Az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban hangzik el Kijev részéről a háború diplomáciai rendezésének szándéka. Már március óta asztalon van egy 30 napos tűzszünet terve, amit nem hajlandóak elfogadni az oroszok. A háború vége, de a tűzszünet sem látszik egyelőre, bár a közvetítésbe magát aktívan bevető Donald Trump már választási kampányában azt mondta, ha ő az Egyesült Államok elnöke lesz, úgy 24 óra alatt lezárja a háborút. Később ezt három hónapra módosította, ám mostanra sem történt előremozdulás. Ugyanakkor az elmúlt napokban lezajlott a háború legnagyobb ezer-ezer fős fogolycseréje, melynek keretében 1000 ukrán katona és civil térhetett haza. Ez a megállapodás volt az egyetlen eredménye annak, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború második hónapja, 2022 áprilisa után közvetlenül tárgyalt Isztambulban az ukrán és az orosz delegáció. Ez a foglyok sorsát tekintve pozitív eredmény, a háború szemszögéből azonban nem jelent alapvető változást. Ami azt is jelenti, hogy augusztus 7-ig folytatódik az általános mozgósítás, amelyet április közepén 15. alkalommal hosszabbítottak meg újabb 90 nappal. A rotációs mechanizmus – vannak, akik több mint három éve harcolnak – hiánya és a veszteségek pótlása szempontjából kérdéses, hogy egy esetleges tartós tűzszünet esetén leállítanák a behívást. Az elmúlt hetek legfrissebb fejleményeit gyűjtöttük össze a témával kapcsolatban.
Szabó Sándor
Célkeresztben a 25 év feletti diákok
A háború kitörése óta tízezrekkel nőtt a felsőoktatásban tanuló 25. életévüket betöltött férfiak száma. Ennek legfőbb oka, hogy ez lehetőséget ad a katonai behívás halasztására. A visszaélésekre már korábban is reagált a védelmi és az oktatási minisztérium, kormányhatározatok mellett törvénytervezet is készült az úgynevezett kiskapuk bezárására. Bár még nem került elfogadásra a 13193. számú törvénytervezet, amely a továbbtanulással kapcsolatos szabályok szigorítását írja elő a 25 év feletti hadköteles férfiak számára, mégis egyre gyakrabban hallani arról, hogy diákoktól vonják meg a mozgósítás alóli felmentést. A javaslat, melynek sorsáról egyelőre nem tudni pontos részleteket, azt indítványozza, hogy vonják meg a halasztási jogot azoktól a szakképzési (szak- és műszaki) oktatási intézményekben tanuló hallgatóktól, illetve a felsőfokú szakmai előképzésre jelentkezőktől, akik a 25. életévük betöltése után kezdték meg tanulmányaikat.
Mihajlo Vinnickij oktatási miniszter-helyettes a napokban egy interjúban elismerte, hogy tüzetes ellenőrzések kezdődtek a felsőoktatási tanintézményekben. Az átvilágítás mintegy 100 egyetemet és főiskolát érint, célja, hogy kiszűrjék azokat a 25 évesnél idősebb hallgatókat, akik a törvényi kiskapukat kijátszva próbálnak kibújni a mozgósítás alól. A szaktárca helyettes vezetője elmondta, ellenőrzik, hogy az érintett diákok valóban látogatják-e az előadásokat, idejében eleget tesznek-e tanulmányi kötelezettségeiknek, vizsgáiknak, szigorlataiknak, kellő időben befizetik a tandíjat… Vinnickij elismerte, sokan csak így álcázzák magukat a toborzók elől.
A Lukkói Nemzeti Műszaki Egyetem tavaly szeptemberben több mint 1000, főként 25 év feletti férfi hallgatói jogviszonyát szüntette meg azonnali hatállyal. Erről Irina Vahovics, az egyetem rektora beszélt az Insider Mediának. Az egyetem vezetése szerint ezek a hallgatók nem vettek részt aktívan az oktatási folyamatokban, nem teljesítették a tanulmányi kötelezettségeket, és nem jelentek meg a vizsgákon.
