A háború árnyékában sokan kerestek menedéket Ukrajna „nyugalmasabb” vidékein. Kárpátalja ezek közül is kitüntetett szerepbe került: nemcsak a menekültek, hanem a befektetők, vállalkozók és ingatlanvásárlók is ebben a régióban látták meg a lehetőséget az újratervezésre. A megnövekedett jelenlét és kereslet teljesen új irányba fordította a megye ingatlanpiacát, amely mára nem csupán menedék, hanem célpont is lett.
Bujdosó Ivett
A Kárpáti Igaz Szó közösségi oldalán feltett kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, olvasóink külföldre költözés vagy állami kivásárlás esetén ingatlanjuk eladása mellett döntenének-e. Válaszadóink egyöntetűen negatívan nyilatkoztak, jelezve bizalmatlanságukat a kiszámíthatatlan kártérítési mechanizmusban és a jogi védelemben.
Míg a háború előtt a Kárpátalján ingatlant vásárlók többsége helyi volt, 2022 után ez gyökeresen megváltozott: az új tulajdonosok 60-70 százaléka már nem helybéli.
A megyeszékhely, Ungvár, valamint Munkács és a környékén fekvő települések hirtelen megnőtt kereslettel találták magukat szemben. A prioritások is változtak: elsődlegessé vált az önellátás, a biztonság és az energiatakarékosság.
A 2023-as év második felében tetőző ingatlanárak 2024-ben enyhe stabilizálást mutattak. 2025 elején pedig az új építésű lakások átlagára 1020-1250 dollár volt négyzetméterenként, míg a használt lakások esetében 750-1150 dolláros négyzetméterárral lehetett számolni. A családi házak ára 55 ezer és 130 ezer dollár között mozog, a felszereltség és az elhelyezkedés függvényében.
A bérleti piac is jelentős változáson ment át.
Egy egyszobás lakás átlagosan 7000-9500 hrivnyáért bérelhető havonta, a kétszobás lakások pedig 10-13 ezer hrivnya között mozognak.
A családi házak bérlése már 18 ezer hrivnyánál kezdődik, középméretű, lakhatásra alkalmas állapotban lévő ingatlan esetében.
A vásárlói preferenciák azonban egyre inkább elmozdulnak a biztonság és funkcionalitás irányába. A korszerű fűtési rendszerek, szigetelések, generátorral való ellátás, menedékhelyek megléte mind felértékelődtek. Nő az érdeklődés az energiatakarékos, önellátó családi házak és az építési telkek iránt is.
2025 márciusában az ukrán parlament elfogadta a 9549. számú törvényt, amely hadiállapot idején lehetővé teszi az ingatlanok kényszerű kisajátítását az Ungvári járásban. A kisajátítás célja védelmi, ipari vagy infrastrukturális beruházás lehet. A törvény szerint a tulajdonosokat két hónapos határidővel felszólítják az önkéntes eladásra, ezt követően pedig peres úrton kérhető a kisajátítás. Konkrét kisajátítási példákra még nem került sor, ám a lakosság körében fokozódik az aggodalom. A közösségi médiában sokan fejezik ki kétségeiket a kártérítés értékével és a döntéshozatal átláthatóságával kapcsolatban.
Jogi érdekesség, hogy a bíróság nem adhat ki ideiglenes védelmi intézkedést a kisajátítás ellen, ami további feszültségeket szül.
Az ingatlanpiac élénkülése és az állami kisajátítás lehetősége tehát nemcsak gazdasági, hanem társadalmi kérdéseket is felszínre hozott. Sok lakástulajdonos attól tart, hogy befektetésének értéke csökkenhet, különösen azokban a zónákban, amelyek potenciálisan érintettek lehetnek a kisajátítási folyamatban. A bérlők, akik gyakran rövid távra terveznek, szintén bizonytalanságban élnek. Az önkormányzatok és a helyi hivatalok részéről egyelőre kevés az átlátható tájékoztatás, így az ingatlanpiac hosszú távú stabilizálódása nagyban függ attól, milyen párbeszéd alakul ki a hatóságok és a lakosság között.
Közben a piaci szereplők – fejlesztők, közvetítők, vásárlók – új egyensúlyt keresnek: hogyan lehet biztonságos, energiatakarékos és hosszú távon értékálló otthonokat kínálni egy olyan régióban, amely egyszerre menedék, gazdasági potenciál és geopolitikai frontvonal is.
Múlt heti KISZó-kérdés elemzésünk:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
