A kárpátaljai magyar közösség képviselőivel találkozott az Elnöki Iroda helyettes vezetője
Kétnapos munkalátogatásra hétfőn Kárpátaljára érkezett Viktor Mikita, az Elnöki Iroda helyettes vezetője. A régió korábbi kormányzója az első nap során többek között informális találkozót tartott a magyar közösség képviselőivel Ungváron. A megbeszélésen részt vett Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője, Roman Szaraj, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke és Petei Judit, a megyei tanács magyar frakciójának vezetője, Ukrajna Állami Etnopolitikai és Lelkiismereti Szabadság Szolgálata tanácsának tagja. A találkozóra meghívást kaptak a kisebbségi, civil és karitatív szervezetek vezetői, a történelmi egyházak képviselői, valamint a magyarlakta kistérségek polgármesterei.
Szabó Sándor
A találkozón a magyar közösséget leginkább foglalkoztató aktuális kérdéseket vitatták meg, így az anyanyelvi oktatás biztosítását, a vállalkozások erősítésének, a gazdaság növekedésének és a családok biztonságának támogatását, a gyermekek és fiatalok mentális egészségének biztosítását, a határ menti infrastruktúra fejlesztését, az energiabiztonsági kérdéseket, valamint a külföldön tartózkodók visszatérését elősegítő lépéseket. Viktor Mikita a megbeszélés során azt ígérte, hogy a megfogalmazott észrevételekre a helyi végrehajtó hatalom, valamint a legfelső kijevi kormányzati szinteken keresnek megnyugtató megoldásokat.
Viktor Mikita a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta, őszinte és konstruktív egyeztetést folytatott a magyar közösség képviselőivel.
– Számomra fontos volt közvetíteni azt az üzenetet, hogy Ukrajna elnöke minden nemzeti közösséget egyformán támogat. Nemzetiségi politikája révén minden feltételt megteremt ahhoz, hogy tiszteletben tartsák a nemzeti közösségek jogait és szabadságát. Azon dolgozunk, hogy a magyar gyerekek és fiatalok anyanyelvükön tanulhassanak szülőföldjükön, megőrizhessék nyelvi és kulturális identitásukat – fogalmazott.
Az Elnöki Iroda helyettes vezetőjének megítélése szerint, „a magyar kisebbséget nem érik atrocitások és hátrányos megkülönböztetés Ukrajnában”. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy megteremtsenek minden olyan feltételt, amelyek elősegíthetik a külföldön tartózkodók visszatérését. Kiemelte, Ukrajna egyértelműen elkötelezte magát az európai értékek és normák betartása mellett, és már a háború előtt elindult az EU felé vezető úton.
– Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden nap ezen dolgozik, és ezen a téren egységesnek kell lennünk, nem szabad hagyni, hogy manipuláljanak minket, nem szabad hagynunk, hogy megingassanak bennünket céljainkban. Egységben kell lennünk. Nyíltan kell beszélnünk arról, hogy mit akarunk tenni a családunkért, az európai közösségért, és együtt kell megvédenünk magunkat az ellenséggel szemben, amely alattomos módon támadta meg Ukrajnát – jelentette ki.
Az elhangzottakkal kapcsolatban megemlítette, hogy elkészült és hamarosan a parlament elé kerül egy törvénytervezet, amely biztosítja majd az anyanyelvi oktatást a szakképzésben. További törvénymódosításokon dolgoznak, amelyek garantálják a kisebbségek anyanyelvi oktatását. Hozzáfűzte, a magyar közösség képviselői a találkozó során részletes jogszabály-módosítási javaslatokat adtak át, melyek hosszú ideje napirenden szerepelnek és korábbi egyeztetések folytán kerültek kidolgozásra.