Meg nem erősített információink szerint az Ungvári Nemzeti Egyetemen is több tucatnyi, hadköteles korú hallgatótól vonták meg a felmentés jogát, akiknek adatai a katonai toborzóirodák rendelkezésére állnak.
Jövő héten lejár egy határidő
Mint arról korábban írtunk, 2024-ben az ukrán parlament eltörölte a katonai szolgálatra való „korlátozottan alkalmas” státuszt. A vonatkozó törvény előírja, hogy a korlátozottan alkalmas státusszal rendelkező állampolgároknak 2025. február 4-ig ismételten katonai orvosi vizsgálaton kellett átesniük. A sorkötelesek, hadkötelesek és tartalékosok egységes állami nyilvántartása szerint a megszabott határidőig több mint 1,5 millió személy nem tett eleget kötelezettségének. Erre való tekintettel a parlament június 5-ig meghosszabbította a határidőt.
A törvény előírja az állampolgárok kötelezettségét, hogy önként vegyék fel a kapcsolatot a területi toborzási és szociális támogatási központokkal (TCK) vagy az illetékes meghatalmazott szervekkel, hogy orvosi vizsgálatra történő beutalót kapjanak. Ez megtehető a kérelmező elektronikus fiókján vagy a Rezerv+ mobilalkalmazáson keresztül is.
Azokkal szemben, akik elmulasztják törvényi kötelezettségüket – a mozgósítási szabályok megsértése jogcímen – adminisztratív körözést kezdeményezhetnek a toborzóközpontok. Az ilyen személyeket a rendőrök igazoltatás során előállíthatják és a legközelebbi toborzóközpontba szállíthatják. A mozgósítási szabályok megsértése adminisztratív jogsértésnek minősül, és magánszemélyek esetén 17-25 ezer hrivnya bírságot vonhat maga után a közigazgatási szabálysértési törvénykönyv 210. cikkelye alapján.
Katonai nyilvántartásba való visszakerülés
Az utóbbi időben egyre több olyan esetről lehet hallani, hogy a katonai nyilvántartásból korábban törölt személyek visszakerültek a nyilvántartásba. Ezekről az esetekről a mozgósítás alóli felmentéssel foglalkozó ügyvédek számolnak be a hozzájuk érkező megkeresések kapcsán. Bár egyelőre nincs hivatalos információ arról, hogy bármi is változott volna a törvényekben. Korábban azok kerültek ki a nyilvántartásból, akik például külföldön állandó lakcímmel rendelkeztek. Ezek a személyek korábban kiutazhattak az országból, amennyiben konzuli nyilvántartásban is szerepeltek. Továbbá azokat a hadköteles személyeket törölték a nyilvántartásból, akik egészségi állapotuk alapján alkalmatlannak minősültek a katonai szolgálatra, de ide tartoztak az elítéltek is. Úgy fest, a nyilvántartások digitalizálásával az érintetteknek ismételten meg kell erősíteniük, hogy továbbra is megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyek alapján korábban törölve lettek a katonai nyilvántartásból.
Az 50 év felettiek mozgósítása
Az 50 és 60 év közötti férfiaknak ugyanazok a kötelezettségei, mint a többi katonai szolgálatra kötelezett személynek. Kötelesek frissíteni katonai nyilvántartási adataikat, tájékoztatni a területi toborzóközpontokat a lakóhelyük megváltozásáról vagy áthelyezésükről, katonai nyilvántartási okmányaikat mindig maguknál kell tartani, és azokat az arra jogosult személyek kérésére bemutatni.
Ügyvédek szerint az 50 és 60 év közötti férfiak szolgálati helyének megállapításánál figyelembe veszik, hogy a személy rendelkezik-e katonai tapasztalattal vagy katonai szakterülettel. De az 50 év felettieket biztosan nem küldik a rohamcsapatokhoz.
