1986. április 26-án, hajnali 1 óra 23 perckor a Szovjetunióban, az akkori Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság területén működő Csernobili Atomerőmű 4-es reaktora felrobbant. A hibás biztonsági teszt és az emberi mulasztások láncolata olyan robbanást idézett elő, amely radioaktív anyagokat juttatott a légkörbe, és egy egész kontinensre kiterjedő környezeti katasztrófát váltott ki.
Az első percekben a világ mit sem sejtett. Az evakuálás csak 36 órával később kezdődött meg Pripjatyban, abban a városban, amely az erőmű dolgozóinak és családjaiknak otthont adott. Ma kísértetvárosként emlegetik, az elhagyott iskolák, játszóterek és lakótelepek némán őrzik a tragédia emlékét.
„Kimenőt kaptunk a pokolba” – így írta le később az egyik tűzoltó, mit érzett, amikor az égő reaktorhoz vezényelték. Semmilyen védőfelszerelésük nem volt. A sugárzás láthatatlan, mégis percek alatt maradandó károkat okozott a testükben.
A robbanás következtében hatalmas mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe. A szél nem ismert határokat: Svédországban mérték először a szokatlan sugárértékeket, onnan értesítették a világot. A Szovjetunió még ekkor is hallgatott.
A hivatalos közlés szerint 31 ember halt meg, de független becslések szerint a sugárzás következtében több tízezren vesztették életüket később. Rák, leukémia, genetikai károsodások… Olyan következmények, amelyek generációkon íveltek át.
1991-ben már csak a lezárt zóna figyelt. De a természet nem hagyta el. A fák gyökerei áttörték az aszfaltot, a vadállatok visszatértek. Ma farkasok, hiúzok, sőt, Przsevalszkij-lovak is élnek a térségben.
Az erőmű teljes lezárása 2000 decemberében történt meg, akkor állították le az utolsó működő blokkot.
2016-ban készült el az új biztonsági burkolat, amely a sugárzás visszaszorítását szolgálja. Alatta viszont még mindig ott vannak az elolvadt üzemanyag-elemek – sugárzó, halott anyagok, amelyek még évezredekig veszélyesek maradnak. Az utóbbi években a veszélyzóna a turisták kedvenc célpontja lett. Az HBO Csernobil című (2019) sorozata új érdeklődési hullámot hozott Pripjaty iránt.
2022-ben, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, a csernobili zóna is harcmezővé vált. A világ újra aggódni kezdett: mi történik, ha fegyverek között fekszik egy nukleáris temető?
Szerencsére nem történt újabb katasztrófa, habár 2025. február 14-én aggasztó támadás rázta meg Ukrajnát: egy orosz drón csapódott be a csernobili atomerőmű hírhedt 4-es blokkja fölé épített szarkofágba. A Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata (DSZNSZ) tájékoztatása szerint a sugárzási szint a normál tartományban maradt. Csernobil azonban nem csupán történelmi esemény, hanem figyelmeztetés, és egyben a túlélés, az emberi helytállás példája is.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
