Megtorpanni látszanak az ukrajnai béketárgyalások. Mintha zsákutcába jutottak volna az orosz–amerikai–ukrán egyeztetések. Donald Trump ígérete ellenére sem tudott gyors és látványos eredményt felmutatni a háború befejezését illetően. Minimálisra csökkent az esélye, hogy húsvétig elhallgathatnak a fegyverek.
Elviekben az energetikai infrastruktúra vonatkozásában már életbe lépett a tűzszünet, ám a felek naponta megvádolják egymást annak be nem tartásával. A következő lépés a Fekete-tenger térségi tűzszünet lett volna, de az oroszok abba csak úgy lennének hajlandóak belemenni, ha leveszik róluk a mezőgazdasági jellegű szankciókat. Azok nagy részét az Európai Unió léptette életbe, részükről viszont azt hallani, amíg az oroszok nem vonulnak ki Ukrajnából, maradnak a szankciók. Ez így patthelyzet, amivel az új amerikai adminisztráció sem tud mit kezdeni. Brüsszel látványosan szembehelyezkedik Washington akaratával, együttműködés helyett inkább a konfrontáció mélyül, elég csak a kibontakozó kereskedelmi vámháborúra gondolnunk. Trump szeretne leszámolni a globalisták európai egyeduralmával, utóbbiak minden eszközt bevetnek, hogy túléljék ezt az időszakot, s majd újult erővel próbálják meg visszaszerezni a Fehér Házat. Ez a megosztottság jól jön a Kremlnek, Kijevnek már nem annyira.
Mindeközben az ukrajnai vérontás tovább tart. A krivij rih-i szörnyűség ismét sokkoló volt. Meddig még?… Ukrajna már kész a feltétel nélküli tűzszünetre, Oroszország azonban előzetes feltételeket szabott. A tűzszünet idején nem érkezhet külföldi fegyversegély Kijevnek, le kell állítani a mozgósítást, választásokat szükséges kiírni, ezek a Kreml követelései. Mi lesz ezek után? Hogy lesz így béke? Nézzük a lehetséges forgatókönyveket.
Az első: nem sikerül megállapodásra jutni, folytatódik a háború. Putyin követeléseit nem áll szándékában senkinek sem teljesíteni. Ebben az esetben Ukrajna joggal mondhatja, mi támogattuk a tűzszünetet, de az agresszor állam elutasítja azt. Mindeközben az oroszok érvelhetnek azzal, hogy azért nem mentek bele a fegyvernyugvásba, mert az ő olvasatukban a háború kitörésének elsődleges kiváltó okait nem sikerült rendezni, ezért addig folytatják a „különleges katonai műveletet”, amíg az nem éri el deklarált céljait: Ukrajna semleges státusza, hadseregének leépítése, új kijevi politikai kurzus kierőszakolása. Kérdéses, ebben az esetben mit reagálna Trump? Elődjéhez, Joe Bidenhez hasonlóan beállna-e Kijev mögé, vagy egyszerűen mosná kezeit, és az USA kivonulna ebből az egészből, mint tette ezt már nem egyszer, legutóbb 2021-ben Afganisztánban.
Második lehetséges verzió, hogy az oroszok és az amerikaiak a kulisszák mögött már egyeztették a lapjaikat, s aminek most a szemtanúi vagyunk, az csak egy előre megírt színjáték. Az összeesküvés-elméleteket kedvelők szerint csak azért zajlik az időhúzás, hogy az orosz hadsereg teljesen kiszorítsa saját területéről az oda betörő ukrán csapatokat.
Harmadik eset: semmilyen megállapodás nincs a két nagyhatalom között. Ebből kiindulva bármi előfordulhat még. Putyin megpróbálhatja „győzelemként” eladni az ukrán területek egyötöde feletti ellenőrzést, kierőszakolni egy választást, bízva Zelenszkij vereségében, s a majdani béketárgyalásokon minél jobb feltételeket kialkudni saját maga számára. S ha ez nem menne, ő kész folytatni a felörlő, kivéreztető háborút, persze ez az ő hatalmának megtartása szempontjából is rizikós lehet.
Most csak három szóba jöhető változatot vázoltunk, de nyilván elképzelhető egy negyedik, ötödik, hatodik… is. Mindenesetre az biztos, Donald Trump viselkedése döntő befolyással lehet ennek az egésznek a kimenetelére, mint ahogyan az is, hogy a britek és az unió vezető hatalmai meddig hajlandóak elmenni, a hangzatos nyilatkozatokon és ígéreteken túl készek-e a valóságban is bevetni saját csapataikat ukrán földön?
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
