet az elmúlt évtizedekben nyitnak meg. Az új határátkelő napközben működik majd, és a 3,5 tonna össztömegig terjedő járművek vámkezelésére biztosít majd lehetőséget. Emellett a napokban Nagybégányban folytattak egyeztetést a Beregdéda–Beregdaróc határátkelő építésének terveiről. Nagy valószínűséggel a meglévő határátkelők leterheltségének csökkentése, hozzájárulna a határátkelés körülményeinek javulásához.
Aktuális KISZó-kérdésünk:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
