Nincs külön határon inneni és túli, nincs külön hazai magyar és külhoni magyar ügy, hanem csak egyetlen és egységes magyar ügy van, hiszen ami történik ma a külhoni magyarsággal, az történhet holnap vagy holnapután a hazai magyarsággal is – mondta Kövér László az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris ülésén csütörtökön Budapesten.
Az Országgyűlés elnöke szerint ezt röviden úgy nevezik, hogy sorsközösség, és ez a Kárpát-medencében több mint ezer éve fennáll a magyarok között.
Kövér László kitért arra, hogy a kárpátaljai magyarság nemcsak túlélésből ad példát mindenki számára Európában, hanem magyar sorsközösségből is mindannyiunknak.
Az Országgyűlés elnöke rámutatott: az elmúlt esztendőben az is nyilvánvalóvá vált, hogy míg a kárpátaljai magyarság a legdurvább politikai támadásokat az ukrán politikai elittől kapja, addig a többi külhoni magyar nemzetrészek politikai szervezetei az adott országok magyar ajkú balliberális aktivistáitól és azok médiájától kapják a legélesebb támadásokat, akikhez csatlakoznak a magyarországi balliberális aktivisták is.
Kifejtette: az RMDSZ-t „etnikai autokráciát” építő szervezetnek és „kémpártnak” nevezik erdélyi magyar és hazai magyar balliberális aktivisták. Erdélyi magyar balliberálisok azt állítják az erdélyi magyarságról, hogy valójában nem áldozata a jogfosztásoknak, hanem ő maga a jogfosztások elkövetője, hiszen szerintük az erdélyi magyarság például nem eléggé nyitott a szexuális kisebbségek ügyére – mondta Kövér László.
Úgy folytatta: a felvidéki magyarságtól elvitatják a kollektív jogokat, miközben például tulajdonjogi ügyekben – az úgynevezett nevesítetlen földek ügyében – ma is a benesi dekrétumok által kimondott kollektív bűnösség elve alapján fosztanak meg felvidéki magyar embereket az örökségüktől.
Szerbiában hónapok óta egy egész balliberális ellenzéki internacionálé dolgozik azon, hogy illegitim módon megdöntse a legitim politikai vezetést, és ebben a műveletben a szerbiai magyar balliberális aktivisták és nemzetközi társaik célpontja a politikai stabilitást és etnikai békét szolgáló Vajdasági Magyar Szövetség – fűzte hozzá a házelnök.
KMKF-zárónyilatkozat: a diplomáciai eszközök hatékony használatára van szükség a háború megállítására
A KMKF csütörtöki plenáris ülésén elfogadott, az MTI-hez eljuttatott zárónyilatkozatban kiemelték: a kontinens hosszú távú békéje és polgárainak biztonsága egyik garanciális elemének tekintik a szülőföldjén nemzeti kisebbségi sorban élő közösségek jogainak rendezését.
A szervezet nagyra értékeli, hogy sorsdöntő helyzetekben a magyarság egyöntetűen és határozottan kiáll jogaiért és megmaradásáért, mint legutóbb a romániai államfői választások második fordulójában, ahol sikerült elhárítani az erdélyi magyarságra leselkedő nagyobb veszélyt.
A sikeres választói mozgósítás ismételten bizonyítja a nemzeti politizálás szükségességét és hatékonyságát, erősíti a magyarság presztízsét és növeli a kormányzati szerepvállalásának esélyét.
A zárónyilatkozatban többek között leszögezték:
- A KMKF „nem szűnő aggodalommal” figyeli a létében és jövőjében fenyegetett kárpátaljai magyarság sorsát, megújítva a magyar nemzetrészek szolidaritását e rendkívüli kihívásokkal szembesülő közösséggel, amely az elhúzódó háborús helyzetben kitartó küzdelmet folytat elvett jogai visszaszerzéséért, a szülőföldön való megmaradását szolgáló intézményeiért.
- A KMKF egységre, összefogásra és közös kiállásra szólít fel a Kárpát-medencei magyarellenes megnyilvánulásokkal szemben, valamint a közösségi szimbólumok használatának akadályozása terén.
- A KMKF kiáll amellett, hogy a kollektív bűnösség elvére épülő jogszabályoknak nincs helye a 21. században sem.
- A KMKF megerősíti elkötelezettségét a szórványban élő magyar közösségek iránt. Kiemelten fontosnak tartja olyan hosszú távú, összehangolt programok tervezését és megvalósítását, amelyek a magyar nyelvű oktatás fenntarthatóságát, a közösségi élet újjáélesztését, a vegyes házasságokban a magyar identitás megtartását, továbbadását, a fiatalok szülőföldön való boldogulását és a helyi értelmiség megtartását szolgálják.
- A KMKF a külhoni magyarság helyzetét szem előtt tartva támogatja az uniós jogalkotást szorgalmazó felvetéseket és kezdeményezéseket, üdvözli „A nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban” című dokumentum megjelenését, amely konkrét javaslatokat tartalmaz a nemzeti kisebbségek védelmére, különös tekintettel az identitás védelméhez való jog és a szülőföldön éléshez való jog biztosítására.
- A KMKF aggodalommal veszi tudomásul, hogy az Európai Bizottság után, csütörtökön meghozott döntésében az Európai Unió Bírósága sem támogatja a jogalkotást az őshonos nemzeti kisebbségek nyelvi és kulturális örökségének megőrzését sürgető Minority SafePack kisebbségi európai polgári kezdeményezés ügyében.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
