2025 tavaszán újra felütötte fejét a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) Magyarországon, majd nem sokkal később Szlovákiában is. Ez a hír nemcsak az érintett gazdálkodókat és állategészségügyi hatóságokat hozta izgalomba, de a kárpátaljai mezőgazdaságból élő közösségeket is. Bár Ukrajna területén utoljára több mint három évtizede észleltek ilyen megbetegedést, a földrajzi közelség, az élénk határ menti forgalom, valamint a vírus fertőző természete miatt teljesen indokolt a kérdés: valódi a veszély, vagy túlzott az aggodalom?
Bujdosó Ivett
A Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán közzétett kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, olvasóink tartanak-e a ragadós száj- és körömfájás járvány kárpátaljai megjelenésétől. Válaszadóink kétharmada nem tartja valószínűnek az epidémia átterjedését, egyharmaduk azonban aggódik annak felbukkanásától.
Az ukrán Állami Élelmiszerbiztonsági és Fogyasztóvédelmi Szolgálat a járvány hírére gyorsan reagált: megerősítették az ellenőrzéseket a határállomásokon, felszólították a farmokat a biológiai védelmi protokollok szigorítására, és – legalább papíron – aktív figyelmeztető kampányt indítottak. Emellett Ukrajna ideiglenesen leállította a Magyarországról és Szlovákiából származó hasított körmű állatok és állati termékek behozatalát.
A szakemberek többsége szerint ezek az intézkedések helyesek és indokoltak. Azonban kérdéses, hogy a határokon valóban megtörténik-e a járművek szisztematikus fertőtlenítése, illetve mennyire következetes és hatékony a hatósági fellépés a vidéki térségekben, ahol gyakran informális kereskedelmi csatornák is működnek.
Kárpátalja helyzete különösen érzékeny. A mezőgazdaság még mindig jelentős megélhetési forrás, különösen a kisebb családi gazdaságok esetében, ahol az állattenyésztés nemcsak gazdasági, hanem kulturális szempontból is központi szerepet tölt be. Egy RSZKF-járvány megjelenése a régióban nemcsak közvetlen anyagi veszteséget jelentene, hanem megingathatná a lakosság bizalmát a hatósági működésben is, különösen a jelenlegi háborús környezetben.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy sok gazdaság továbbra sem rendelkezik megfelelő higiéniai felszereltséggel, a védőfelszerelések és fertőtlenítőszerek beszerzése korlátozott, és az információáramlás sem mindig zökkenőmentes.
Szakértők szerint a döntéshozók és hatóságok felelőssége vitathatatlan, ám a megelőzés csak közösségi együttműködéssel lehet eredményes. Fontos, hogy az állattartók időben jelentsék az esetleges tüneteket, tartsák be a forgalmi korlátozásokat, és – amennyiben lehetséges – minimalizálják a farmon kívüli kapcsolataikat a járvány idején.
Mi is az a száj- és körömfájás?
A ragadós száj- és körömfájás elsősorban párosujjú patás állatokat – szarvasmarhát, juhot, sertést – támad meg. A betegség magas lázzal, hólyagos elváltozásokkal és súlyos étvágytalansággal jár. Az állatok legyengülnek, a tejtermelés és szaporodási mutatók drasztikusan visszaesnek, a betegséget kísérő járványügyi intézkedések pedig (állományok leölése, zárlatok, kereskedelmi tilalmak) komoly gazdasági veszteségeket okoznak.
Az emberekre ritkán veszélyes, viszont a vírus rendkívül gyorsan terjed, akár ruházaton, járművön vagy takarmányon keresztül is. Ez teszi különösen problémássá a védekezést egy olyan térségben, mint a Kárpát-medence, ahol napi szintű határforgalom zajlik a mezőgazdasági dolgozók, fuvarozók és vásárlók között.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