– Vannak újabb javaslatok, amelyeket meg kell majd fontolni – tette hozzá az Elnöki Iroda helyettes vezetője. – Jelenlegi beosztásom lehetőséget biztosít arra, hogy a legfelső kormányzati és minisztériumi szintre emeljem ezeket a kisebbségeket támogató kérdéseket, hogy kompromisszumokat találjunk. Lépésről lépésre haladjunk előre, ezek a változások nem egyik napról a másikra fognak megtörténni, ám az elmúlt időszakban elért eredmények és változások bizakodásra adhatnak okot. Volodimir Zelenszkij tavalyi beregszászi látogatása, a kisebbségek képviselőivel folytatott egyeztetések során változtatásokat kezdeményeztek, a Miniszteri Kabinet pedig ennek megfelelően elvégezte az összes törvénymódosítást, tulajdonképpen más irányba fordította a nemzeti közösségekkel kapcsolatos jogszabályokat. Ugyanakkor látjuk, hogy ezek még tökéletesítésre szorulnak, ezen dolgozunk most – húzta alá Viktor Mikita, hozzátéve, hogy meg kell őrizni a békét Kárpátalján.
Petei Judit a megbeszéléssel kapcsolatban kiemelte, hogy a találkozók nagyon fontosak a magyar közösség számára.
– A találkozó nagyon jó légkörben zajlott, bárki, bármely kényes kérdést feltehetett Viktor Mikitának, legyen szó az oktatás, az egyházak, a gazdaság, esetleg az önkormányzatok működésével kapcsolatos problémákról – emelte ki a megyei képviselő. – Ezek mind fájdalmas kérdések. Úgy gondolom, az ilyen találkozók fontosak, mivel lehetővé teszik számunkra, hogy közvetlenül kommunikáljunk és hangot adjunk azoknak a kérdéseknek, amelyek nap mint nap foglalkoztatják az embereket. Összefogással elérhetjük céljainkat, ezért is pozitívnak tartom, hogy ilyen sokan eljöttek és hangot adtak véleményüknek. Az, hogy beválasztottak a Ukrajna Állami Etnopolitikai és Lelkiismereti Szabadság Szolgálata tanácsának tagjai közé hatalmas megtiszteltetés és egyben komoly felelősség. Hídként szeretném szolgálni a magyar közösséget és abban bízom, hogy rövidesen kézzelfogható eredményeket is fel tudunk mutatni. Képviselőként ismerem a magyar kisebbség problémáit és megoldásra váró kérdéseit, azt gondolom, sok mindent meg tudunk oldani együtt. Fontosnak tartom, hogy újra egyesüljenek a háború miatt szétszakított családok, megteremtsük a megélhetéshez elengedhetetlen gazdasági feltételeket, munkahelyeket teremtsünk, amelyek révén visszatérhetnek az emberek szülőföldjükre. A mai találkozó is bizonyította, hogy minden téren számíthatunk Viktor Mikita támogatására.
Babják Zoltán, Beregszász polgármestere lapunknak elmondta, hogy Viktor Mikita remek kormányzója volt Kárpátaljának, egy konstruktív, szinte mindenre odafigyelő vezetőként kapott felkérést az ukrán elnöktől. A régió és a Beregszászi kistérség számára egyaránt fontos, hogy egy kárpátaljai ilyen magas pozíciót foglal el az Elnöki Irodában.
– Aggódtam amiatt, hogy a magyar közösség elveszíti egy igen fontos szövetségesét, ám a mai találkozó csak megerősített abban, hogy az egykori megyevezető nem engedte el a kezünket, és soha nem is fogja – fogalmazott a polgármester. – Jómagam az ellenőrzőpontok áthelyezését vetettem fel, ugyanis a szabad mozgás roppant fontos az oktatási folyamat megszervezéséhez, a tavaszi mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez. Nem kéne, hogy ilyen korlátokba ütközzünk, és bízom benne, hogy ez pozitív elbírálásban részesül. Valamint javasoltam, hogy az ukrán–magyar gazdasági együttműködés fejlesztését célzó programok közé kerüljön vissza a beregszászi kerülőút megépítése. Nyilván sok tényezőtől függ ez: mikor ér véget a háború, milyen uniós támogatásokat lehet majd Ukrajna újjáépítésére felhasználni. Nagyon szeretném, ha ezek a támogatások nemcsak Közép- és Kelet-Ukrajnát érintenék, hanem az ország nyugati felére, ezen belül Kárpátaljára is vonatkoznának. Itt is van mit építeni, ahhoz, hogy meg tudjunk felelni a gazdasági együttműködés modernizálásának és a határ menti infrastruktúra fejlesztésének – jelentette ki Babják Zoltán, aki elégedett a találkozó létrejöttével.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke a Kárpáti Igaz Szónak nyilatkozva elmondta, hogy elsősorban a hétköznapokat érintő mindennapi problémák és nem a globális államközi ügyek kerültek terítékre a találkozón.
