2025-ben Ukrajna mezőgazdasági exportja továbbra is rendkívül bizonytalan geopolitikai, gazdasági és infrastrukturális környezetben működik. A háborús helyzet immár harmadik éve határozza meg a termelés körülményeit és a külkereskedelem lehetőségeit. Mindez a teljes ágazat szerkezetére is rányomta bélyegét: a hagyományos tömegtermékek kivitele visszaszorulóban van, miközben nő a feldolgozott termékek aránya, új exportpiacok nyílnak, és a logisztikai láncok is átrendeződnek. A mezőgazdaság, mint az ukrán gazdaság egyik húzóágazata, adaptációs kényszerbe került, amely egyszerre jelent kihívást és lehetőséget.
Bujdosó Ivett
A gabonafélék terén folytatódik a csökkenés, különösen a búza és a kukorica esetében. Az ukrán agrárminisztérium előrejelzése szerint a 2024/2025-ös gazdasági év során a búzaexport 16,8 millió tonnára csökkenhet, ami közel 10 százalékos visszaesést jelentene a megelőző évhez képest. A terméscsökkenés egyik fő oka a keleti és déli régiókban zajló harcok miatti vetésterület-zsugorodás, illetve a tavalyi év aszályos időjárása, amely a hozamokat is csökkentette. A kukoricánál még drámaibb a visszaesés: a várható termés 26 millió tonna körül alakul, míg az export 22 millió tonnára eshet vissza, ami több mint 25 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben. Ez különösen érzékenyen érinti Ukrajnát, amely a világ egyik legnagyobb kukoricaexportőre volt a háború előtt.
Az árpa terén ezzel szemben némi növekedés figyelhető meg: a termelés 5,9 millió tonnára emelkedett, az export pedig megközelíti a 2,8 millió tonnát. Ez a 11 százalékos növekedés részben a Nyugat-Európában tapasztalt gyengébb terméseredményeknek köszönhető, amely új értékesítési lehetőségeket teremtett Ukrajna számára.
Ugyanakkor a teljes árpatermelés még mindig 27 százalékkal marad el az ötéves átlagtól, így strukturális megújulásról egyelőre nem beszélhetünk.
Az olajos növények piacán egyértelmű elmozdulás figyelhető meg a nyersanyag-kivitelről a feldolgozott termékek irányába. A napraforgómag-termés ugyan 11 millió tonnára csökkent (ez 13 százalékos visszaesést jelent), de e mennyiség túlnyomó része már hazai feldolgozóüzemekbe kerül. Ezzel összefüggésben az alapanyag-export szinte eltűnt, miközben a napraforgóolaj kivitele is csökkent – 2025-ben várhatóan 4,7 millió tonna lesz, ami 26 százalékos visszaesést jelentene. Ennek ellenére Ukrajna továbbra is vezető szereplő marad a világ olajpiacán, különösen Európa és Dél-Ázsia irányába.
Egyedüli pozitív kivételt a szója jelent: a vetésterület 2,7 millió hektárra nőtt (44,8 százalékos bővülés), a termés 6,3 millió tonna lett, az export pedig akár 3,8 millió tonnára is emelkedhet – ez közel 17 százalékos növekedést jelent.
A keresletnövekedés különösen Kína és Törökország részéről volt jelentős, amit az ukrán exportőrök gyorsan ki is használtak. A repce esetében ugyanakkor folytatódott a csökkenő tendencia: a kivitel 2,9 millió tonnára mérséklődött, 22 százalékkal kevesebbre, mint egy évvel korábban. A kiesés egyik oka a növény fokozott érzékenysége az időjárási szélsőségekre, másrészt a nyugat-európai importkorlátozások és a túlkínálat is visszavetették a keresletet.
A külpiaci célországok struktúrája is jelentős változásokon megy keresztül. Az Európai Unió továbbra is az első számú piac: a búzaexport 46 százaléka és a kukoricaexport 42 százaléka érkezik ide.
Ázsia és Észak-Afrika szintén meghatározó maradt, azonban a Fekete-tengeri kikötőkre mért orosz támadások jelentősen beszűkítették a tengeri kivitel lehetőségeit. Ennek következtében megnőtt a szárazföldi logisztikai útvonalak, például a moldovai kikötők és a lengyel átrakók szerepe – ezek azonban nem tudják teljes mértékben helyettesíteni a korábbi lehetőségeket. Az alternatív tengeri korridor, amely 2023 nyarán indult el ukrán ellenőrzés alatt, ugyan stabilizáló hatású, de szűkös kapacitása és magas biztosítási díjai miatt nem tudja kompenzálni a háború előtti exportkapacitást.
Az exportőrök számára további aggodalmat jelentenek a politikai kockázatok is. 2025 áprilisában például Victor Ponta román elnökjelölt nyíltan kijelentette, hogy megválasztása esetén megtiltaná az ukrán gabonakivitel Románián keresztüli áthaladását a román termelők védelmében. Hasonlóan korlátozó nyilatkozatok hangzottak el lengyel és szlovák politikusok részéről is. Az ilyen lépések tovább nehezítenék a nyugati irányú szállítást, ráadásul a vámeljárások lassúsága, a minőségi szabályozások szigorítása és a célországok belföldi mezőgazdasági lobbijainak nyomása is korlátozza Ukrajna mozgásterét.
Ugyanakkor a nemzetközi kereskedelem új lehetőségeket is tartogat.
Az Egyesült Államok által bevezetett mezőgazdasági importvámok – amelyek a dél-amerikai és kínai beszállítókat sújtják – előnyhöz juttathatják Ukrajnát,
különösen a kukorica esetében. A nemzetközi partnerek alternatív forrásokat keresnek, és ebben az ukrán mezőgazdaság még mindig versenyképes maradhat. Mindez azt jelzi, hogy miközben az ország továbbra is jelentős akadályokkal küzd, a mezőgazdasági export nemcsak a túlélésre, hanem a szerkezeti megújulásra is esélyt kapott.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