„Általában a katonai tapasztalattal vagy katonai szakterülettel rendelkező hadköteles személyt a katonai szakterülete szerint neki megfelelő csapatokhoz küldik. Az ilyen hadköteles személyeket a gyalogsághoz is lehet küldeni”
– közölte egy ügyvéd.
Az ügyvéd szerint az 50 éves koruk után hadköteles személyek, akik nem szolgáltak a hadseregben, és nem rendelkeznek katonai szakmával, a mozgósítás után kiképzésen vesznek részt, majd olyan helyekre osztják be őket, ahol létszámhiány van. Illetve a védelmi vállalatokhoz is mozgósíthatók. Az 55 évesek mozgósítása ugyanezt az elvet követi.
Szigorodnak a belső menekültekre vonatkozó szabályok
2025. június 1-jétől lépnek hatályba azok az új mozgósítási szabályok, amelyek azokra a hadköteles korú férfiakra vonatkoznak, akik a háború miatt megváltoztatták lakóhelyüket. A fegyveres konfliktus ukránok millióit kényszerítette arra, hogy elhagyják otthonukat, több millióra tehető a belső menekültek száma. A hadköteles férfiakra vonatkozóan aktualizált mozgósítási szabályok lépnek életbe. A belső menekült státusz nem mentesít a mozgósítás alól.
Az új törvény egyértelműen meghatározza a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek kötelezettségeit a katonai nyilvántartásba vétel tekintetében. Az új követelmények között szerepel, hogy az érintettnek 10 napon belül jelentkeznie kell a toborzóközpontban az új tartózkodási helyén. Amennyiben az érintett személy visszatér korábbi lakóhelyére, erről 3 nappal korábban értesítenie kell az illetékes toborzóirodát. Ezen szabályok elsődleges célja a hadköteles korú állampolgárok tartózkodási helyének frissítése. E szabályok célja, hogy biztosítsák az adatok naprakészségét és a katonai szolgálat teljesítésének ellenőrzését. Ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan próbálták meg így kikerülni a mozgósítást.
Tízezrek menekültek illegálisan külföldre
A háború kezdete óta majd 45 ezer ukrán férfi menekült illegálisan külföldre, és több mint 7000 büntetőeljárás indult törvényellenes határátlépési kísérlet miatt, viszont eddig mindössze 400 jogerős bírósági ítélet született ilyen ügyekben – ismertette a lesújtó adatokat Julija Jacik parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács ideiglenesen felállított különbizottságának keddi ülésén. Hozzátette, hogy 2022 eleje óta csaknem 30 ezer hadköteles korú személyt vettek őrizetbe, mert törvényellenesen próbálták átlépni a határt.
A bizottsági ülésen elhangzott, hogy a férfiak leggyakrabban a katonai nyilvántartásra és a mozgósítás alóli felmentésre, rokkantságra, nagycsaládos státuszra, külföldi tanulmányokra, vagy gyógykezelésre utaló hamis iratokkal próbálják átlépni a határt. De az sem ritka, hogy a kettős állampolgársággal rendelkezők más ország útlevelével kísérlik meg a határátlépést. Előfordultak olyan eseteket is, amikor a frontvonalon, az ideiglenesen orosz megszállás alatt lévő területeken, majd Oroszországon keresztül próbáltak Nyugat-Európába jutni férfiak. Valamint a Sljah-rendszert kihasználva hagyták el az országot és nem tértek vissza. Voltak olyanok, akik a kormányzati szervek által, a kiutazást támogató levéllel kísérelték meg átlépni az államhatárt. A bizottsági ülésen viszont nem tértek ki arra, hogy naponta próbálkoznak átszökni a zöldhatáron azok az ukrajnai hadköteles férfiak, akik nem szeretnék életüket kockáztatni a fronton.
Kapcsolódó cikkünk:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