– Tájékozódásnak, hangulatfelmérésnek nevezném a mai találkozót, az itt elhangzott javaslatok, megjegyzések és kritikák a következő időszak államközi egyeztetésein kerülhetnek napirendre – mondta az UMDSZ elnöke. – Oktatási kérdéssel kapcsolatban mondtam el a véleményemet. Az oktatási törvény 2027-ben életbe lépő egyik paragrafusának értelmében a líceumoknál 25 fő és két párhuzamos osztály megléte lesz az előírás a 10. és 11. osztályban. Ami azt jelentené, hogy 100 gyereknek kéne lenni a felső osztályokban. Ahol ezt nem tudják biztosítani, ott a líceum nem hozható létre. Ez komoly problémát jelent majd a jövőben a magyarlakta kistérségek számára. Még korábban a román kisebbség vezetőivel közösen kidolgoztunk egy javaslatcsomagot ennek a problémának az áthidalására. Ez bekerült az etnopolitikai hatóság által kidolgozott úgynevezett cselekvési tervbe, amit az elnöknek is átnyújtottunk. Ezt a tervezetet Viktor Mikitának is átadtuk. Azt javasoljuk, hogy a hegyvidéki járásokhoz hasonlóan minden egyes kistérség legalább egy ilyen intézményt hozhasson létre. Ez nem két párhuzamos osztályt, hanem egy osztályt és két szakirány indítását javasolja, amivel a minimum gyereklétszám 100-ról 50-re csökkenne – emelte ki Zubánics László, aki pozitívumként értékelte a kormány által a parlamenthez beterjesztett szakoktatási törvényt, amely lehetőséget biztosít a kisebbségi nyelven való oktatáshoz. Hozzátette: itt sem ideális minden, de az elmúlt 10-15 évben ilyen, viszonylag logikusan és a kisebbségek felé nyitottan törvénytervezetet nem állítottak össze.
Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) ügyvezető igazgatója elmondta, hogy felszólalásában vázolta két fontos projektjüket, valamint rámutatott arra, hogy a Sljah-rendszer megszüntetése gyakorlatilag ellehetetlenítette azokat a humanitárius tevékenységet végző szervezeteket, amelyek eddig több tízezer tonna külföldi adományt juttattak Ukrajnába.
– Azt tapasztaljuk, hogy mióta Viktor Mikita ott van, elkezdték meghallani Kijevben a kárpátaljai magyar közösség problémáit – fogalmazott a KHÖT ügyvezető igazgatója. – Jelentős előrelépések történtek olyan kérdésekben, amelyeket évek óta minden lehetséges platformon eddig hiába forszíroztunk. Elindultak a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását célzó jogszabályi változások, vannak bizonyos eredmények, reméljük, hogy ez a munka, amelyben mi is részt veszünk, a jövőben is folytatódni fog.
Rezes József kiemelte, hogy a Sljah-rendszer megszüntetése negatív hatással van a humanitárius tevékenységet folytató szervezetekre. Abban bízik, hogy a kormány felismeri ezt, és belátható időn belül kidolgoznak egy olyan alternatívát, átláthatóbb határátlépési mechanizmust, amellyel kiszűrhetőek a visszaélések, ugyanakkor az önkéntesek folytathatják a tevékenységüket.
– Arra kértem az Elnöki Iroda helyettes vezetőjét, hogy lehetőségei szerint segítsen abban, hogy új rendszer kerüljön kidolgozásra a megszüntetett helyett, hogy továbbra is el tudjuk juttatni a nagyon szükséges humanitárius segélyt, amire most nagy szükség van az országban, mind a fronton lévő katonáknak, mind a háborús menekülteknek, a helyi közösségeinknek – emelte ki Rezes József. – Bízunk benne, hogy minket is bevonnak a jogi normát kidolgozó folyamatokba, ezáltal a civil és karitatív szervezeteink továbbra is képesek lesznek humanitárius tevékenységüket olyan intenzitással folytatni, ahogyan azt idén március 1-je előtt tették.
Kapcsolódó tartalom:
Szili Katalin: a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozni kell
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
