2025-ben gyökeresen megváltozott az egyéni vállalkozók (FOP) adózási környezete Ukrajnában. A korábbi kedvezmények megszűntek, a kötelezettségek nőttek, miközben a háborús helyzet továbbra is nyomasztó terhet ró a gazdasági szereplőkre. Az új szabályok már az év elején éreztették hatásukat: rekordmennyiségű vállalkozás szűnt meg, a vállalkozói hangulat pedig rendkívül borússá vált.
Bujdosó Ivett
A 2024. december 1-jén életbe lépett változások értelmében a katonai illeték mértéke 1,5 százalékról 5 százalékra nőtt, amelyet 2025. január 1-jétől az egyéni vállalkozókra is kiterjesztettek. Emellett visszaállították az egységes szociális hozzájárulás kötelező fizetését is, amelyet a háború kitörése óta önkéntes alapon lehetett teljesíteni.
Az egyszerűsített adózási rendszert alkalmazó vállalkozók adóterhei drasztikusan emelkedtek. Az első, második és negyedik csoportba tartozók például havi 800 hrivnya katonai illetéket, 302,8–1600 hrivnya egységes adót, valamint 1760 hrivnya szociális hozzájárulást kötelesek fizetni. A harmadik kategóriában az egységes adó mértéke 5 vagy 3 százalék (ÁFA-fizetési kötelezettségtől függően), plusz 1 százalék katonai illeték és havi 1760 hrivnya szociális hozzájárulás terheli őket.
A pénzügyi terhek mellett nőtt az adminisztrációs nyomás is: a vállalkozóknak immár havonta kell jelenteniük az alkalmazottak jövedelmét, ami eddig csak negyedévente volt kötelező. Ez különösen a kisvállalkozásoknak jelent komoly kihívást, hiszen sokan külső könyvelők segítségére szorulnak, ami tovább növeli a működési költségeket.
Több ezer vállalkozás szűnt meg
Az új szabályozási környezet gyorsan éreztette hatását. 2025 januárjában közel 60 ezer egyéni vállalkozás szűnt meg, ami négyszerese a megszokott havi átlagértéknek. Bár a statisztikákban szerepet játszott a 2024 végi kibertámadás miatti adminisztratív szünet is, a szakértők szerint a fő ok az adóterhek növekedése és a szociális hozzájárulás kötelezővé tétele volt.
A felmérések is borúlátó képet festenek: a vállalkozók 47 százaléka a helyzet további romlására számít, miközben csak 22 százalék remél javulást.
Azok a „kiskapuk”…
A jelenlegi egyszerűsített adórendszer több „kiskaput” kínál az adóoptimalizálásra, amit a nagyobb cégek kihasználnak. A közelmúltban például két nagy elektronikai üzletlánc több mint 300 kisvállalkozáson keresztül kerülte meg az adókötelezettséget, 286 millió hrivnya veszteséget okozva az államnak.
Borisz Kusnyiruk közgazdász szerint a megoldás az egyszerűsített adózás szigorítása és tevékenységi körhöz kötése lenne. Ezzel párhuzamosan vonzóbb, átláthatóbb általános adórendszert kellene kialakítani, amely csökkentené az adóelkerülési kényszert.
Döntött a parlament
A vállalkozói közösség aggodalmaira reagálva a parlament 13108. számú törvényjavaslata lazítana az adminisztratív terheken: a havi jelentéstételi kötelezettség helyett negyedéves jelentéskészítést írna elő, havi bontásban. A pénzügyminisztérium ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a háború befejezéséig nem tervezik újabb adóemelések bevezetését.
A 2023 végén elfogadott hosszú távú bevételi stratégia 2030-ig fokozatos változásokat irányoz elő, például az egységes adókulcsok 3 és 17 százalék közötti növelését a tevékenységi köröktől függően. Ugyanakkor ezen módosítások bevezetése csak a banki adatok átlátható kezelésének biztosítása után, legkorábban 2027-ben várható.
A kormány már most is dolgozik az adózási átláthatóság növelésén: megkezdődött a vállalkozók és magánszemélyek bankszámla-információinak nyilvántartásba vétele. Bár ez sokakban félelmet kelt, a kormányzat hangsúlyozza: céljuk nem a szigorítás, hanem a hosszú távú adóreform előkészítése.
A változások ellenére az ukrán gazdasági szereplők vegyes érzelmekkel viszonyulnak a jövőhöz. A szabályozási kiszámíthatatlanság, a háborús kockázatok és a megnövekedett adminisztratív terhek továbbra is csökkentik a vállalkozói aktivitást, főként a mikro- és kisvállalkozások körében.
Noha a hivatalos adatok szerint 2022 óta mintegy 150 ezer új egyéni vállalkozás jött létre, sok esetben ez nem a gazdaság fellendülését tükrözi, hanem adóoptimalizálási és célt szolgál. A „csendes” vagy „alvó” vállalkozók most az új adószabályokkal szembesülve tömegesen döntöttek a tevékenység megszüntetése mellett.
Úgy tűnik, hogy a békeidők szigorú adópolitikájának visszaállítása nem lehetséges anélkül, hogy a legkisebb gazdasági szereplők súlyos károkat ne szenvednének el. A szakértők ezért olyan köztes megoldást sürgetnek, amely egyszerre biztosítja az állami bevételek stabilitását és a vállalkozások életképességének megőrzését a háború által sújtott Ukrajnában.
Kapcsolódó cikkünk:
Végleges: bevezetik a hadiadót az egyéni vállalkozók számára
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
