A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet a beregardói Perényi Kultúrkúriában tartotta meg azt az ünnepi kulturális rendezvényét, mely a Nemzeti Művelődési Intézet TehetségPaletta és A Szakkör programjainak kárpátaljai megvalósításához kapcsolódik. A Szakkör programot harmadik alkalommal valósították meg Kárpátalján, és sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy minden évben gyarapodik a szakkörök száma. A másik program a TehetségPaletta nevet viseli, amelyet 2025-ben első alkalommal hirdetett meg az intézet és terjesztett ki határon túlra. Célja a Kárpát-medencében működő amatőr művészeti közösségek megerősítése, szakmai tevékenységük és utánpótlás-szervezésük támogatása.
– A népzene, a néptánc és a népi kézművesség, az ősi mesterségek ápolása és gyakorlása olyan fontos célkitűzés, amely jelentős mértékben hozzájárul a kárpátaljai magyarság kultúrájának megőrzéséhez, a hagyományok ápolásához – emelte ki köszöntőjében Gyebnár István, a beregszászi konzulátus ideiglenes ügyvivője. A diplomata hozzátette, a népi mesterségek, a népművészet, illetve a közvetítésével keletkező alkotások fontos turisztikai vonzerőt is jelentenek. Felkeltik az ide látogató hazai és külföldi vendégek érdeklődését, hatást gyakorolnak azok viszonyára a helyi lakossághoz, fontos szálakat, kötődéseket hoznak létre.
A Szakkör programot Gál Adél programkoordinátor ismertette.
– Első évben négy mintaprojekttel indultunk, ami mára 33 szakkörre bővült. Kárpátalja több településéről vontunk be embereket ebbe a tevékenységbe, 16 szakkörvezető 120 résztvevőt tudott megmozgatni, akik nemezeléssel, makraméval, bútorfestéssel, gyöngyfűzéssel, csuhévirág-készítéssel, vesszőfonással és számos egyéb más kézművességgel foglalkozik. Szakkörvezetőink is folyamatosan igyekeznek fejlődni, mindig valami újat tanulni, amit tovább adhatnak. Úgy vélem, azzal, hogy közösségeket vonunk be ebbe a munkába, nemcsak kulturális elfoglaltságot biztosítunk számukra, hanem fejlődést is a kézművesség terén, hiszen sokuknak valamelyik kézművesség mára a szakmájává vált – magyarázta Gál Adél.
Orosz Ildikó méltatta a Nemzeti Művelődési Intézet támogatásával és a Pro Cultura Subcarpathica szervezésével létrejött programokat.
– Az egyik program kézműves alkalmakat támogat, ahol az asszonyok a régi, hagyományos, magyar kultúrában gyökeredző foglalkozásokat tartanak különböző korosztályok számára. Mondhatnám úgy is, hogy ezek a fonók intézményesült, 21. századi túlélési formája, hiszen úgy száz évvel ezelőtt az asszonyok spontán jöttek össze a téli időszakban, hogy feldolgozzák a nyáron megtermelt lent, vagy más dolgokat. A másik program is ehhez kapcsolódik, hiszen az a spontán táncházakat idézi, azokat a helyeket, ahol önmaguk szórakoztatására jártak össze az emberek, énekeltek, nótáztak, táncot tanultak egymástól. Most arra ösztönöz ez a program, hogy kis falusi csoportok szintén önmaguk szórakoztatására táncoljanak, vagy énekeljenek – fogalmazott a Pro Cultura Subcaprathica elnöke.
Molnár Krisztina büszkén jegyezte meg, hogy mára 33 szakkörrel csatlakozhatnak a magyarországi programhoz, s a kézzel készített, egyedi szépségek kiállítására is sor kerül a nap folyamán.
– A másik program, melynek a mi szervezetünk lehet a kárpátaljai koordinátora, a TehetségPaletta. Nagyon jó dolognak tartjuk, hogy az immár Kárpátalján is működő programra sok amatőr táncos, énekes, bábos csatlakozott, korosztálytól függetlenül – fejtette ki a Pro Cultura Subcarpathica koordinátora, majd hozzátette, A Szakkör programjukat szeptembertől folytatják, a TehetségPaletta pedig mentorprogramban folytatódik, és a legügyesebbek egy összművészeti amatőr alkotói találkozón vehetnek majd részt novemberben Kecskeméten, ahol megismerkedhetnek a Kárpát-medence különböző művészeti közösségeivel is.
A TehetségPaletta program lehetőséget biztosít a tehetséges amatőr művészek támogatására, elősegítve a helyi közösségek kialakulását és megerősítését, hiszen az amatőr művészeti tevékenység jelentős szerepet játszik a társadalom működésében. A program kárpátaljai szemléjét a Pro Cultura Subcarpathica koordinálta a Nemzeti Művelődési intézettel együttműködve. A felhívásra 16 egyesület, csoport és előadó jelentkezett, az előadásokat szakmai zsűri értékelte. A zsűri tagja Pál Eszter Liszt Ferenc-díjas énekes, a Magyar Állami Népi Együttes énekes-szólistája, Szilágyiné Tóth Gabriella, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola népi játék oktatója, valamint Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megbízott igazgatója volt.
A bírálóbizottság tagjai szakmai tanácsokkal látták el a művészeti csoportokat, majd átadták a TehetségPaletta okleveleit.
– Meggyőződésem, hogy a mostani nehéz időszakban ez a program nagyon fontos, hiszen a zene alapvetően egy gyógyító tevékenység. Tudósok mondják, hogy aki énekel, az nem fél. Én azt láttam, hogy amikor elkezdődött egy produkció, az előadó számára, legyen az felnőtt, vagy gyermek, megszűnt létezni a mindennapi problémái. Tehát ha csak ennyi eredménye van a programnak, hogy közösséget teremt és boldog arcokat látok, már megérte – fogalmazott Pál Eszter, aki zsűritagként bátorító, építő jellegű tanácsokkal látta el az amatőr csoportok tagjait.
– Úgy gondolom, hogy az anyaországnak és a Nemzeti Művelődési Intézetnek különösen rendkívül fontos az, hogy Kárpátalján a magyar közösségek tovább vigyék azokat a hagyományokat, akár alkotó-, vagy előadó művészetben, amit az elődeik rájuk hagytak. Itt mind A Szakkör, mind pedig a TehetségPaletta program sikeresen működik, amire mi is büszkék vagyunk, és köszönjük a kárpátaljai partnereinknek, a Rákóczi-főiskolának, és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezetnek azt, hogy összefogják azokat a kezdeményezéseket, amelyeket mi kiemelten támogathatunk – hangsúlyozta dr. Juhász Erika, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmafejlesztési igazgatója.
A rendezvényen bemutatásra kerültek A Szakkör program 2024-2025-ös időszakában tevékenykedő kézművesek által készített alkotások.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
